2019. 04. 24.

Nyelvi akadályok drágítják a vonatközlekedést?

A vasúti közlekedésben az egyik legnagyobb akadály az eltérő hálózatok eltérő utasításrendszere mellett a nyelvi különbözőségek sokasága. Amíg a különféle utasítások és szabályok megtanulhatók, addig a nyelvek magas szinten sokkal kevésbé sajátíthatók el. A csehek most azt szeretnék, ha egységes szolgálati nyelv terjedne el az európai vasúti hálózatokon – éppolyan egyszerűvé téve a közlekedést, mint amilyen egyszerű a határokon átnyúló közlekedés a repülésben.



Amíg a közúti közlekedési szabályok relatíve egységesek egész Európában, addig a vasúti közlekedésre ez már közel sem igaz. Pláne akkor nem, ha az utasításrendszer mellett számos más tényezőt is vizsgálunk: vontatási feszültséget a villamosított üzemben vagy éppen a vonatbefolyásoló rendszerek kérdését. Ám ezek egységesíthetők és megtanulhatók, ám ezen kívül egy nagyon fontos akadály van még: a nyelvi kérdés. Megfelelő és sokszor magas szintű nyelvismeret nélkül még az utasítások ismeretében sem közlekedhet mozdonyvezető idegen területen és ez, illetve a helyi munkaerő alkalmazása nagyon drágává teszi a vasúti szállítást. Az egyik cseh magánvasúti cég, az MBM Rail vezetője, Jiří Mužík a közelmúltban az iDnes című online lapnak úgy nyilatkozott, hogy a legegyszerűbb lenne, ha a repüléshez hasonlatosan egységes, nemzetközi nyelv terjedne el a vasúti közlekedésben is.

Magyar mozdony osztrák vonattal a cseh határállomáson, České Velenicáben. A nyelvi akadályok csak az egyik oka annak, ami miatt nem mehet tovább a vonat České Budějovice felé?

Mivel a legtöbb diák manapság (első) idegen nyelvként az angolt tanulja, így kézenfekvő lenne ennek a választása, ezáltal egységes rendszert alkothata a szétszabdalt európai vasúti hálózat, állítja Mužík, ez pedig egyszerűbbé tenné a nemzetközi közlekedést és nem utolsó szempontként olcsóbb is lehetne a vasúti szállítás. Ráadásul az egységes nyelv esetén a különféle technikai megoldások alkalmazása is egyszerűbb lehet a kommunikációban, így akár a felületesebb nyelvtudás sem lehet a jövőben akadály.
Mužík szerint az egykori Csehszlovákia területe jó példa a közös nyelv használatára, igaz, ez történelmi hagyaték is: a két nyelv, a cseh és a szlovák olyan szinten áll közel egymáshoz, hogy a cseh mozdonyvezetők Szlovákiában, a szlovákok pedig Csehországban könnyű szerrel megértetik magukat a munkájuk során. A cégvezető szerint ezt a példát kellene egész Európában átvenni.

Halkan jegyezzük meg, hogy Mužík úr diszkréten kifelejtette a sorból a német nyelvterületet, amely alán földrajzi tekintetben a legnagyobb Európában, mivel ennek ismeretében Hegyeshalomtól Aachenig vagy akár Bernig, netán Flensburgig is el lehet jutni gond nélkül. A nyelvi egységesítés persze üdvözlendő, ám ebben a formában aligha lehet több első körben, mint ködös ígéretnél az európai parlamenti választások kapmányidőszakában. Ráadásul a nyelvhasználatot a határátmenetekben általában államközi vagy vasúttársaságok közötti szerződések szabályozzák, illetve az EU-n kívüli Svájcban a nyelvi közösségek határai számítanak „nyelvi üzemváltó állomásnak” – hacsak éppen máshogy nem állapodnak meg az aktuálisan együtt dolgozó munkatársak.

A nyelvi határok ellenére is egységesen, jól működik a svájci vasút – a nyelvi határokat és az aktuális értekezési nyelv kezelését a jobbára a dolgozókra bízzák
(fotók. Halász Péter)

Halász Péter

2 megjegyzés:

  1. A Pozsony környéki és a Kassa környéki tót száz éve nem értette egymás szavát. Láttam olyan prágai kiadású etnikai térképet, ahol külön színnel voltak ábrázolva.

    Nekem eddig az volt a benyomásom, hogy Csehszlovákiában a fiatalok is jobban beszélnek németül, mint angolul.

    (Ráadásul aki németül beszél, nem a brit szigetekre száműzi magát dolgozni, ahonnan a többség nem látogat haza karácsonykor — hanem lazán hetiingázhat, kevésbé veri szét a családot, barátságokat. Bár sok bécsi kolega nem beszél németül, és ráadásul itt előny, néha követelmény a magyar nyelv ismerete egy projektvezetőnek.)

    VálaszTörlés
  2. Még halkabban két másik dolgot jegyezném meg:

    + Európa keleti részében, Oroszországtól nyugatra a magyar az a nyelv, amelyiken 8 ország "őshonos" vasutasaival lehet értekezni.
    Van Nyugat- és Középeurópa vasútügyében de facto nyelvi hierarchia: az angol után a német és a francia következik, ezután gyakorlati értékénél fogva a magyart tenném, és csak ezután a többi jelentős vasutas nemzet nyelvét. Dél-kelet-közép térségében segédnyelvként a magyar mellett az angol és a német van jelen, nem utolsó sorban anyagégek képében, a francia Románia kivételével egyre szűkebb vasútdiplomáciai berkekben csak.

    + Helyenként azt sugallja a cikk, mintha itt valamiféle cseh kezdeményezésről lenne szó. Megnéztem az iDnes cikket is: nos, inkább arról van szó, hogy egy konferencián téma volt az ismert többsikú európai kezdeményezés, majd egy-két cseh fél is hozzászólt ehhez, kb. ennyi ahogy elnézem.

    VálaszTörlés

Figyelem!

Oldalunkon általában előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését jogát fenntartjuk. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.