November 29-én kigördült a Talgo Milwaukee-ban (Wisconsin állam) található üzeméből az első, teljes egészében az Egyesült Államokban készült Talgo-szerelvény, és megkezdte hosszú utazását a Transportation Technology Center próbapályája felé. A hír mögött ezúttal egy komoly technológiai újdonság is meghúzódik. De vajon lesz-e folytatás, és meddig? A TTC Colorado állambeli Pueblo-ban található tesztközpontjában folytatják le az engedélyezéshez szükséges vizsgálatokat. A 12 kocsiból álló szerelvény a kéttagú megrendelés első darabja, melyet az Amtrak Oregon és Washington államok, illetve Kanada között közlekedő „Cascades” járatai számára szállít a Talgo. A „Cascades” járatokon jelenleg is Talgo-szerelvények teljesítenek szolgálatot, de saját vezérlőkocsi nélkül, az Amtrak kiszolgált F40PH mozdonyaiból kialakított poggyászteres vezérlőkocsi, pontosabban szólva NPCU (azaz Non-power control unit) felhasználásával. Az új szerelvények fő újdonsága, hogy a Talgo ezúttal felvette a kesztyűt, és az európainál szigorúbb amerikai szilárdsági normáknak megfelelő vezérlőkocsit készített – a kissé brutális megjelenés remélhetőleg a hatóságok megelégedésére szolgál majd a járműszilárdság tekintetében. Ami a mostani menetet illeti, az FRA (Federal Railroad Administration) némi pesszimizmust sejtetve a szerelvény mindkét végén 3-3 védőkocsi alkalmazását írta elő, így a Talgo-t az Amtrak Amfleet és Horizon típusú kocsijai fogják közre.
Az igazi újítás a gyárkapun kigördülő szerelvény vezérlőkocsija: a Talgo az amerikai normáknak megfelelő járművet fejlesztett ki szerelvényei élére
(fotó: Matt van Hattem / Trains Magazine)
(fotó: Matt van Hattem / Trains Magazine)
Ami a tervezett üzemet illeti, az Amtrak Cascades járatai a cégen belül igazi sikertörténetnek számítanak, és a Vancouver-i téli olimpia után arról is sikerült megegyezni a határőrséggel, hogy az olimpia idejére beállított harmadik járatpár kezeléséért az esemény után se kérjenek több pénzt, mint addig. A Cascades-járatok bővítésének egyik fő gátja kivételesen nem az utasigény hiánya volt, hanem a pályakapacitás és a gördülőállomány. Előbbit a BNSF vasúttársaság igyekszik rendezni, az egyébként rendszeres földcsuszamlásoktól szenvedő vonalszakaszt átépítik. Az Amtrak pedig a szerelvényt igyekszik előkeríteni, ehhez kellett a most elkészült egység is. Amennyiben a tesztek sikeresek, a második egység egyenesen a Cascades járatok bázisára, Seattle-be utazik majd.
A Talgo amerikai arca – a Egyesült Államokbeli járműszilárdsági normák miatt kiszuperált F40PH dízelgépek töltik be a vezérlőkocsi szerepét az Amtrak Cascades járatain
(a szerző felvétele)
(a szerző felvétele)
A történet másik szála nem ennyire vidám és sima ügy. Szintén két egységet rendelt az Amtrak a Chicago és Milwaukee között közlekedő „Hiawatha” járatok számára, mely a fő érdekelt Milwaukee állam támogatását élvezte. A 2009-es megrendelést követően megindult a gyártás, ám a már szinte teljesen kész szerelvényeket idén márciusban érte a kormányzóváltás, és ezzel a szövetségi állam támogatásának megvonása. Jim Doyle-t váltó Scott Walker lefújta a Hiawatha útvonalának Madison városig történő hosszabbítását, és egyben a Talgo-szerelvények átvételét is. Válaszul idén novemberben a Talgo pert indított Wisconsin állam ellen. Paradox módon eközben a hírek végig dinamikusan növekvő utasszámról és rendszeresen telt házas időszakokról szólnak – nem csak nálunk nehéz a politikusokkal zöld ágra vergődni. Szó volt, illetve van arról is, hogy a Hiawatha járatok számára szinte teljesen elkészült egységeket a Cascades járatokra csoportosítják át, ám ez még függőben van. A fő probléma az, hogy a Wisconsin számára készült szerelvények kisebb kapacitásúak, mint a Cascades járatokon használtak.
A műszaki szempontból meglehetősen egyedi utakat járó Talgo élete nem a zajos sikerekről szól az utóbbi időben. Bár a Szaúd-Arábiában aláírt üzlet annak minősül, és az orosz keretszerződés is komoly megrendelések ígéretét hordozza magában, Európában eközben a csak az éppen hanyatlását élő éjszakai vonatokon fellelhető szerelvények sorra maradtak munka nélkül – mind Németországban, mind Svájc és Spanyolország között.
Magyarics Zoltán
