Sok évnyi várakozás után újfent a németek szállíthatnak új fejlesztésű motorvonatokat Svájc legnépesebb és gazdaságilag kiemelkedő régiójának S-Bahn-hálózatára. Közel két évtizede már sikerült megtörni a belföldi gyártók hegemóniáját, azóta viszont nem sikert fogást találni a felvásárlásokkal nagyra nőtt versenytárson.
Meglepő eredménnyel zárta a svájci állami vasúttársaság a legutóbbi járműbeszerzését, amelynek keretében az egyik legforgalmasabb hálózatuk, a zürichi S-Bahn új motorvonatait keresték. A nyertes a 2025. november 7-én hivatalosan is kihirdetett eredmény szerint a Siemens Mobility, akik a látványtervek alapján egy eddig még nem látott típust ajánlottak meg sikerrel a pályázaton. Összesen 116 járműegységet vásárolt az SBB, de további 84-re rendelkezik opciós joggal. Az alapmennyiség közül 95 Zürich környékére, 21 pedig Romandiába kerül a Lausanne központú RER Vaud hálózatra, valamint a Genfi-tavat megkerülő és a LEX-et kiegészítő RE 33-ra Martigny és Annemasse közé.
Kifejezetten az SBB feltételeinek megfelelően készülhet a minden valószínűség szerint a Mireo alapjait felhasználó emeletes motorvonat
A beváltnak mondható alapkoncepción nem sokat változtattak: továbbra is 150 m hosszú, teljes hosszban emeletes motorvonatok érkeznek, amelyekbe 540 ülőhelyet szereltetnek. A csúcsidőkben szükséges csatolt szerelvények a kivonásra ítélt DPZ-k kapacitásánál 45-tel több ülő és 30 százalékkal több álló utast szállíthatnak. A kétosztályos utastérnek nagyjából 20%-a lesz első osztályú, konnektort pedig mindenhol találhatunk. Természetesen gondoltak a kerékpárral utazókra is: 8 többcélú térben összesen 16 drótszamár helyezhető el, melyek menet közben árammal is tölthetőek. A mellékhelyiségek száma viszont szemöldök ráncolására buzdít, mivel a hatrészes motorvonaton mindössze egy akadálymentes és egy hagyományos lesz elérhető.
Mindkét osztályon a megszokott színeket találhatjuk majd, de az ülések keretei famintás burkolati elemeket is kapnak
Fontos kritérium volt az óránkénti 160 kilométeres végsebesség és a vezetőfülke önálló oldalajtaja, de az utasoknak is jut oldalanként 12 ajtó, melyek mindegyike szintbeni bejutást tesz lehetővé a Svájcban elterjedt 55 cm magas peronokról. A beszerzés értékét 2 milliárd svájci frankban [~2,15 milliárd euró] jelölte meg az SBB és az utóbbi évek egyik legnagyobb értékű beruházását is jelenti. A szállításra 2030-tól lehet számítani az egyelőre egyedi széria esetében.
Az időgépet egy évtizeddel előre állítva ez lesz a jellemző látvány a Limmat partján
(grafikák: Siemens / SBB)
(grafikák: Siemens / SBB)
A megrendelt darabszám alapján biztosnak látszik a 28-36 éves RE 450-es mozdonyok és a hozzájuk tartozó DPZ-garnitúrák selejtezése, de áldozatul esehetnek egyes korai, mára 20. üzemévüket elért RABe 514-es sorozatú DTZ-k is. Egyelőre viszont biztosnak látszik a RABe 511-es sorozatú Stadler KISS-ek helye a kapacitásait végletekig kihasználó hálózaton.
A hálózat nagyöregjei a DPZ-k, melyeket még az SLM, a SIG, a Schindler és az ABB gyártott
2005 és 2009 között készültek a Desiro járműcsalád egyedi motorvonatai, amelyek szellemi örökségét a Desiro HC viszi tovább
(fotók: Halász Péter)
(fotók: Halász Péter)
Berky Dénes 2019. június 1-jei képén az 511 029 kígyózik a Walensee partján Mols mellett
Az eredményt az ezúttal hazai pályán alulmaradt Stadler Rail AG is kommentálta egy közleménnyel, amiből alapvetően a gratuláció olvasható ki. Természetesen megemlítették, hogy mindössze 0,6%-kal drágább ajánlatot adtak le, amit a 80%-os arányú hazai hozzáadott érték kompenzálhatott volna. Így viszont a 6.000 svájci munkatársnak és a 200 kisebb-nagyobb beszállítónak ez a hír szomorú napokat okoz, pedig a Svájcba eladott 192 KISS 99%-os rendelkezésre állást mutat fel. Azért a kiadmány végén közölték, hogy alaposan megvizsgálják az eredményt és az értékelést.
Adorján Péter
