Úgy látszik, mindent egy lapra tesz fel a GdL. Vagy annyira elkeseredetten próbálnak meg rugdalózni vagy pedig annyira magabiztos a Claus Weselsky vezette szakszervezet, hogy május 20-án hajnali 2 órától határozatlan időre megbénítják a DB-nél a vasúti közlekedést.
Az időzítés valóban nem rossz: a soron következő hétvége a pünkösdi három napos hétvége, amikor sokan utaznának el pihenni, akár néhány napnyi szabadsággal is kiegészítve. Ám most a tervezés teljes bizonytalanságba fulladhat: nem tudni, meddig tart a GdL sztrájkja – az előző munkabeszüntetések alapján erről jóslatokba sem érdemes bocsátkozni. A GdL annyit közölt: a sztrájk befejezését 48 órával korábban közlik majd.
Claus Weselsky azt mondta, hogy nem határozatlan idejű lesz a munkabeszüntetés, de az biztos, hogy legalább egy hétig tart majd. A DB AG felelőtlennek minősítette Weselskyék lépését.
Talán nem is annyira meglepő a sztrájk végének titkolása. Tudni kell, hogy Németországban a sztrájkoló vasutas vagy bármilyen munkatárs éppúgy nem kap fizetést, mint Magyarországon és a bérét a szakszervezet a sztrájkalapból fizeti. A nagy kérdés csak az az, hogy mennyi pénze van ezek után a GdL-nek és az mennyi időre elegendő? Az sem lehetetlen, hogy egyes szervezett munkavállalók a sztrájkalap tehermentesítése érdekében ugyan felveszik a munkát, de érdemben továbbra is blokkolja a működést a GdL, kímélve saját forrásait. Pont ezek miatt is veszélyes eszköz mindenkire nézve a munkabeszüntetés, amelyet manapság talán túl sűrűn használnak a németországi érdekvédők. A GdL egyebként emiatt érthető okok miatt nem beszél a sztrájk végéről, de kerüli a határozatlan idejű munkabeszüntetés említését is és – alighanem, mert titkolják a vagyonuk nagyságát vagy kicsiségét – arról beszélnek, hogy időben adnak tájékoztatást a határozott idejű sztrájk végéről. A kérdés már csak az, hogy vajon honnan van pénze a GdL-nek a második májusi munkabeszüntetésre is? Egy mindenesetre biztos: a sztrájksegélyt a GdL a korábbi 75-ről 100 euróra emelte.
Nem ő lesz Németország legkedveltebb embere a következő hetekben, az biztos
(forrás: Tagesschau)
(forrás: Tagesschau)
A munkabeszüntetés bejelentése azért is érdekes, mert a hétvégén a DB AG és a GdL képviselői a fennálló munkaügyi vita rendezésének lehetőségeiről tárgyaltak, de a szakszervezet szerint a vállalat szombaton megszakította a tárgyalásokat és szerintük csak egy általuk irányított egyeztetési eljárásba mentek volna bele. A vasúttársaság cáfolja ezeket és a tények elferdítésével vádolja Weselskyéket.
Mind ismeretes: Weselskyékkel már korábban sem tudott megállapodni a DB AG, a GdL arra sem volt hajlandó, hogy az egy adott pontig elért eredményeket írásban rögzítsék. Emellett egyre újabb követelésekkel állnak elő. A GdL elé tárt javaslat szerint július 1-jétől két részletben, összesen 4,7%-kal emelné meg a munkabéreket a vasúttársaság és még június 30-áig (bruttó) 1000 eurós egyszeri kifizetésre is sor kerülne. Ez részben teljesíti, részben felül is múlja a GdL korábbi követeléseit, bár számszerűen a GdL 5%-os emelést követelt eddig. Ám Weselskyék ezt nem fogadták el, mert ők béremelést és munkaidő-csökkentést szeretnének (heti 39-ről 37 órára), erre vonatkozó ajánlatot viszont állításuk szerint nem tett a munkáltató. Ugyancsak nem volt szó szerintük a túlórák behatárolásáról, a vonatszemélyzet jelentős terhelésének csökkentéséről és arról, hogy a DB AG nyereségéből miképpen is részesednének a vasutasok. Ezen felül pedig a mozdonyt is vezető vonali tolatásvezetők – németül Lokrangierführer – besorolásán is szeretnének változtatni, közelíteni azt az „igazi” mozdonyvezetők felé.
Németországban a mozdonyvezetők átlagosan bruttó 2142 eurót keresnek havonta, a kezdő fizetések átlaga pedig bruttó 1970 euró. A GdL által korábban aláírt bérmegállapodás szerint a Deutsche Bahn AG-nál a mozdonyvezetők legfeljebb bruttó 3199 eurós havi alapfizetést kapnak, míg a legalacsonyabb fizetés bruttó 2016 euró lehet. A megállapodás szerint 2010. január 1-jétől a alap munkabéreknek a bruttó 2056-3263 eurós sávban kell mozogniuk. Ez a megállapodás járt le és követeli most a GdL a számítások szerint legalább bruttó 2158 eurós és legfeljebb bruttó 3426 eurós fizetéseket. A mozdonyvezetőknek jelenleg heti átlag 39 órát kell dolgozniuk, a GdL pedig eredetileg azt szerette volna elérni, hogy a fizetésemelés mellett 37 órára csökkenjen a munkahét. Ezzel egy órára lebontva a jelenlegi kb. 13-21 eurós órabért 14-23 euróra kellene emelni. Ezek az adatok természetesen az alapfizetésekre vonatkoznak, a különféle pótlékok és egyéb juttatások ehhez adódnak hozzá.Összehasonlításul: a magyar mozdonyvezetők átlagosan körülbelül bruttó 300 ezer forint körül keresnek, ez azonban csak a hazai viszonyok között számít kiugró értéknek: átszámítva körülbelül 1000 euró körüli munkabér jön ki.A svájci mozdonyvezetők meglehetősen jól keresnek: heti 41 órás munkahét mellett átlagosan bruttó 7000; nettó 5400 frank, azaz bruttó 6738; nettó 5197 euró körüli összeg a bérük a különféle pótlékok nélkül. Ezen felül évi 26 nap szabadság is jár a dolgozóknak.
A DB AG szerint a GdL egyszerűen csak nem akar megállapodni még az elért eredményekről sem és ennek hátterében az EVG és a GdL közötti hatalmi harc van, hiszen a korábban az EVG által képviselt szakmacsoportok egy része esetében a GdL is jogot formál arra, hogy bérmegállapodást kössön a munkáltatóval. A GdL interpretációjában ez azt jelentené, hogy az ő tagjaikra vonatkozna a megállapodás, másokra nem; ez viszont a munkavállalók között szítana feszültségeket. Ám a másik oldalról azt mondják: a DB AG az időhúzásra játszik. A nyáron várható ugyanis, hogy elfogadják és hatályba lép az a törvény, amely szerint egy-egy szakmacsoport tekintetében elegendő a reprezentatív szakszervezetekkel megállapodni, a „kicsikkel” nem kell külön megállapodást kötni és ez a GdL-t a maga mintegy 43 ezer főt számláló tagságával hátrányosan érintené, hiszen esetünkben a több mint 200 ezer fős tagságú EVG-vel kötött megállapodás elegendő lenne.
A napirenden lévő törvény értelmében akkor, ha nem tudnak mindegyik szakszervezettel megállapodni a munkáltatók, akkor a legnagyobb szakszervezettel elegendő megállapodást kötni és az automatikusan érvényes a kisebb szakszervezetekre is. A GdL által felvetett nézőpont, miszerint az alapjognak számít sztrájkjogot korlátoznák így, a szövetségi munkaügyi tárca – amelynek vezetője, az SPD-s Andrea Nahles jegyzi a törvény tervezetét – szerint nem igaz, az alapjogokat nem befolyásolja a jogszabály, de segíti az egységes és teljeskörű bérmegállapodások megszületését, egyszerűsíti a tárgyalásokat és főképpen megelőzi a mostani, kezelhetetlennek tűnő helyzetet. A jogszabályról május 22-én, pénteken szavaz a Bundestag.
Pont emiatt a DB AG az EVG-vel is tárgyal és ők is sztrájkkal fenyegetőznek, ha nem sikerül a DB-vel megállapodni, hiszen ha életbe lép a törvény, akkor az EVG-vel megkötött megállapodást tartaná fontosabbnak az EVG és nem a csak a szakma egy rétegével, hanem a sokkal több vasutast képviselő szervezettel kötött megállapodásnak lenne a nagyobb hatása. A GdL ugyan elutasítja, hogy az EVG-vel azonos megállapodást kössön a GdL-el a DB AG, ám a vasúttársaságnak pedig pont ez a célja.
A gazdasági szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy a sztrájk napi mintegy 50 millió eurós károkat okoz az országnak, ám a negyedik naptól fogva a számítások szerint már 100 millió eurós nagyságrendű károkat okoz. Azt sem szabad ráadásul elfelejteni, hogy a GdL nem csak a munkaadót, hanem az utasokat és a fuvaroztatókat is bünteti a sztrájkkal – utóbbi kettő ráadásul vétlen az ügyben. Ennek ellenére nehéz helyzetbe hozta a GdL például a veszélyes anyagokkal dolgozó üzemeket: ezeket az anyagokat ugyanis a törvényi előírások szerint csak vasúton lehet fuvarozni. Összességében mintegy napi 200 ezer tonna áru szállításáról van azonban szó, hiszen sok üzem csekély raktárkészletekkel dolgozik, ők pedig a logisztikai lánc megszakadása miatt szintén nehéz helyzetbe kerültek. Viszont a szállításról szóló szerződéseket nem állíthatók át egyik napról a másikra, azaz nem lehet a DB Schenker helyett másik – közlekedő – operátorral leszerződni.
A gazdasági szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy a sztrájk napi mintegy 50 millió eurós károkat okoz az országnak, ám a negyedik naptól fogva a számítások szerint már 100 millió eurós nagyságrendű károkat okoz. Azt sem szabad ráadásul elfelejteni, hogy a GdL nem csak a munkaadót, hanem az utasokat és a fuvaroztatókat is bünteti a sztrájkkal – utóbbi kettő ráadásul vétlen az ügyben. Ennek ellenére nehéz helyzetbe hozta a GdL például a veszélyes anyagokkal dolgozó üzemeket: ezeket az anyagokat ugyanis a törvényi előírások szerint csak vasúton lehet fuvarozni. Összességében mintegy napi 200 ezer tonna áru szállításáról van azonban szó, hiszen sok üzem csekély raktárkészletekkel dolgozik, ők pedig a logisztikai lánc megszakadása miatt szintén nehéz helyzetbe kerültek. Viszont a szállításról szóló szerződéseket nem állíthatók át egyik napról a másikra, azaz nem lehet a DB Schenker helyett másik – közlekedő – operátorral leszerződni.
Az utasok a sztrájk bejelentése után, várhatóan szerdától tájékozódhatnak az elkövetkező napokban közlekedő vonatokról a www.bahn.de/aktuell weboldalon. A magyarországi vonatok közül a Prágán át közlekedő vonatok a korábbi sztrájkok idején csak Drezdáig mentek; a müncheni járatok viszont rendben közlekedtek. Valószínűleg hasonló forgatókönyvre kell ezúttal is számítani.A DB AG videója a szükségmenetrend tervezéséről
Ám a sztrájkkal jól is járnak egyesek: főleg az autókölcsönzők, a taxivállalatok és a távolsági buszos cégek azok, akik most nagyot kaszálhatnak. Összességében azonban a gazdaság nem most mutatja majd meg az esetleges károkat, azok várhatóan csak a negyedéves jelentésekben és az éves beszámolókban kerülnek majd napvilágra és többek között a tőzsde is ekkor reagál majd Weselskyék munkabeszüntetésére.
Most már elég – fogalmazott Alsó-Szászország közlekedési minisztere, az SPD-s Olaf Lies. Hansúlyozta: bár a regionális közlekedésben a tartományok a megrendelők és ők fizetik a vasúti közlekedést, a szövetségi állam tulajdonában lévő DB AG és leánycége, a DB Regio szolgáltat. Ennek ellenére a szövetségi kormányzat nem avatkozik be a munkaügyi vitába, pedig erre szükség lenne, mert így egy harmadik fél issza meg a sztrájk következményeinek levét. A tartományok legfeljebb a nemteljesítés miatt szabhatnak ki büntetést az operátorokra, azonban ennek pénzügyi hatásai később jelentkezhetnek csak. Márpedig a sztrájk miatt komoly nagyvárosok közlekedése is ellehetetlenül, annak ellenére, hogy azt nem a szövetségi állam, hanem a DB AG-ra és a GdL-re egyaránt hatással nem bíró tartományok fizetnek.
A GdL munkabeszüntetése kapcsán szakértők azt mondják: a sztrájkjog sajnálatos módon figyelmen kívül hagyja a harmadik felek – ebben az esetben az utasok és a fuvaroztatók – érdekeit és csak akkor tekinthető túlzónak, szükségszerűtlennek a sztrájk, ha a munkáltatók közvetlenül fenyegeti emiatt a csőd veszélye. Ez pedig a DB-nél nem áll fenn, legfeljebb csak hetek-hónapokig tartó sztrájk után lehetne szó róla.
Az a korábbi munkabeszüntetések során kiderült: mindenkinek tele van a hócipője Weselskyékkel és csak izmozásnak tartják a sztrájkokat. Kérdés, hogy a mostani munkabeszüntetéssel a szakszervezet mennyire fordítja maga ellen az utasokat, fuvaroztatókat és a vasutasok java részét – mert Weselsky mindig azt mondta: támogatják őket a külső felek, ám ennek érdemi jele eddig sem volt. Kérdés, hogy vajon mikor és ki fordul a munkavállalók, a sztrájkoló szervezet ellen, mert a korábbi időszakban is komoly kilengések jellemezték a közvéleményt és aligha csitítja őket a mostani munkabeszüntetés híre és Weselskyék látható kompromisszumképtelensége. Ez pedig – a legrosszabb esetben – akár szélsőséges cselekedetekhez is vezethet, ami azonban senkinek sem érdeke. Igaz, az sem, hogy ennyire képtelen legyen a megállapodásra a GdL és a DB AG is.
A mostani munkabeszüntetés a tavaly óta tartó egyezkedési folyamatban a kilencedik sztrájk lesz. A sztrájkot megelőzően még kedden 11 órakor elvileg egyeztettek a felek és több szakértő azt jósolja, hogy hamarosan megegyezhet a GdL és a DB AG. Ám a megbeszélés nem vezetett eredményre, annak ellenére, hogy azon részt vett független munkajogi szakértő is.
Halász Péter
