2015. 05. 09.

Bajor veteránok – Az utolsó P-kocsik

A szükség és a járműhiány nagy úr: Münchenben a villamoshálózatra szánt új villamosok – a Stadler Variobahnjai és a Siemens Avenioi – nem, vagy csak késve kaptak engedélyt a hatóságoktól, emiatt pedig szükség volt minden másik járműre is, hogy az utasok folyamatosan gyarapodó tömegét elszállíthassa az MVG. Így hát átmeneti megoldásként ugyan, de már évek óta szolgálnak a jellegzetes '60-es évekbeli , ám időtálló formákkal bíró magaspadlós kocsik, a P-Wagenek.



Az 1960-as években a müncheni villamoshálózatot hosszú távon fel akarták számolni. Az akkori számítások szerint az utolsó villamosok 2000 körül búcsúztak volna el a bajor fővárostól, addigra hatalmas metróhálózattal bírt volna már München. Az akkori városvezetés a régi járműpark korlátozott mértékű fejlesztése érdekében lehetőséget adott az új, utolsónak szánt járműsorozat beszerzésére.
Ekkoriban igazolt át a müncheni villamosokat jegyző Rathgeberhez a brémai rövidcsuklós villamosok tervezője, akinek jó kapcsolatai maradtak a Hansa-Wagonnal, a brémai villamosok gyártójával. A Rathgeber megvette a járművek licenszét és ennek birtokában előbb két motor- és pótkocsit rendeltek 1964-1965 során, ezek a járművek a 2001-2002-es pályaszámot kapták és a P2.12 és P2.13 sorozatjelzéssel futottak. A pótkocsik (p2.14 és p2.15 sorozatú) a 3001-3002-es pályaszámot kapták. A kedvező tapasztalatok nyomán az MVG 1966-1968 között további 42 darab (2003-2044 páylaszámokkal) 42 darab P3.16-os motorkocsit és 3003-3040 pályaszámokon 38 darab p3.17-as pótkocsit rendeltek. A prototípusokat még 1981-ben selejtezték, a sorozatjárműveket pedig 1997-től kezdték kivonni a forgalomból, de a mai napig nem sikerült ezeket teljesen kivonni a forgalomból. A típus München utolsó magaspadlós villamosa.

Mellettem az utódom. A 2005+3004 pályaszámú P-szerelvény mellett a 2132-es pályaszámú, felújított R2.2-es villamos ázik az esőben a Scheidplatzon

Az 1970-es és az 1980-as évek során a villamosok kapcsán meggondolta magát végül a bajor főváros és a metróvonalak előfutáraként több Stadtbahn-jellegű pályát építettek ki: Fürstenried West vagy éppen a Hasenbergl szerepelt a célpontok között. Ezeken a vonalakon a tágas és fürge szerelvények jól vizsgáztak, igaz,  a vonalak nagy részét az 1990-es években metróvonalakkal váltották ki. A P-Wagenek alkonyát az 1994-től folyamatosan szolgálatba álló R2.2-es és R3.3-as alacsonypadlós kocsik jelentették.
A típus az 1970-es, 1980-as évek elképzelései szerint a premetro jellegű üzemre is alkalmasak voltak, a rövidcsuklós kialakításnak köszönhetően nem kellett lecsapni a kocsik elejét-végét, azok szinte végig egyenes oldalfalúak, ráadásul a 2350 milliméter széles kocsik kifejezetten kényelmes és tágas utastérrel bírnak.

A kocsik utastere megfelel az 1960-as és az 1970-es években jól megszokott utastérrel bírnak a P sorozatú motor- és a p sorozatú mellékkocsik. Az ülések szintén az ebben az időszakban népszerűvé vált durofolból készült ülések

Az ajtónyitó gombok is hasonlóan nosztalgikus látványt mutatnak

Az ajtók mellett pedig a használt jegyeknek szánt gyűjtőket is találunk

A villamosvezető munkahelye a P sorozatú kocsikon. Egyszerű, áttekinthető megoldás. A kiálló szarvon lévő piros gomb a pályacsengőé és látszik, hogy a kocsikkal hosszú időre számol az MVG, hiszen a korszerű üzemirányító rendszer fedélzeti egysége is helyet kapott a kassza mellett

A selejtezett kocsik jelentős részét a temesvári villamoshálózaton foglalkoztatják újra, ám a Münchenben az elmúlt évek során akadt igény még az öreg villamosok szolgálatára. Eredetileg úgy tervezték, hogy a többletteljesítményeket már a Stadlertől beszerzett Variobahnokkal, illetve a Siemens Avenioival tervezték teljesíteni, ám az új villamosok engedélyeztetési eljárása kissé elhúzódott. Így kénytelenek voltak a meglévő járműparkkal gazdálkodni az MVG menetrendtervezői. Korábban négy kocsival jártak a 15-ös, később a 21-es villamos vonalán, majd 2015 februárjától a 28-as jelzésű villamos vonalán közlekedett három P-szerelvény és egy alacsonypadlós R2.2-es sorozatú villamos a Sendlinger Tor és a Scheidplatz között.
A forgalmi teljesítmények számára a motorkocsik közül a 2005-ös, a 2006-os, a 2031-es motorkocsik, illetve a 3005-ös, 3014-es, a 3017-es és a 3039-es pótkocsik állnak rendelkezésre. Korábban a 2021-es, a 2028-as motorkocsik is szolgáltak, de ezeknek a fővizsgája az elmúlt néhány év során lejárt. Az MVG múzeumában a 2009-es motorkocsi várja a látogatókat. Az aktuális forduló megtalálható a www.tramreport.de weblapon, amely persze nem garantált információ, de mindenképpen jó támpont a régi villamosokra vágyó városjárók számára és tapasztalatból állítjuk: viszonylag pontosak az információk.

A 2005+3004-es szerelvény a 28-as vonal végállomásán, a Sendlinger Tornál. A viszonylat a 27-es belső és a 12-es villamos külső szakaszán sűrít, biztosítva az egységes, öt perces követést

A neves képtárak, a Neue és az Alte Pinakothek közelében lévő Pinakotheken megállóból indul a Sendlinger Tor felé a 2005+3004-es szerelvény. Az utasokat a közútra szállítják le, az autósok pedig türelemmel várakoznak

A 2005+3005-ös szerelvény a Karolinenplatzon fordul vissza a Scheidplatz felé. A 27-es és a 28-as villamos vonalán forgalmi zavar miatt fordították vissza a kocsikat a téren, ahol természetesen erre fordítási lehetőség is van

A képen a pótkocsi is látszik hátulról. A járművek a lehetőségekhez mérten azonosak, megkönnyítendő a gyártást és a karbantartást

A 2010+3039-es szerelvény robog a belváros felé a Belgradstraßén. A magasvágányon vezető villamospálya utal arra, hogy itt korábban nagyobb élet volt: itt jártak a Hasenbergl felé közlekedő villamosok is, amelyek 1993-ban adták át a helyüket a metrónak

A 2031+3005-ös szerelvény fordul be a Scheidplatzon lévő, szebb napokat látott végállomásra. Régen innen mentek tovább a villamosok – a 13-as vonalon – Hasenbergl felé, ma már az U3-as metró várja a város széle felé utazókat

Jól látszik a Scheidplatzra érkező 2031+3005-ös szerelvényen az oldalfalba besimuló lengő-tolóajtó, ami a magyar Bengálikra hasonlító formájú villamosnak igazán időtálló megjelenést kölcsönöz

Utazásunk végére egy kevéssé esős együttállást is érdemes mutatni: a 2031+3005-ös szerelvény mellett a 2138-as R2.2-es várakozik. Utóbbi már megjárta a licspei HeiterBlick műhelyét, ahol az 1994-1997 között gyártott kocsik megújulnak az MVG megrendelésére

Végül egy kakukktojás. A 28-as villamos vonalán a négy forgalmiból legalább kettőt, de általában inkább hármat a P+p szerelvények teljesítenek. A negyedik forgalmi hivatott az akadálymentességet biztosítani, ezen szinte mindig egy R2.2-es villamost találunk. A képen a 2117-es, még eredeti állapotú kocsi áll be a felszállóhelyre a Sendlinger Tornál. A hurokvágány két irányból is járható, a villamos előtti váltón kitérő irányban haladva még egy kört tehetne a kocsi
(a felvételeket 2015. április 17-én Halász Péter készítette)

Halász Péter

Írásaink kommentálására a RegionalBahn Facebook-oldalán van lehetőség.