Irány Mohács! – közösségi közlekedéssel a Busójárásra

A mohácsi Busójárás Magyarország egyik legnagyobb télűző néphagyományos eseménye, amely minden évben sokezer látogatót vonz a Duna-parti városba. A rendezvény 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján, valamint 2012 óta hungarikumnak számít. Bár nem túl egyszerű eljutni ide vasúton, a csúcspontot jelentő hétvégén akár még Budapestről is lehetőség nyílik az eseményt meglátogatni.

A hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról – aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagyarányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.

A busó öltözete régen is olyan volt, mint napjainkban: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc. Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. Hamuval, liszttel, ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat. A lefátyolozott arcú nőket és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarának nevezik Mohácson. Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busócsoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva kifejezze jókívánságait, elvégezze varázslatait és részesüljön azokban az étel-ital adományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük.

Mára az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, ám látványosság szempontjából sokat nyert. A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busó csoportokkal. A régi elöltöltős busóágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.

A MÁV-csoport, illetve a jogelődjei már több 10 éve megerősített személyszállító vonatokkal, különvonatokkal biztosították az eljutást a rendezvényre. Az idei Busójárást február 12-17. között tartották, így a MÁV-csoport a hétvégére, azaz 14-15-ére bővítette a kínálatot, afféle „mini retró hétvége” keretein belül.

2019-ben még csak egy kört ment a megerősített szerelvény Pécs és Mohács között, akkor is csak vasárnap, március 3-án. Harmati Marcell felvételén a klasszikus palkonyai fotóhelyen csörög el a vonat háttérben a Szent Erzsébet-templommal. A mozdonyvezető is kitett magáért, szépen feldíszítette a gépet és még kerepelt is a hangulat kedvéért.

2020-ban szintén vasárnap, február 23-án, fenhették a fogukat a témákra a vasútfotósok. Aznap a csörgős szerelvényen kívül volt nohabos különvonat is. Harmati Marcell felvételén e két vonat találkozik Mohács állomásán. A kép retróságát emeli a háttérben az átjárónál várakozó C56-os Ikarus. Ki gondolta volna még ekkor, hogy pár héttel később az egész Föld le lesz zárva a Covid-járvány miatt?

Kettő mozdonyos szerelvény közlekedett Pécs és Mohács között Busó sebesvonat néven, melyek egyike egy hagyományos Csörgő vontatású, kizárólag retró vastagcsíkos és telikék kocsikból álló szerelvény. A második Henschel vontatással és kizárólag új színterves személy- és étkezőkocsikkal közlekedett.
A szerelvények pontos összeállítása:

• Klasszik Csörgő + Bd 20-30 + Bd 29-30 (AB) + WRmz 88-91 + By 20-17 + By 20-17
• Henschel + 2 Byee 21-55 + WRRee 88-44 + 2 Byee 21-55

Az „ide vezényelt” Csörgő a Lajhár becenevet viselő 2197-es volt. Ő közel 10 éve sokat jár Pécsre dombóvári mivolta révén. A Henschel pedig talán nem teljesen véletlenül a 1526-os lett.

Napos időjárással indult az idei Busójárás szombatja. A 13812-es Busó sebesvonat hagyja maga mögött Pécs városát háttérben a Mecsekkel Mihályfi Gábor felvételén.

Palkonya hangulatos megállójában a 13812-es. Ha gyengén, de még itt is sütött a nap.
Fotó: Mihályfi Gábor

Áta állomásán áll meg a 13814-es Busó sebesvonat. A Henschel is kapott busó-diszítést.
Fotó: Mihályfi Gábor

Vokány mára megszűnt állomásán halad át a 13815-ös vonat. A magasles a napos idő esetén kiváló hely „vasútvadászoknak” reggel.
Fotó: Mihályfi Gábor

Üdv a vezérnek! Újszerű mozdony új hídon. Bóly határában az M6-os autópálya felett átívelő hídon halad a Busó sebesvonat.
Fotó: Mihályfi Gábor

Nagy forgalom Villány hangulatos állomásán. Itt kereszteztek a Busó sebesvonatok. Mellettük a „vésztartalékot” képező 1523-as Henschel pihen. A kép jobb oldalán pedig a reggeli mohácsi személyvonat bézéje álldogál. Azt érdemes tudni, hogy alapvetően Mohács és Pécs között nem sűrűn van közvetlen vonat.
Fotó: Mihályfi Gábor

A buszrajongók se maradtak hoppon. A Volán nosztalgiaflottáját erősítő AA-IK-256 rendszámú („lánykorában” BPG-688) 256.74C Ikarussal is utazhattak az érdeklődők vasárnap. Az egykori Kisalföld volán állományát erősítő busz Kelenföld vasútállomásáról indult.

Vasárnap az Ikarus is útnak indult Mihályfi Márton felvételén.

A MÁV Rail Tours szervezésében egy Henschel-vontatású különvonat is közlekedett vasárnap Budapest és Mohács között. Ez volt a Busó Expressz 13280 és 13821 vonatszámokon.

Bár a télűzés nem igazán jött be, hétfőn még havazott is, de a képek tanúsága szerint idén is rengetegen voltak. Bízzunk benne, hogy a MÁV-csoport részéről a jövőben is töretlen lelkesedéssel igyekeznek hasonló járatokat szervezni!

---

Harmati Marcell