2017. 02. 14.

A BLS távolsági forgalomban?

Az SBB ma a svájci távolsági forgalomban szinte monopol helyzetet élvez, ám elképzelhető, hogy ez már nem marad így sokáig. A jelenleg csak regionális vonatokat üzemeltető BLS nagyobb távolságokban is kezd gondolkozni, átvennének néhány viszonylatot az szövetségi vasúttól,  amivel még az árak csökkenését is ígérik.




A svájci Tages-Anzeiger vasárnapi számában közöltek híreket arra vonatkozóan, hogy a Bern-Simplon-Lötschberg vasúttársaság (BLS) a következő kiírással 2019-től átvenne néhány távolsági viszonylatot a Svájci Szövetségi Vasúttól (SBB). Utóbbi immár jó 15 éve szinte kizárólagos üzemeltetője a helvét távolsági vonatoknak, ám ez 2019-től ezek szerint akár változhat is. A BLS magasabb színvonalat, új összeköttetéseket és mindezek mellett alacsonyabb költségeket ígér, ami ha igaz, jó esélye van arra, hogy ténylegesen elnyerjen egy-két viszonylatot az SBB elől.

A BLS egyik sikertörténete volt a Lötschberger márkanevű vonatok bevezetése a Bern-Spiez-Kandersteg-Brig tengelyen. A vasúttársaságnál valószínűleg valami hasonló sikerben reménykednek ez alkalommal is.
(fotók: Berky Dénes)

Kiszivárgott információk szerint a BLS első körben három vonalat kíván átvenni az SBB-től. Elsőként a Basel–Olten–Bern–Spiez–Interlaken útvonalon, jelenleg fél óránként közlekedő IC-vonatok üzemeltetésére pályázik a berni társaság. A Zürichből Bernen át Interlakenbe közlekedő vonatok útvonalán még fejlesztenének is, ezek keleti végállomása a BLS elképzelése szerint a zürichi reptérre kerülne, ezzel fontos közvetlen kapcsolatot biztosítva az ország legfontosabb légi kikötője és a Berni-felvidék között.

Zürich és Interlaken között az SBB jelenleg a képen látható, illetve emeletes IC-szerelvényekkel közlekedtet fél óránként vonatokat. Ezzel szeretné felvenni a lépést a BLS.

A harmadik a Bernből Neuchâtelen át a Jura-vidék felé irányuló vonal lenne, melyen már ma is a BLS közlekedteti vonatait, egészen La Chaux-de-Fonds városáig. Ezt még egy kicsivel meg is hosszabbítanák a francia határon fekvő Le Locle-ig.

A BLS egyik, a Swiss Express EWIII-asaiból átalakított ingavonata La Chaux-de-Fonds-ban. Jelenleg ezek a vonatok itt mindössze 5 perc alatt fordulnak, Le Locle már nem fér bele a kanyarba, de a BLS ezek szerint dolgozik a probléma megoldásán.
A BLS már a 2016-os menetrendváltással átvett az SBB-től néhány vonatot a Brig–Domodossola vonalon, ahol a zöld-ezüst társaság a Bern–Brig között közlekedő Lötschberger vonatokat meghosszabbítva szolgáltat. Itt ez is komoly színvonal-emelkedést jelentett. Az SBB kiöregedő, habár igen szerethető EW II-es kocsijai helyett alacsonypadlós, légkondicionált szerelvények érkeztek a BLS Lötschbergerek képében. 
A BLS az új és átvett kapcsolatokkal együtt azt ígéri, hogy a távolsági és regionális forgalom még jobb összeszervezésével a költségeket is csökkenteni tudja. Ez persze nem a jegyárakon fog látszódni,  azonban ezzel több maradhat a kantonok pénztárcájában, amit további fejlesztésekre fordíthatnak, de legalábbis csökkenthetik a regionális vonalak okozta veszteséget.

Mindezeken felül a BAV (Bundesamt für Verkehr, azaz a közlekedési hatóság) reménykedik abban, hogy a távolsági forgalomnak jót is tehet a piaci verseny, főleg a szolgáltatások terén. Így merült fel, hogy a BLS az SBB-vel ellentétben szeretné megtartani és továbbfejleszteni a fedélzeti gasztronómiát, azaz az étkezőkocsikat, illetve például ingyenes vezeték nélküli internetet is biztosítana a távolsági forgalomban utazóknak. Ez utóbbi eleddig egy fájóan hiányzó pont a svájci vasúti közlekedésben. Rengetegen ingáznak nap mint nap a távolsági járatokkal is, ők tudnák hasznosabban, vagy éppen szórakoztatóbban eltölteni utazásukat, ha lenne internetelérés a vonatokon.

Az SBB egyik Intercity vonata indul Spiez állomásáról Bern felé. Lehet, hogy két év múlva ez a szerelvény már a BLS színeit fogja viselni?

Az ellenállás pedig természetesen az SBB-től jön, amely társaság semmiképpen nem szeretne megválni a távolsági járatai egy részétől sem. Érvként hozzák fel, hogy a távolsági forgalom széttagolása extra költségeket okozna például a karbantartás terén, illetve hogy a hiányzó gördülőállomány miatt amúgy sem tudná a BLS olyan hamar átvenni a forgalmat. Ez persze csak részben igaz, hiszen az SBB köteles lenne az üzemeltetés jogával együtt a járműveket is átadni a BLS-nek, amivel a berni társaságnak legalább a mai SBB-vonalakra lenne elég szerelvénye. Mindezektől eltekintve az iparág a BLS szándékainak megismerése óta igencsak valószínűnek tarja, hogy az SBB monopóliuma rövidesen meg fog törni a Bern környéki vonalakon.

A BLS csak visszatér

A Bern-Lötschberg-Simplon Bahn, azaz a BLS nem egészen új szereplő lenne a távolsági vasúti közlekedés piacán. Ahogy fentebb említettük, az SBB mintegy másfél évtizede élvez monopóliumot e téren – korábban ugyanis a BLS a saját vonalain saját maga üzemeltette a távolsági vonatokat. A 1985 és 1991 között összesen 32 EW IV-es kocsit – ezek közül 12 elsőosztályú és 20 másodosztályú változat – is vásároltak az InterCity-vonatokhoz, amelyeket az SBB-vel kooperációban üzemeltettek. A BLS azonban az 1990-es években úgy döntött, hogy elsősorban a regionális közlekedésre és a teherszállításra koncentrált, így az IC-közlekedés koncesszióját és a járműparkot is, cserében viszont az SBB átadta a BLS-nek a berni S-Bahn-vonalak üzemeltetését, valamint a Bern és Luzern közötti RegioExpress járatokat.
A BLS mellett a Bodensee-Toggenburg Bahn (BT) és a Südostbahn (SOB) is rendelkezett az IC-forgalomra alkalmas EW IV-es kocsikkal, bár ők a távolsági közlekedést nem saját maguk intézték, a BT és a SOB hálózatán érdemi távolsági forgalom nem volt soha sem, csak a közvetlen kocsicsoportokhoz kellett a BT nyolc (2 A és 6 B) és a SOB négy (1 A és 3 B) EW IV-es IC-kocsija. A járművek közül 1999-ben ötöt a BLS-nek adott el a BT, a többi kocsit a SOB-járművekkel együtt pedig közvetlenül az SBB-nek adták át.
Halász Péter

Berky Dénes

3 megjegyzés:

  1. Eközben a BLS ősvonalának számító Spiez-Interlaken vonalon a korábbi hírek szerint megszűnne a regionális személyszállítás, nem csoda, hogy a BLS nyertesen akar kikerülni belőle. Ott a gond az, hogy a pálya a tó és egy sziklafal közé szorulva kanyarog az országúttal együtt, majdhogynem lehetetlen lenne bárhol is kétvágányú szakaszt kiépíteni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát mondjuk az pont egy olyan hely, ahol ezt még nem is kéne annyira siratni. Félóránkénti IC-k mellett az a három megálló (Faulensee, Leissigen és Därligen), ami így forgalom nélkül maradna, nem lenne olyan óriási veszteség. Persze jobb lenne, ha elférne ott minden, de ha nem ez a helyzet, akkor ezzel kell élni.

      Törlés
    2. Csak így meg az úton jelenik meg egy fölösleges busz, és elveszik az Interlaken-Zweisimmen közvetlen összeköttetés, ami a turizmusnak elég fontos lenne. Nem beszélve az egyszer majd végre elkészülő MOB nyomtávváltós szerelvények menetvonaláról.

      Törlés

Figyelem!

Oldalunkon bizonyos esetben, elsősorban régebbi írások esetén vagy időszakosan valamennyi írás esetén előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.