2024. 04. 17.

Lovaktól a villanybuszig – 110 éve buszozhatunk Drezdában

Szaladnak az évek és erre sokszor csak az újabb kerek évfordulós ünnepségekkor döbbenünk rá. 2024 áprilisának első hétvégéjén is egy ilyen ünnepség miatt volt érdemes ellátogatni Drezdába, ahol a buszközlekedés volt a főszereplő, de a villamosmúzeum is ritkán látható kincseket küldött forgalomba.



Tíz évvel ezelőtt hatalmas ünnepséget tartott a DVB a buszgarázsában, amit Osztálytalálkozó névvel reklámoztak és az egyik fő szempont minél több németországi Ikarus busz kiállítása volt. Az apropót akkor is az első, mindössze öt hónapig üzemelt városi buszjárat 1914. április 1-jei megnyitása jelentette, ahogy idén is ehhez kpcsolódóan szervezték meg a hétvégét. Emellett április utolsó szombatján Gruna buszgarászban tartanak pályaorientációs napot minden érdeklődőnek, ahol a kiállított buszok mellett a műszaki és diszpozíciós hátteret is megmutatják. Továbbá már tervezik az októberben esedékes nosztalgiahetet, amihez a gumikerekű muzeális járműveket gondozó egyesület is hozzájárul.

A hónapokkal előre már ismert 100 éves évfordulóhoz képest mindössze bő két héttel korábban hozták nyilvánosságra az idei ünnepség helyszínét és időpontját: április 6-7. és Trachenberge. Utóbbi információ a tájékozottabbak számára ismerősen csenghet, mivel itt van egy régi csarnoképületben a villamosmúzeum, melyet 2017-ben már bemutattunk. Ezúttal a buszok tárolására szolgáló placcot kiürítették és az általában a villamosmúzeum nyitvatartásához kapcsolódóan közlekedő 16-os vonal is negyed órás ütemben szállította az érdeklődőket a belvárosból kapun belülre.

Nyitáskor egy nagy méretű tortát szeltek fel, délben pedig az elmaradhatatlan zenés program következett

Nyáriasnak mondható, árnyékban 28 fokot is elérő hőmérséklet fogadta a látogatókat, akikből volt szép számmal

A gyerekeknek arcfestés, kézműves foglalkozás és ugrálóvár mellett buszmintás kartondobozban szlalomozás is rendelkezésre állt

De a vállalat kabalaállata, Leo is szorgalmasan rótta a köröket a területen

Vasárnap délidőben céges dolgozókból álló zenekar előadását hallhatta a közönség

Node a legfontosabb programpont maguk az ünnepeltek, avagy a buszok. Ezekből mintegy 90 évet fogott át a felhozatal, amely nem csak a tartományban fellelhető értékes és forgalomképes darabokra korlátozódott. Sajnálatosan a DVB flottájának gerincét adó korszerű típusok alig voltak körbejárhatóak, lefotózni őket pedig egyenesen lehetetlennek bizonyult. A rend kedvéért a legújabb MAN Lion's City 12 és 18, Mercedes-Benz Citaro C2 és CapaCity L is megnézhető volt, de a fél óránként induló kiránduló járatok miatt szükséges volt a kiállítási terület szűkítésére.

A 2022-ben beszerzett 464 010-1 azonosítójú Mercedes-Benz eCitaro G a jubileumi évet reklámozó fóliázást viszonylag későn, március 28-án kapta meg. A friss arculat mellett a '80-as évek végéig használt homokszínű fényezést idézi meg.

Ikarusokból nem volt hiány, szinte mindegyiket láthattuk már Magyarországon is. Az elöl álló, egykori rendőrségi 255.70E Mirko Schulz tulajdona és Ikarus Traumfahrten nevű vállálkozása keretében bérelhető. Mögötte a szintén magyar életúttal rendelkező, ámbár 10 éve a drezdai illetőségű Andreas Pöschmann tulajdonában álló 258.00-ás állt, egy sorral hátrább pedig a dél-kelet türingiai Lutz Körten csodálatosan helyreállított 280.03-asa. Jobb szélen feltűnik egy kisebb kék busz is, amely a Zwickaui Közlekedésbarátok kincse.

A PNVG 260-asa szombaton becsülettel végigdolgozta a napot a kirándulós járatokon, vasárnap viszont defekt miatt csak kiállítási tárgy lett

Mittweidából érkezett az IFA H6B/L, melynek állandó társa a szintén werdaui gyártású W 701-es pótkocsi. Ezzel a szerelvénnyel is csak szombaton lehetett utazni.

A helyi egyesület buszai között is találunk magyar gyártmányút: 471 115-8 azonosítóval és DD-VK 402H rendszámmal egy 1988-as gyártású 260.02, a frissen felújított 472 005-4, ami nem eredeti drezdai és az egyik megőrzött diszpécseri Barkas korábbi rendszáma volt rá felakasztva. A háttérben a sokszor látható 66.62-es, mely eredetileg a türingiai Eisleben környékén futott, majd a szász-anhalti Halle/Saale önkéntesei szerették volna felújítani, de inkább átadták a szászországi Drezdának a lehetőséget – 2009 óta újra forgalomképes.

Vasárnap reggel a Faros már a fél óránként induló körjáratoknak fenntartott fordulóban parkolt. A kép bal szélén az IFA H6B/S, melyet 1988-ban mentett meg a bezúzástól a DVB. A 459 040-4 azonosítót viselő 2012-es évjáratú Carola a DD-VB kezdetű rendszáma ellenére a DVS-nél van állományban. Szinte elmaradhatatlan a hasonló rendezvényeken a C-NV 264H jelenléte, mely egy 1990-es gyártású 280.02 és a chemnitzi múzeum lakója.

Szintén 1990-es évjáratú a Mercedes-Benz O 405, mely 451 010-0 azonosítóval rendelkezik és 10 éve kapta legutóbbi nagyobb felújítását

Bármennyire tipikusnak látszik, a 499 090-0 elsőként Luxemburgban szolgált 1997-től, majd 2011 és 2022 között a DVB-nek alvállalkozó Reisedienst Brückner foglalkoztatta.
A két busz együtt keresett fiatalokat a gumikerekű egyesület körébe.

De nem csak a szászok állítottak ki gyönyörű buszokat, hanem meghívták a berlini csapatot is. A tavaly augusztusban 10. évfordulóját ünneplő OBVB tagjai a Potsdam melletti telephelyükről önerőből juttatták el a buszaikat Drezdába, ami csak főutakat használva körülbelül 6 órába került.

Egyértelmű közönségkedvenc volt az IFA H6-os alapra a bautzeni vagongyárban épített Do56, amit a BVG-től kaptak tartós bérletbe évi néhány városnézés kiszolgálására. Bár a motorja és a váltója nem eredeti, kiállítási tárgyként makulátlan belterével az elegendően idős látogatókban emlékeket ébresztett. Az emeleten a kinti 28 °C mellett nyitható ablak hiányában szaunákat megszégyenítő forróság volt – menet közben állítólag kiválóan szellőzik a szélvédő feletti réseken át.

Ezt a 250.67-est eredetileg szovjet exportra szánta Székesfehérvár, de 1990-ben a brandeburgi Luckenwaldéban landolt. Minössze 1992-ig használták főleg gyerekszállításra, majd leállították. 2023-ban felébresztették csipkerózsikaálmából és azóta a csapat parádés lova. Ezt a buszt a VTF megbízásából ápolják.

Az NDK-ban ritkaság volt a turistabusz, főleg 1958 után, amikor a KGST-döntés értelmében az Ikarus vált a fő beszállítóvá. Ennek következtében a werdaui Ernst Grube Gépjárműgyár átállt a teherautók, majd utánfutók gyártására. Egyetlen lehetőségként a hivatalosan járműfelújításként könyvelt gyártás jöhetett szóba, amit IFA H6-os, majd Ikarus 55/66 futóművek és belpiacos Schönebeck motorokkal valósítottak meg Gerában a magáncágként működő Fleischernél. A körülbelül 1.000 legyártott buszból még 30 létezhet. Képünkön egy Ikarus 55-ös alapokra 1978-ban gyártott S5 RU, melyet a 2021 elején felszámolt Dr. Herrmann cégcsoporttól vettek át.

„Teljesen véletlenül” a havonta egyszer nyitva tartó villamosmúzeum is fogadta a látogatókat, ahová mindig érdemes benézni. De kint is tartogatott meglepetést az egyesületük, ugyanis igazán különleges szerelvényekkel biztosítottak lehetőséget egy rövid utazásra az ünnepi helyszín és Wilder Mann végállomás között. Fél óránként indult felváltva a két pótkocsis szerelvény, melyekkel az egy évszázaddal ezelőtti közlekedésbe nyerhettek az utasok betekintést.

A 309-es pályaszámot viselő Berolina motorkocsi 1902-ben épült és ezzel az egyesület legöregebb járműve. Álandónak mondható társa az 1911-es gyártású nyitott pótkocsi 87-es pályaszámmal. Kőlön kiemelendő a biomechanikus irányjelző berendezés, melyet az egyik kalauz kezelt.

Nagyobb meglepetést jelentett a ritkán közlekedő 937-es pályaszámú Union motorkocsi és a hozzá passzoló, 1912-es gyártású 307-es pótkocsi. Mindkettő zárt peronokkal rendelkezik, ami akkoriban nem volt magától értetődő.

A hivatalos búcsúja után is még bő évtizeden át a különféle csúcsidei sűrítő- és vásári rásegítőjáratokon szolgáló ČKD Tatra T4D-k mára teljesen kikoptak, kizárólag belszolgálati jelleggel tartottak meg néhányat. Trachenberge kocsiszínben honos a hókotró szerelvény, mely a 201 009 és a 201 008 mellett tagadhatatlan előéletű 251 401 azonosítójú hóekét jelenti.

De nem csak kerítésen belül, hanem azon túl is találkozhattunk a múzeális állomány darabjaival, hiszen az első buszvonal (Bahnhof Neustadt–Altmarkt–Hauptbahnhof–Nürnberger Straße) útvonalán a két legöregebb busszal lehetett utazni. Indulások óránként felváltva voltak: páratlan órában az 1938-as gyártású Büssing-NAG 900N, párosban az IFA H6B/S indult városnézéssel és fotómegállásokkal tarkított körútra. Bár hivatalosan létezett menetrend, az már szombaton délelőtt is csak tájékoztató jellegű volt, mivel akár a meghirdetett indulási idő előtt is elindulhatott a járat, ha megteltek a buszok. Ugyanez volt igaz a negyed órás ütemben induló, de több különféle és előzetesen nem hirdetett útvonalú korszerűbb buszokkal tehető kirándulásokra is.

Egyértelműen kedvenc jármű a mai szemmel lomha, de ennek ellenére mutatós Büssing-NAG. Megtévesztésre kiválóan alkalmas a háromtengelyes elrendezés, de mindösze 12 méter hosszú a busz.

A belváros szélén fekvő Theaterplatz szinte mindenki számára ismert hely. A Semperoper, a Zwinger és a Residenzschloss által közrefogott téren halad át a 16-os vonalán, de külön díjszabással közlekedő 224 201 és a 224 269.

Amint azt említettük, nagy igény volt a városban vagy környékén rövid kört megtevő járatokra is. Ennek egyik résztvevője a zwickaui egyesület Ikraus 263.01-ese, mely 1989 és 2007 között szolgálta Nyugat-Szászország utasait.

Némi utómunkával akár a II. Világháború idejébe is manipulálható lenne a kép

Tíz éve a belső alvállakozó DVS állományát gazdagítja az Astrid nevű 930 601-2, mely egy mindössze hat darabos széria tagja. Hivatalosan MAN A40 Lion's City GL NG363 névre hallgat és különlegessége, hogy öt dupla utasajtóval rendelkezik.

Őrségváltás az Antonstraßén

A karosszériát a görlitzi WUMAG gyártotta, a hosszú orrban egy 13,5 literes motor lakik 135 lóerős teljesítménnyel, amit a 28 őlú- és 55 álló utas tesz próbára. A hátsó peron még ma is nyitott, emiatt csak kalauzzal közlekedhet utasforgalomban.

AZ IFA H6B/S a Neustadt állomással keletről párhuzamos Dr.-Friedrich-Wolf-Straßén érkezik és halad a belváros felé. Háttérben a 2021-ben átadott szálloda, melynek különlegessége a főleg fagerendából és gipszkartonból sorozatban gyártott szobamodulok és a különleges pikkelymintás eternit burkolat.

Az állomás másik oldalára átsétálva a garázs felé tartó zwickaui 263-as került a lencse elé.

Ellenirányban a szintén muzeális, Wumme becenevű IFA H6Z vontató, melyet a 100 éves buszünnepre állítottak helyre. Bár eredeti darab nem maradt fent, egy megfelelő donort hét évnyi kitartó munkával hoztak az '50-es évekre jellemző állapotra.

Innere Neustadt rejt néhány olyan utcát, amin nem látszik meg annyira a háborús pusztítás és a szocialista városideál hatása. Az egyik ilyen a Königstraße, ahol városi busz jelenleg nem közlekedik.

A tervezést még a világháború alatt megkezdték, de gyártásra csak 1952 és 1959 között került sor. Utódjai az Ikarus 311, 55/66 és 620/630 sorozatok lettek, majd a 200-as széria különféle variánsai.
(fotók: Adorján Péter)

Buszos szemmel nézve a 2014-ben tartott eseményhez képest a helyszínválasztás miatt is korlátozottabb és kevésbé sokrétű volt, cserében viszont a mindenevő közlekedésbarátok számára a villamosmúzeum is nyitva állt.

Még sok szép kerek évfordulót kívánunk a drezdai buszközlekedésnek!

Adorján Péter