2013. 07. 31.

Nem elég bolondbiztosak az újságírók?

Szerkesztőségünk egy emberként hördült fel az Index cikke olvastán. Hüledezésünk fő oka az a felett érzett felháborodás volt, hogy milyen megdöbbentően szakmaiatlan, felszínes, és tévedésektől valamint csúsztatásoktól hemzsegő módon közelítenek meg a szerzők egy ilyen fontos és aktuális témát. Teszik mindezt úgy, hogy a felvetett – egyébként túlontúl bulvárízűre hangszerelt – kérdés kapcsán a szakma képviselőit is megkérdezték.


Megkérdezték, bár ne tették volna. Nehezen tudjuk elképzelni, hogy a szakma képviselői olyan megfogalmazásokra ragadtatják magukat, mint pl. „kanyar”, „piros lámpa” (a témában járatosabbak tudják, hogy ezért a szóért a forgalmi vizsgán mi jár), „tempomat”, „beindítja a féket”, „leállítja a vonatot”, „vonatkocsik” – és sorolhatnánk még kilométer hosszan a cikkbeli zagyvaságokat. Aki csak kicsit is ért a vasúthoz, a második mondat után pontosan meg tudja ítélni, hogy a leírtaknak valószínűleg se füle, se farka nem lesz. Ennyit a dolog stilisztikai részéről.

Ami azonban ennél aggasztóbb, az a tartalom. A nyilatkozó „kezdő mozdonyvezető” a cikkben több alkalommal dob fel hibákat, valamint szabálytalanságokat (sebességkorlátozás túllépése, a vonatbefolyásoló berendezés többféleképpen történő tiltott manipulálása, a munkaidő hosszával való „trükközés”), melyeknek bizonyítékok nélküli feltárása súlyosan etikátlan magatartás, ha pedig ilyen történt, az komolyabb vizsgálat tárgyát képezheti. Vajon a nevezett úr munkáltatója tudott arról, hogy alkalmazottja megszólal, s még inkább, hogy mit mond azzal, amit mond? A két perc hírnév az index-címlapon kárpótol majd a vasutastársadalom megvetéséért?

Index-címlap. Hatalmas ismertség – de bármi feláldozható a 15 perc hírnévért?

A cikkben felvetett probléma, vagyis hogy nagysebességű pályán közlekedő vonattal elő lehet-e idézni olyan balesetet Magyarországon, mint a spanyoloknál, azzal járatódik le, hogy a 10–40 km/h tartományban elrendelt sebességkorlátozásokkal vonnak a szerzők párhuzamot. Megemlítik ugyan pl. a szajoli balesetet, de nem vonják le a kézenfekvő következtetést: ha valaki kis sugarú kitérőben közlekedik háromszoros sebességgel, annak is csúnya baleset lesz a vége, nem kell feltétlenül kétszázzal repeszteni és főleg nem kell hozzá nagysebességű pálya.

Az írás a felvetett alapkérdés nyitva hagyásával – talán szándékosan – azt sugallja, hogy a mozdonyvezető mérlegelési körébe tartozik annak megítélése, hogy a sebességkorlátozást betartja vagy sem, illetve, hogy az annak betartására kényszerítő berendezéseket önhatalmúlag kiiktatja vagy sem. Amellett, hogy ez a csattanó igen súlyos ítélet a szakma egészére nézve, a helyzetet végtelenül le is egyszerűsíti az írás. A cikkből kimaradt a dolog emberi oldala: a mozdonyvezető sem gép (és főleg nem bolond), neki is családja van, akik várják haza, és nem csak hogy nem gép, de nem is automata, akit kizárólag a büntetéstől való félelem tart vissza attól, hogy szabálytalant cselekedjen.

Az államvasúti és a magánvasúti mozdonyvezetőket is komolyan érinthetik a nyilatkozó ifjú titán mozdonyvezető kijelentései
(fotó: Halász Péter)

A cikkben hivatkozott balesetek kapcsán két érthetetlen motívumba ütköztünk. Az egyik az aktualitás kérdése. Felfoghatatlan, hogy egy, a nagysebességű vasúton előfordult baleset kapcsán közölt „válogatásban” miért egy 1916-os balesetre kell hivatkozni. Ugyanez a helyzet a szintén kifejezetten aktuális, 1947-es japán és 1918-as USA-beli eseményekkel is (1918 ráadásul már bajosan volt a vasút hőskorának nevezhető). Értetlenkedésünk másik oka sokkal prózaibb: az eleve kérdéses létjogosultságú hivatkozásban találhatók tárgyi tévedések is.

A cikkben ez áll: „A herceghalmi irányító rossz vágányra terelte át a Budapestről Grazba tartó vonatot, és így egy Bécs felől érkező gyorsvonat 76 km/órás sebességgel a hátuljába csapódott. A kocsik egy része leszakadt a szerelvényről, felborult.” Ezzel szemben a valóság az, hogy az irányítót helyesen forgalmi szolgálattevőnek hívják, és egyébként nem rossz vágányra terelte a vonatot, hanem a helytelen vágányra – nem ugyanaz, ugyanis a helytelen csak annyit tesz, hogy a normálisan ellenkező irányban közlekedő vonatok által használt, de egyebekben teljesen egyenértékű vágányról beszélünk. Az érkező gyorsvonat a továbbhaladást tiltó állású bejárati jelzőnél megállni nem tudott, így szemből ütközött az állomásról kihaladó és a váltókörzetben lévő grazi személyvonat végével. A „hátuljába csapódott” szintén nem megfelelő erre az esetre, ugyanis ez utoléréses, ráütközés balesetet sugall, itt viszont két, szemben haladó vonat ütközéséről van szó. Ennyit a cikk tartalmi részéről.

Megítélésünk szerint a tendenciózusságában is homályos bulvárcikk két dologra alkalmas: egyrészt hogy a vasúthoz nem értő nagyközönséget a bennfentesnek tűnő dilettantizmusával elkápráztassa, vagy a vasúti utazás biztonságával kapcsolatban az egyszerű utasok szájába áltudományos igazságokat adjon; másrészt hogy a vasúthoz értőkben megnyomja azt a pánikgombot, ami egyeseket mosolygásra, másokat pedig ilyen válaszcikkek írására sarkall. Egy dologra azonban biztosan nem volt jó az írás. Arra, hogy a felvetett (ál)problémával kapcsolatban megnyugtassa a kedélyeket.


Halász Péter, Nánási Zoltán, Magyarics Zoltán
a RegionalBahn szerkesztői

18 megjegyzés:

  1. el is gondolkoztam a cikk olvasása közben, hogy az 1916-os balesetben mégis hogyan tudott a hátuljába csapódni, ha az egyik Budapest, a másik pedig Bécs irányába közlekedett, de annyi időm nem volt, hogy utána nézzek, így már nem is szükséges

    VálaszTörlés
  2. Az indexnél én már semmin se lepődök meg...

    VálaszTörlés
  3. Ennyi karaktert elpazarolni. Az index cikke semmiről sem szólt elég pongyolán. Most már kifogástalan szakmaisággal nem szól semmiről.
    Hacsak nem a posztíró tájékozottságáról... :)

    2013-ban az index elbulvárosodásán felháborodni... kicsit megkésett :)

    VálaszTörlés
  4. A herceghalmi balesetnél semmilyen helytelen vágányról nem volt szó...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A forgalmi szolgálattevő a II., átmenő fővágányra fogadta le a grazi személyt. A bal járatú közlekedésnek megfelelően ez a helytelen vágány volt, a páros irány átmenő vágánya a III.

      Ajánlom figyelmébe: Dr. Horváth Ferenc - Hazai és külföldi vasúti balesetek /1846-1975/ c. könyvét. A Wikipedia szócikkét nem feltétlenül. Amennyiben hitelesebb / ellentétes forrása van, kérem, jelezze!

      Törlés
  5. Ha ilyen okos, akkor egyből haptákba vágom magam. Csak kapja rajta valaki, hogy utasítást szeg!
    Teljesen egyetértek a felháborodással, ahhoz, hogy valaki nyilatkozzon, ahhoz le kell tenni az asztalra. Aki pedig elérte azt az életkort és rutint ami a jogos véleménykifejtéshez kell, az inkább hallgat, mert tudja, hogy a vasútnál minden szónak súlya van. Főleg a közmédiában aminek a sajátossága, hogy imádja más s*arát felnyalni és lufit fújni belőle.

    VálaszTörlés
  6. A "hátuljába csapódott" kifejezés tőlem származik, én így interpretáltam a Wikipédiában megjelölt forrásokban olvasottakat, amikor az 1916-os balesetről szóló cikket írtam.

    Az gyakorolt szakmám geográfus és területfejlesztő, mégsem botránkoztat meg, ha egy nem szakmai jellegű folyóiratban nem a legodaillőbb szakkifejezéseket használják egy témakörömbe vágó írásban. (Földrajzi kérdésekben pl. rendszeresen blamálják egymást az emberek, a másik esetleges tévedéseire, ismerethiányára lecsapva.) A közismert nem lehet elefántcsonttorony, ahonnan első pillanatra érthetetlen kifejezésekkel kezdjük bombázni a témában járatlan érdeklődőt. Ezért is próbáltam meg a cikkben magyarázó jellegű szövegeket elhelyezni, pl ilyet: "tért vissza a menetirány szerinti helyes vágányra"

    Nem vasutas témában többször nyilatkoztam már újságírónak és egy nagy tapasztalatom mindenképpen van: az újságíró nem geográfus és nem vasútértő ember. Ő újságíró és minden hozzá eljuttatott tartalmat újságíróként fog interpretálni. Ezért nem szabad rá haragudni.

    A wikipédia pedig azért wikipédia, mert javítható, én erre biztatok mindenkit:

    http://hu.wikipedia.org/wiki/Herceghalmi_vas%C3%BAti_baleset

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. @ Beroesz: köszönöm, hogy válaszolt a cikkre! A vélemény kérdéses részét én írtam. Az Index cikkében talán ez a legkisebb probléma, a "hátuljába csapódott" egy tényleg mellékes megfogalmazási kérdés. A "rossz vágány" már nem mellékes, mert téves következtetést sugall: a forgalmász önmagában nem követett el hibát a vonat helytelen (ha már közérthetőek akarunk lenni: "nem a szokásos") vágányra fogadásával - a kialakult szokatlan helyzet esetleg közvetetten járult hozzá a balesethez.

      Ami a herceghalmi baleset kapcsán sokkal érdekesebb: egyszerűen nem látok semmilyen párhuzamot Herceghalom és a spanyol baleset, illetve az Index cikkének alapkérdése között. Most sebességtúllépés volt, és az egyik fő kérdés az, hogy az itthon használt vonatbefolyásoló meg tudja-e előzni a hasonló baleseteket, illetve a sebesség betartását kikényszeríti-e a vonatbefolyásoló.
      Herceghalom esetében nem volt sebességtúllépés, és 1916-ban vonatbefolyásolóról sem beszélhetünk. Minek akkkor Herceghalmot emlegetni? Ha a hazai vasúti balesetek történetéből mindeképpen párhuzamot kell vonni, akkor már Paládicspuszta (1963) vagy Vác (1971), sőt Monorierdő I. és II. is jobb példa - de igazán releváns esetet csak akkor tudunk mondani, ha tudjuk, mi is történt pontosan Santiago de Compostela határában.

      Ami nekem igazán fáj, az a vasúti balesetekhez való felületes közelítés. Ezek mindig nagyon összetett események, és Wikipedia szócikkeinél adott esetben komolyabb források használata mindenképpen indokolt. Már csak azért is, mert ezúttal a hazai közvélemény teljesen fals képet kapott az egyébként jó baleseti statisztikákkal és sok esetben paranoid módon túlbiztosított magyar vasúttal kapcsolatban. A téma komolyságához illően hazai vasútbiztonsággal foglalkozó szakembereket is könnyen lehetett volna keríteni - ennek elmulasztása az Index újságíróinak rátermettségét kérdőjelezi meg.

      Törlés
  7. Fercsó Molnár: Egyetértek veled teljes mértékben. A vasútnál az ember hamar megtanul egy dolgot - mint főszabályt - szerintem: Amihez nincs közöd azt ne lásd és ne törődj vele, foglalkozz a saját dolgoddal és akkor nem lesz baj. Ő ezt a szabályt többszörösen is megszegte, de egy dologba biztosan lehetünk: Semmi szankciója nem lesz a munkáltató részéről (esetleg majd a kollégái széttépik maximum), mert az illető köztudottan egyike a csókosoknak, akikből mostanában fut pár az országban (neveket nem említek, mindenki tudja...).

    VálaszTörlés
  8. Érdemes megnézni az Attraktor videóját az ICE vonatokról, na abban van még sok hülyeség. Az még nekem amatőr vonatbolondnak is annyira fájt, hogy a blogomon írtam hozzá egy kis helyreigazítást. Szóval nem újdonság ez. A cikkben szereplő példák meg inkább arra voltak jók, hogy megmutassák, történt már korábban is sok halállal végződő vasúti baleset. Fura, hogy az ICE vonatok kerékproblémáit és az azzal járó balesetet nem említették meg. Vagy csak a gyorshajtás számít?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az Attraktor mozija egy fizetett, kvázi reklámvideó volt. Nagy a különbség.

      Törlés
  9. Úgy vélem, nagyon helyes, hogy nem terhelik a laikusokat olyan szakkifejezésekkel, mint "helytelenre tette". A szakkifejezéseket le kell fordítani laikusok által is érthető szavakra. Ugyanúgy, mint a tűzoltók "fecskendő" kifejezéséről se tudja sok ember, hogy nem a sugárcsőről van szó, hanem a tűzoltóautóról.
    Ebből a cikkből azt látom, hogy nagyképű szakbarbárok gúnyolódnak a laikusok számára lefordított szakkifejezéseken, miközben az Index-cikkben egyetlen tárgyi tévedést sem sikerült találni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem nincs igazad. Az a helyzet, hogy a cikkben leírt dolgokban, nagyon sok tárgyi tévedés és súlyos elnagyolás van (van olyan dolog a leírtakban, amiről mindenki tudja, hogy csak nagyon töredékét érinti a járműparknak ő meg általánosítja az a járműpark egészére), valamint a nagyközönség számára nem publikus információkat tartalmaz, ami felveti bennem azt a kérdést, hogy valószínűleg az illetőnek nem volt engedélye nyilatkozni... Ezzel nem azt akarom mondani, hogy gond, hogy a cikk "felfed" pár hiányosságot, de ezen információk egy része nem azért nem publikus, mert el akarják őket titkolni, hanem nem megfelelő kézbe kerülve, az ilyen információknak komoly következménye lehet! A téves és elnagyolt dolgoknál én nem a szakmai nyelvre gondolok, hanem a tartalomra, mert ezzel pont a laikusokat tévesztik meg, akik a témában nem jártasak... Szerintem a cikk írói is ezt a megtévesztést szerették volna szemléltetni csak a szakmai nyelven keresztül, bár nem sikerült nekik ezt teljesen egyértelművé tenni!

      Törlés
    2. @Mikrobi: A szakkifejezéseken lehet vitatkozni, ez ízlés dolga. Viszont a második mondat második fele a "miközben" után sajnos téves. A cikk rengeteg tárgyi tévedést és féligazságot tartalmaz.

      Törlés
    3. Valóban nem kell szakkifejezésekkel terhelni a laikusokat, de ha ennyire pongyolán fogalmazunk, mint a cikkíró, akkor félreértések hadával kell számolnunk. A cikkíró ezzel nem törődött, mert az a dolga, hogy szenzációt hajhásszon. Ezért fizetik és jelen esetben megdolgozott a pénzéért. Arnold Balázs személyében talált egy lelkes amatőrt, aki hetet havat összehordott és hamisan mozdonyvezetőnek adva ki magát bábáskodott a cikk születésénél. Köszönjük meg neki, hogy a fél ország a felelőtlen mozdonyvezetőkről és a "rugalmas" magánvasutakról beszél. Érdekelne Arnold Balázs munkáltatójának véleménye arról, hogy két perc hírnévért mozdonyvezető-gyakornokként segédkezett a vasútvállalatok és általában a szakma jó hírnevének rongálásában.

      Törlés
  10. Bulvár média bulvár cikke. Kíváncsi vagyok meddig lehet a szart a szájatokba tartva arról értekezni, hogy mennyire büdös és rossz ízű.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ha bulvár, akkor miért szerepelnek benne "szakemberek"? Pont az a baj, hogy szakemberekkel (?) sem lett kevésbé bulvár, mint amilyen nélülük lett volna. Teccikérteni? :)

      Törlés
  11. Az én reakcióm:
    http://www.monostory.hu/blog/2013/07/31/bolondbiztos-mozdonyt/

    VálaszTörlés

Figyelem!

Oldalunkon bizonyos esetben, elsősorban régebbi írások esetén vagy időszakosan valamennyi írás esetén előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.