Újabb felvonásához érkezik a híddráma Prágában. Ezúttal nem egy városi, hanem egy állami fenntartásban lévő és a vasúti forgalmat szolgáló hídszerkezet gondjairól érkezett hír. A cseh fővárosban most az a fő beszédtéma: maradhat-e a Moldva felett átívelő vasszerkezet vagy a műemléki védettség ellenére inkább el kell bontani és így újjáépíteni?
A prágai főpályaudvar (illetve pontosabban az egykori Praha-Vyšehrad állomás) és a smíchov-i pályaudvar között nagyvasúti összeköttetés egyik elemeként funkciónáló Vyšehradský železniční most, amely még tavaly decemberben került lezárásra a gyalogosforgalom elől, egyre kritikusabb állapotban van. A vasúti infrastruktúráért felelős állami cég, a Správa železniční dopravní cesty (SŽDC) jelenleg is egyeztet a várossal arról, hogy hogyan lehet a leghamarabb megkezdeni a felújítási munkálatokat.
Az 1872-ben épült, majd 1901-ben átépített híd ugyanis műemléki védettséget élvez 1992 óta, ez nehezíti a megoldás megtalálását. Az elmúlt bő száz éve alatt a hídszerkezet olyan mértékben elhasználódott, hogy a dinamikus terheléseket szemmel láthatóan is rosszul viseli. A műemléki védettség megőrzése mellett az eredeti alkotóelemek húsz százalékát lehetne kibontani és/vagy felújítani, ez a jelenlegi számítások szerint további 30 évig biztosítaná biztonságos közlekedést a Moldva két partja között. A teljes átépítés ezzel szemben akár száz évig is használható lenne, így a hosszútávon fenntartható, megbízható összeköttetést biztosítana a folyó felett.
Prága vasúti hálózata és benne sárgával jelezve a kicsiny, de hálózati szempontból kulcsfontosságú smíchovi híd
(térkép: SŽDC)
(térkép: SŽDC)
Az 1872-ben épült, majd 1901-ben átépített híd ugyanis műemléki védettséget élvez 1992 óta, ez nehezíti a megoldás megtalálását. Az elmúlt bő száz éve alatt a hídszerkezet olyan mértékben elhasználódott, hogy a dinamikus terheléseket szemmel láthatóan is rosszul viseli. A műemléki védettség megőrzése mellett az eredeti alkotóelemek húsz százalékát lehetne kibontani és/vagy felújítani, ez a jelenlegi számítások szerint további 30 évig biztosítaná biztonságos közlekedést a Moldva két partja között. A teljes átépítés ezzel szemben akár száz évig is használható lenne, így a hosszútávon fenntartható, megbízható összeköttetést biztosítana a folyó felett.
A hídszerkezet még 2016-ban, amikor a gyalogosforgalom is engedélyezett volt a vasúti pálya melletti járdákon – idén tavasszal ezt is megtiltották
(fotó: VitVit / Wikipedia)
(fotó: VitVit / Wikipedia)
A dilemma tehát adott: vagy megőrzik a bő száz éves acélszerkezetet, amely ideig-óráig jó; vagy a „nulláról” építenek egy újat. A labda most a város vezetésénél és a megfelelő Műemlékvédelmi Bizottságnál pattog.
De mi lesz ha nincs híd? Bárhogyan is döntenek a hatóságok, ez a forgatókönyv reális, hiszen a részleges felújításhoz is jó eséllyel teljes vágányzárat kell felvenni. Szerencsére Prágában a vasúti hálózat valóban hálózat, így az élet nem áll meg, viszont a megszokott kapacitás töredéke érhető majd csak el a jelenleg szóba jöhető forgatókönyvek szerint. Praha-Smíchov állomásról csak a déli irányba lehet kijárni, a Plzeň, Cheb, München felől érkező vonatok Praha-Radotín állomás után kénytelenek átkelni a Moldván és Krč, valamint Vršovice állomások érintésével érik el a főpályaudvart, a Branický most azonban egyetlen vágánnnyal rendelkezik. A kiesett szakasz pótlására feltehetőleg (ahogy az akárcsak Brnoban szokás) villamossal kerül sor a tervek szerint.
A ČD relatíve jól jár a vágányzár idején is, a dél felé tartó vonatokat el tudja terelni máshova és a smíchovi végállomást is tudja pótolni Praha ONJ. A képen egy Pilzen felé tartó gyorsvonat kapaszkodik fel a hídra Vyšehrad felől
(fotó: Halász Péter)
(fotó: Halász Péter)
Smíchov elvesztése érzékeny lehet azonban a vasútvállalatok számára. A ČD számos kelet felé tartó vonatának fordító állomása a smíchovi állomás, de itt van a RegioJet bázisa is, a főpályaudvar innen vagy csak kacifántosan érhető el vagy új telephely után kell nézni. A ČD-nél ez adott a Praha odstavné nádraží (közkeletűen: Praha ONJ) nevű előkészítő pályaudvar személyében, ám a RegioJetnek költöznie kellene, ami nem kevés pénzbe kerül, legyen szó ideiglenes vagy végleges távozásról. Ugyancsak kérdéses, hogy Smíchov elbírná-e a jelenlegi itt áthaladó, délnek tartó vonatok fordítását vagy új útvonalakat kellene keresni a városon belül is?
A RegioJet vonata közelíti meg a smíchovi hidat – vajon ők hogyan viselik majd a hídzárat?
(fotó: Halász Péter)
(fotó: Halász Péter)
Bár nem érintené a vonat- és hídpótlást, de a villamosközlekedéssel lehetnek gondok Smíchov környékén: a barrandovi vonal egy felüljárón keresztezi a Plzeň felé tartó vágányokat. A felüljáróval semmi gond, a pályával annál több: a néhány éve még negyvennel járható szakasz a Lihovar és Zlíchov megállóhelyek között először 30-ra, majd 20 km/h-ra vették le, de néhány napja annyira felgyorsult a pálya romlása a felüljárón, hogy 10 km/h lett az új engedélyezett sebesség, ezen felül a Škoda 14T típusú villamosok visszavonásig kitiltásra kerültek az érintett szakaszról. A nagypaneles vágányokat várhatóan még az idén átépítik, hogy minél kevesebb ideig kelljen fenntartani a korlátozásokat.
Mellár Marcell
