Sokak emlékezetében még él az MVIII-as motorkocsi, amely a budapesti HÉV klasszikus motorvonatai közül elsőnek vonult nyugdíjba. Az egyetlen fennmaradt példány, a 251-es felújítása a végéhez közeledik.
A tizennégy motorkocsiból álló flottát 1952-ben gyártotta a MÁV Dunakeszi Járműjavítója, a Ganz Villamosssági Gyár villamosberendezéseivel az akkor éppen MÁV-BEV, azaz Budapesti Elővárosi Vasút néven működő cég számára.
Eredetileg M 151-164 pályaszámon futottak, végül 1958-ban számozták át a a selejtezésükig használt 251-264-es pályaszámcsoportba. A vonatokat eredetileg az akkoriban átadott csepeli gyorsvasútra (a mai H7-es vonalra) szánták, de nem készültek el időben, végül a nagy vonóerejük miatt Gödöllőre kerültek. Itt jártak 1976-ig, ahonnan Ráckevére kerültek 1992-es selejtezésükig.
A motorkocsik szólóban is üzemeltek, de jellemző párjuk a P XV-ös pótkocsi volt – ezeket még az 1940-es években kezdték gyártani a BHÉV és a HRV, azaz a Haraszti-Ráckeve Vasút számára.
Selejtezések után a 251-es a szentendrei múzeumba került üzemképes állapotban, azóta többször is járt nosztalgiavonatként. Legutóbb 2003-ban közlekedett Szentendrén. Felújítása az idén 125 éves villamos- és HÉV közlekedés alkalmával merült fel, ekkor a motorkocsit Cinkotára szállították. A vonat felújítása megtörtént, első próbafutására is sor került.
Próbafutáson az MVIII-as motorkocsi Kerepes állomáson. A motorkocsi mögött – a vonat megfékezettségének biztosítása miatt – a cinkotai Tigris, a 83-as pályaszámú LVII-es működik közre, mint fékmozdony
(fotó: Kovács Roland)
(fotó: Kovács Roland)
A járművek várhatóan novemberben többször is találkozhatnak a közlekedésbarátok a gödöllői vonalon. A részletekkel természetesen idejében jelentkezünk.
Óvári Péter
