2013. 04. 21.

Vasárnapi videóajánló - XVI. rész: Bailey Yard, a világ legnagyobb rendezőpályaudvara

A nebraskai North Platte városa mellett fekvő Bailey Yard a „világ legnagyobb rendezőpályaudvara” cím stabil birtokosa 1995 óta. A 12 kilométer hosszú, 3 kilométer széles pályaudvarra 14 percenként érkezik egy vonat, és itt természesetesen nem az európai léptékű tehervonatokra kell gondolni. Mai videóajánlónk filmjei a már-már felfoghatatlan méretű rendezőpályaudvar üzemébe, valamint a környező fővonalak forgalmába engednek bepillantást.


Érdekes látvány lehet, amikor az amerikai nyugat egyik álmos kisvárosa mellett az USA legnagyobb vasúttársasága elkezd „nagyban játszani”. A 25 ezer lakosú North Platte-vel ez a valóságban is megtörtént - természetesen úgy, hogy a város és a tőle északnyugatra elterülő hatalmas rendezőpályaudvar párhuzamosan fejlődött ez elmúlt másfél évszázadban. A történet 1866-ban kezdődött, amikor az Omaha-tól (Nebraska állam) Sacramento-ig (Kalifornia) épülő vasút megérkezett a mai North Platte területére. A Union Pacific (UP) főmérnöke, Greenville Dodge alkalmas helyszínt látott itt egy komolyabb fűtőház és teherpályaudvar létrehozására, és elképzelését a földrajzi adottságok is igazolták: North Platte ma a kelet-nyugati és északnyugat-délkeleti irányú forgalom metszéspontjában fekszik. Az események 1869-ben kapcsoltak nagyobb sebességre, amikor a Union Pacific North Platte-n áthaladó fővonala az USA első transzkontinentális vasútjának fő építőköve lett. Innentől kezdve a UP fejlődésével együtt nőtt a Bailey Yard is - mivel mára a UP az USA legnagyobb vasúttársaságává vált, a Bailey Yard sem maradhatott le. Mára a Bailey Yard a bő 50 ezer kilométernyi hálózatot üzemeltető Union Pacific szíve.

A Bailey Yard számadatai önmagukban lenyűgözőek. A 2600 dolgozót foglalkoztató pályaudvar napi vonatforgalma 120-130 szerelvény körül alakul, és a vonat itt átlagosan 138 teherkocsit jelent. Naponta 36 szénvonat halad át North Platte-n, ezek gépeit egy erre a célra szolgáló, átmenő vágányokon létesített kiszolgálólétesítményen töltik fel üzemanyaggal, valamint személyzetváltó állomásként is szolgál a rendező. Ami a klasszikus rendezőpályaudvari feladatokat illeti, Bailey két gurítódombján (egy 64 és egy 49 vágányos) napi 3000 teherkocsi gurul le. Bailey a Union Pacific szinte minden fontos rendezőpályaudvara felé állít össze irányvonatokat: Proviso Yard (Chicago), Armourdale (Kansas City), Davidson (Forth Worth, Texas), West Colton (Kalifornia), Davis (Roseville, Kalifornia), Roper (Salt Lake City, Utah). Az USA keleti felén működő vasutakkal is van direkt kapcsolata a rendezőpályaudvarnak, rendszeres irányvonatokat indít (és fogad) az Avon Yard (CSX, Indiana állam), a Selkirk Yard (CSX, New York állam), és az Elkhart (Norfolk Southern, Indiana állam) rendezők felé.
A pályaudvar természetesen karbantartóbázisként is szolgál, a UP közel kilencezer mozdonyából naponta 300 egység kap karbantartást a Bailey Yard műhelyeiben. Az itt megforduló dízelmozdonyokba évi 70 millió liter gázolajat töltenek, ez a UP teljes fogyasztásának negyede – a Bailey Yard-hoz saját csővezetéken érkezik az üzemanyag. Évente közel egymillió liter kenőolaj is elkopik, a mozdonyok mosásához pedig 60000 tonna mosószert használnak fel. A kocsiműhely napi 50 kijavított kocsit bocsát útjára, éves szinten pedig 10000 kerékpárt cserél - az átmenő szénvonatok üres szerelvényeiben kisorozás nélkül, helyben megemelve 17 perces szintidővel végzik a kerékpárok cseréjét.
Bemelegítésképpen első videónk a pályaudvar látogatóközpontjának ajánlója, melyben számos érdekes adat hangzik el, a kiváló légifelvételek mellett. A Golden Spike Tower hetedik emeletéről körpanoráma nyílik a hatalmas területre. Ötletes módon webkamera is helyett kapott itt, mely második mai videónk - ennek megnézésénél nem árt tudni, hogy Nebraskában a közép-európai időnél 7 órával kevesebbet mutatnak az órák.




A Golden Spike Tower hetedik emeletén lévő kilátóteraszról természetesen számos amatőr videót is megnézhetünk, jobb-rosszabb minőségben. Az alábbi film a jobbak közé tartozik, és a minőségen kívül további erénye, hogy a UP kilencezer mozdonyos flottájának több érdekes darabja is feltűnik. A UP az általa felvásárolt vagy éppen összeolvadás révén megszűnt vasúttársaságok tiszteletére a letűnt társaságok színterve szerint festett számos mozdonyt, ők a „Heritage Fleet” tagjai. A film elején a sort a UP 7964-es C45AC gépe nyitja, mely a felirat szerint a GE-nél gyártott ötezredik GE EVO sorozatú dízelgép volt. Következik a 1995-ös pályaszámú SD70ACe, mely a Chicago & North Western köntösét viseli, majd a szintén SD70ACe UP 1989-es, a Denver & Rio Grande Railroad színterve szerint festve. A UP 1982-es Missouri Pacific, majd a 1996-os Southern Pacific folytatja a sort, melyet a UP 1988-as Missouri-Kansas-Texas (közismertebb nevén 'Katy') és a 1983-as Western Pacific emlékmozdonyok zárnak. Ami a pályaszámokat illeti, ezek nem csupán „zagyva számsorok”, a pályaszámok azt az évszámot jelölik, amikor az adott vasúttársaságot felvásárolta a UP, vagy a két cég összeolvadt – ötletes! A továbbiakban a fűtőház körüli mozgások széles tárházát láthatjuk, és persze a nyugati, 64 vágányos gurítódomb is feltűnik a képsorokon.




Következő filmünk a North Front Road átjárójában készült, mely a gigantikus pályaudvar nyugati vége, és egyúttal idáig merészkednek ki a rendezőpályaudvar tolatómozdonyai. A képsorokon az érkező és induló vonatok között Bailey Yard két jellegzetes „ügyfélkategóriáját” láthatjuk: irányvonatok és szénvonatok jönnek és mennek. A film érdekessége, hogy annak a táblának a tövénél készült, mely a középnyugati és a hegyvidéki időzóna (Central és Mountain Time Zone) határát jelzi – képzeljük el azt a helyzetet, hogy a ferencvárosi rendező más időzónában fekszik, mint a déli összekötő vasúti híd!



A rendező közelében persze minden lassan mozog, ezért azt sem árt megnézni, hogyan is zajlik a gigantikus forgalom a Bailey Yard-hoz vezető fővonalakon. Alábbi két videónk közül az elsőben nyugat felé indulunk, a szomszédos Hershey nevű kisvároson átdöngető tehervonatokat vesszük szemügyre. A Wyoming államban található Powder River Basin szénmedence felé tartó szénvonatok itt még osztoznak a fővonalon a Kalifornia felé tartó irányvonatokkal. A második részben a Bailey Yard-tól kelet felé tartó háromvágányos fővonal kerül terítékre, a Kearney Subdivision névre hallgató szakaszról Gibbon város területén kapunk ízelítőt. A közös, háromvágányos fővonal Gibbontól keletre ágazik el, északi ága Chicago, a déli Kansas City felé halad tovább. A videókat elnézve érthetővé válik az a kitétel, miszerint egy vonat közlekedtetéséhez a legfontosabb dolog a fék: elindulni még csak sikerül valahogy, de egy 70 mérföld/órás tempóval hasító 'stacktrain' (azaz emeletes konténervonat) vagy szénvonat megállításának mikéntje az igazán érdekes kérdés... Szombatonként jelentkező fékes sorozatunkban a későbbiekben terítékre kerülnek majd az európai szemmel ijesztő méretű vonatok fékezésével kapcsolatos kérdések is.





A Bailey Yard iránt érdeklődőknek melegen ajánljuk a Trains magazin 2010 júliusi számának kiváló és részletes cikkét!


Magyarics Zoltán

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Figyelem!

Oldalunkon bizonyos esetben, elsősorban régebbi írások esetén vagy időszakosan valamennyi írás esetén előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.