Jómagam csak a kétezres évek eleje óta fényképezek,
azért akadnak olyan képek a „készletben”, amelyek közlekedéstörténeti
jelentőségűek. Ilyenekből válogattunk most párat, ami valami miatt érdekes,
fontos, megéri megmutatni őket – még akkor is, ha egyik-másik minősége talán ma
már nem a legjobbnak nevezhető. Ezúttal Bécsben kalandozunk.
Első képünkön egy mára már teljesen „kihalt faj” látható. Az ÖBB 4030-as sorozatú motorvonatai már kilenc évvel ezelőtt sem voltak mindennapiak, de azért még akadt számukra munka, ha nem is annyi, mint régen. A képen két ilyen motorvonat várja a következő feladatot a floridsdorfi motorszín tárolóvágányain.
Bátran állíthatjuk, hogy daliás idők voltak akkor... Ma már hiába keressük, az ICE 90/91-es vonatpár a múlté. Sőt, a nappali Wien–Hamburg vonat is. Pedig nem mindennapi látvány volt az ICE 1-es motorvonat a Westbahnhofon! Mi több, az „üresjáratok” csökkentése miatt az este érkező ICE 91-es és a másnap reggeli ICE 90-es között (a hangzatos „Prinz Eugen” nevet viselte a járatpár) egy Bécs–Innsbruck–Bécs kanyar is belefért a programba.
A buszfotósok bizonyára fanyaolgva nézik e képet. Mégis, ma már megismételhetetlen. A Gräf&Steyr GU240 M18 típusú buszai már öt éve nyugdíjba vonultak. Legutóbb a Duna „pesti” oldalán, a 23A viszonylaton jártak, így különösen értékes ez a kép, ami a „budai” parton közlekedő 39A felső, ráadásul időszakos végállomásán mutatja a csuklós kocsit. Az Agnesgassénál lévő fordulót ma már nem használják.
A régi meidlingi pályaudvarra érkezett a 1044 040-es egy rövidke, vélhetően Grazba tartó IC élén. A vonatkor akkor még a Südbahnhofról indultak, a ma épülő főpályaudvar legfeljebb a tervezők álmaiban létezett még. A színterv sem mai, a „Blutorange” színeket ma már csak a nosztalgiaflotta gépei viselik.
Ezen a képen viszont nincs tulajdonképpen semmi rendkívüli. A 1142-esek között talán még akad egy-két veterán masina, amelyik a régi színterv szerinti ruhában tolhatja az emeletes ingavonatot. Mindazonáltal kilenc éve még sokkal gyakoribb volt az ilyen színes vonat, mint manapság.
Végül pedig egy igazi kincs. A 1014 016-8-as Deutschkreutz felől érkezett Wien-Meidlingbe. A Sopront érintő vonatokon hosszú évekig dolgoztak a Sisik, lényegében a Talentek ottani megjelenéséig lehetett számítani arra, hogy vagy egy Taurus vagy egy Sisi tolja-húzza a vonatot. A képen a háttérben egyébként látszik a Pottendorfer Linie vágánya és a mai meidlingi állomás szélső peronjainak helye.
