2013. 01. 06.

Vasárnapi videóajánló – I. rész: Pennine Steam

Új év, új sorozat! Vasárnapi videóválogatásunk első részével szeretnénk útjára indítani az interneten elérhető, különböző okból értékes és megnézésre érdemes vasúti témájú videókat, rövidfilmeket bemutató cikkszériánkat. A ma bemutatott négyrészes film emléket állít a gőzös-dízel trakcióváltás időszakának két látványos angol vasútvonalon. Emelkedőkkel küzdő gőzösök, korai, mára szintén a múlt részévé vált dízelmotorvonatok és megannyi más egy igazán profi sorozatban, a Pennine Steam-ben!


A Pennine Steam című, eredetileg háromrészes videósorozatnak jelenleg két része lelhető fel a Youtube videómegosztón. Az első rész az Anglia északi részén egészen Skóciáig nyújtózkodó hegylánc, a Pennines déli részén fekvő Huddersfield - Marsden vasútvonalat járja körül. (Magyar és angol viszonylatban beszélhetünk hegyekről, 600 és 900 méter közötti csúcsaival azért ez nem az Alpok...) A videó két korszak között cikázik, jól időzített váltásokkal: a gőzöskorszak végén, 1964 és 1967 között Geoffrey Whitwam által készített felvételek szolgáltatják a kiindulópontot, a rövid bejátszások pedig a nyolcvanas évek derekán készültek. Mára már mindkettő bőven történelem, ugyanis még az újabb felvételek is archívnak számítanak a British Rail privatizációját követő változások miatt.
A Stanedge Line névre is hallgató vonal bejárását Huddersfield állomással kezdjük. A nyolcvanas években készült felvételek már csak két vágányon zajlik a forgalom a Standedge Line-on, míg a gőzöskorszak végén még négy vágányon zajlott a Manchester és Newcastle közötti komoly teherfogalom. Rövidke történelmi áttekintés után a negyedik perctől megindul a gőzösparádé – az akkori forgalmi helyzetnek megfelelően főleg tehervonatokkal. Különösen megkapó 5:30-tól a hatvanas évek fiatal vasútbarátjait látni Huddersfield állomás peronjain - vajon ők még köztünk vannak? A videó utolsó harmada már színtiszta élvezet: gyorsvonattal száguldó vagy éppen tehervonatukkal derekasan küzdő gőzösök tömege parádézik: Black Five-ok, Jubilee-k, 9F-ek...



Az első epizód második részében a nyolc mérföldnyi nyílt vonalat járjuk be. Rögtön elveszett állomással nyitunk, majd az egykori négyvágányos vonal nyüzsgő világát csodálhatjuk meg 1:30 és 2:10 között: miközben két tehervonat találkozik a nekik fenntartott vágányokon, a gyors személyforgalmi vágányokon két dízelmotorvonat is elhúz. 4:30 után feltűnik az egyik utolsó gőzmozdonnyal továbbított expresszvonat is, két Jubilee-vel továbbítva. Az angol expresszek a gőzöskorszakban sem voltak lassúak, erre bizonyíték a Slaithwaite állomáson 6:00-nál átrobogó szerelvény. Ami pedig a teherforgalmat illeti, a kilencedik percben egy 8F küzdelme nehéz szerelvényével egy téli délutánon látványos emléket állít eme letűnt kornak. Az utolsó percekben Marsden állítótorony környékét járjuk be, ahol az addig négyvágányos vonal a közel 3 mérföld hosszúságú Standedge alagútban két vágányra szűkül, így több vonat is várhat sorára a videón.



A második rész témája egy sokkal ismertebb és híresebb vonal, a Settle–Carlisle. Ahogyan a videó leírásában is írják: ez a vonal szinte egész történelme során politikai csatározások tárgya volt, túlélése pedig a legutóbbi időkig bizonytalan volt. A közel 120 kilométer hosszú, 1875-ben megnyitott vonal már létrejöttét is pusztán a kényszernek köszönheti – az angol viszonyok között hegyvidékinek számító nyomvonalon másképpen eszébe sem jutott volna senkinek sem fővonali jellegű vonalat építeni. Az Anglia és Skócia között a szigetország keleti és nyugati partvidékén vezető, könnyen kiépíthető vonalakról azonban a Midland Railway kimaradt, és észak felé terjeszkedésének útját állta a Pennines hegyvonulat. Mivel a potenciális partnerekkel nem sikerült vonalhasználati jogokról megállapodni, nem maradt más hátra, mint a nehéz út: vonalat építeni a Skócia kapujának számító Carlisle-ba a hegyvidéken át.
A videó itt is az 1960-as években felvett képsorokkal mutatja be a gőzöskorszakot. A szerzők, Geoff Lumb és Robin Higgins aprólékosan végigjárták a vonalat, és színes felvételeken őrizték meg a pezsgő teherforgalmat. Filmjük készítésének idején még Londonból Glasgowba tartó expresszvonat is közlekedett a vonalon, ám az 1968-ban megszüntetett Thames-Clyde Express menetideje bő két órával hosszabb volt a West Coast Main Line-on közlekedő társainál. A vonal fő érdkességei a műtárgyak és állomási létesítmények: a Ribblehead és Dent Head viaduktok, vagy éppen a Midland Railway típusépületei és az elhagyatott vidéken épített állítótornyok mind-mind a ritkán lakott vidéken haladó vonal sajátosságai.
A vágóképeken látható, nyolcvanas évekbeli állapot a tüzes politikai csatározások időszaka volt: a British Rail a vádak szerint mindent megtett a vonal kivéreztetése érdekében, míg a közvéleményt az ezúttal nem mellékvonalat, hanem fővonalat fenyegető bezárás réme idegesítette. A nyolcvanas évek végén a nagypolitika megkegyelmezett a vonalnak, de erről majd sorozatunk következő részében írunk...



A videó második részének derekán Anglia legmagasabban fekvő állomása, Dent látható. 6:30 után érdekes, filmen ritkán látható, jellegzetesen angol létesítményt is megfigyelhetünk a pályán: a télen gőzzel fűtött vízvételi csatornák a gőzmozdonyok menet közbeni vízvételézésére szolgáltak. Különösen hangulatos részei a filmnek a 9:35 után következő képsorok, melyeket egy bezárt, majd a kilencvenes években újranyitott Kirkby Stephen állomás bemutatása követ. Az utolsó állomás Carlisle, ahol az Anglia és Skócia közötti forgalom több ága is konvergál. A záró képsorok a vonal építése során elhunyt munkásoknak állít méltó emléket. A Settle - Carlisle vonal építése angol viszonylatban komoly mérnöki teljesítmény és a munkások számára kifejezetten veszélyes munka volt.




Magyarics Zoltán

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Figyelem!

Oldalunkon bizonyos esetben, elsősorban régebbi írások esetén vagy időszakosan valamennyi írás esetén előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.