2013. 05. 18.

Vasúti fékezés XXX. – A villamosok fékberendezései típusonként – 2. rész: Tátrától a Combinóig

Városi vasúti „kitérőnk” soron következő részében az egyes villamostípusok fékberendezéseivel foglalkozunk, az „ezres” kocsiktól egészen a legmodernebb darabokig, merítésünk pedig budapesti és vidéki kocsikat is tartalmaz. Cikkünk második részét olvashatják.

Vizsgálódásaink tárgyát tehát ezúttal nem az elméleti fék, hanem az egyes futó típusokban alkalmazott konkrét fékberendezések képezik. Az eddig leírt elméleti tudnivalókat nem ismételjük meg, azokra csak hivatkozunk. A központban természetesen a legnagyobb hazai hálózat (Budapest) járműtípusai állnak, azonban a villamosüzemmel rendelkező hazai nagyvárosok típusait is megemlítjük majd. A járművek bemutatása során a viszonylag sokat futott 1000-es psz.-ú kocsiknál nem megyünk vissza régebbre az időben, mert a régebbi járművek bemutatása a terjedelmi kereteinket szétfeszítené. (Ezekről egyébként a Westinghouse- ill. Böcker-rendszerű fékek kapcsán, érintőlegesen volt már szó.)

A cseh(szlovák) eredetű, TATRA-motorkocsik:
  • a T5C5 típusú motorkocsik üzemi fékje villamos ellenállásfék (körkapcsolásos), a kontroller balra húzásával a fékfokozat tartására („lejtőfék”) is lehetőség van,
  • rögzítésük rugóerőtároló fékkel történik,
  • a forgóvázakba négytörzsű, akkumulátoros táplálású sínfék került beépítésre (mely a vezérlőkar, a sínfékpedál, pótvészfék működtetésével, ill. villamosfék-zavarok és járműszakadás esetén is működésbe lép),
  • a forgalmi viszonyok közötti rögzítésről a RET-fék gondoskodik, mely azonban a vészfék működtetésekor és villamosfék-zavarok esetén is működésbe lép,
  • a T5C5K(2) típusú kocsik korszerűsítésére olyan hajtásrendszerrel került sor, mely a fékezés során energia visszatáplálására is alkalmas,
  • a miskolci KT8D5 (és altípusai) a fentiekkel lényegében megegyeznek, a 212–217-es psz.-ú járművekre visszatápláló féket szereltek,
  • a szegedi T6A2(H) típusú járművek fékes kialakítása az alapváltozat elvén nyugszik (tengelyenként 1-1 tárcsafék, RET-rögzítőfék, elektronikusan vezérelt sínfék).
Hagyományos Tátra-szerelvény Budaepesten, a 18-as villamos vonalán, a Móricz Zsigmond körtéren

Hannoveri eredetű kocsik (TW 6000):
  • a kocsi üzemi fékezése a motoros forgóvázakon visszatáplálásra is alkalmas villamosfékkel és hidraulikus táplálású RET-fékekkel történik,
  • a „B” oldali futó forgóváz nincsen fékezve; a másik szolenoiddal kombinált működtetésű RET-fékkel rendelkezik (ezek ugyanarra a tárcsafékre hatnak),
  • kiegészítő fékként sínfék van felszerelve (forgóvázanként két-két darab),
  • az utastérben öt darab vészfékkapcsoló van felszerelve, hatásuk függ az indulás óta eltelt időtől: ha az indulás utáni 10 másodpercen belül húzzák meg valamelyiket, a jármű intenzív fékezéssel áll meg, ha később, akkor csak kürt- és fényjelzés figyelmezteti a járművezetőt a vészjelzésre.
A budapesti 3-as, 62-es és 62A villamosvonalakonk kizárólag a hannoveri kocsik közlekednek

Siemens Combino Supra Budapest (NF 12B):
  • üzemi fék természetesen a visszatáplálásra képes villamosfék,
  • a jármű emellett forgóvázanként két sínfékkel, valamint rugóerőtárolós rögzítőfékkel is rendelkezik.

PESA Swing 120Nb (Szeged):
  • a jármű üzemi fékje visszatápláló villamosfék (elektrodinamikus hajtóműfék), mely a hajtott forgóvázakat fékezi,
  • kiegészítő fékként hidraulikus vezérlésű tárcsafék található rajta,
  • ezen kívül rögzítésre a RET-fék szolgál, és forgóvázanként 2 sínfék is beépítésre került.

A bécsi E1-es villamosok közül több feleslegessé vált járművet Miskolc vett meg tíz esztendeje. A használt tuják azonban hamarosan búcsúznak a borsodi megyeszékhelytől

Siemens SGP E1 (Miskolc):
  • üzemi fék: villamosfék (ellenállásfék, az fékellenállások a motorkocsi tetején, az áramszedő mögött kerültek elhelyezésre),
  • a nem hajtott középső forgóvázon szolenoid-vezérlésű tárcsafék található,
  • a típus jellegzetes megoldása a (szolenoid) parkolófék,
  • rögzítésre a kézifék szolgál,
  • ezen kívül minden forgóvázhoz tartozik 2-2 akkumulátoros és hálózati gerjesztésű sínfék is.

KCSV 6 (1. sorozat, Debrecen):
  • az üzemi fék a hajtott kerékpárokra ható generátoros motorfék (dinamikus fék) és a futó kerékpárokra ható tárcsás fék,
  • a visszatápláló motorfék szerepét kb. 5 km/h sebesség alatt átveszi a megállító fék (a hajtott kerékpárok tárcsás féke és a futó kerékpárok tárcsás féke állítja meg a járművet),
  • a tárcsaféket rugóerőtárolós szerkezet működteti,
  • rögzítésre a minden tengelyre ható mechanikus (rugóerőtárolós) fék szolgál,
  • kiegészítő fékként valamennyi forgóvázra sínféket szereltek.
A KCSV 6-osokból csak Debrecen vásárolt. Lényegében ez az utolsó, magyar fejlesztésű villamos
(fotók: Halász Péter)

A motoros, fedett teherkocsik („Muki”):
  • a kocsik felhasználásuk szempontjából színes képet mutatnak (fedett teherkocsik, síncsiszolók, hóseprő kocsik), megtalálható rajtuk a Böcker-fék, kerekes kézifék, villamos ellenállásfék, néhány példányon (összesen négy kocsin) sínfék is van,
  • a kocsik és fékberendezésük kialakítása spártai egyszerűséget mutat, ahhoz, hogy a kocsival meg is lehessen állni, nagy rutin szükségeltetett (könnyű túlfékezni a járművet),
  • a menetkapcsoló fék-állását tényleges fékezésre ritkán használják, így a kocsikkal légfékezéssel (és kézifék használatával) lehet megállni, amelynek működési jellegzetességeire viszont a vezetőket külön oktatni kell,
  • a kocsikat soha nem szerelték fel olyan fékrendszerrel, mely a nagyvasúton is használatos volt.

Nánási Zoltán

Sorozatunk további részei ide kattintva olvashatók.

Írásaink kommentálására a RegionalBahn Facebook-oldalán van lehetőség.