2013. 11. 17.

Videóajánló - XLIII. rész: Ganz-motorvonatok görög földön

Múlt heti ajánlónkban a Ganz-MÁVAG Görögországba exportált DHM-7-es mozdonyainak végnapjait elevenítettük fel. A magyar ipar azonban nem csak a MÁV M41es Csörgőivel azonos gépeket értékesített a mediterrán országban, hanem a korban sikerágazatnak számító dízelmotorvonatokat is. Sőt, ezekből is rögtön kétfélét, ugyanis a normál nyomtávú hálózat mellett az OSE méteres nyomtávú peloponészoszi hálózatára is gyártott a Ganz ilyen szerelvényeket. Mai képsorainkon a görög földre került magyar motorvonatok kissé talán vidámabb sorsa elevenedik meg.


Az 1960-1980 közötti időszakban a Ganz-MÁVAG dízelmotorvonatai komoly nemzetközi karriert futottak be: Uruguaytól Burmáig, a Szovjetuniótól Egyiptomig számos vasúttársaság állította üzembe a budapesti gyár vonatait. A gyár természetesen minden lehetőséget megragadott és minden lehetséges piacon aktív volt, így Görögországban is már a kezdetektől fogva keresték az exportlehetőségeket. Az események 1970 után gyorsultak fel, végül 1973-ban a görög vasúttársaság, az OSE a Ganz 10 normál és 4 méteres nyomtávú vonatkozó ajánlatát fogadta el a román versenytárssal szemben. A szállítások 1975-1976 folyamán történetek; a normálnyomtávú vonatok háromrészes, motorkocsi - büfészakaszos betétkocsi - vezérlőkocsi kivitelben, míg az 1000 milliméteres nyomtávon futó négy szerelvények ehhez képest még egy betétkocsival készültek. A vonatok külső megjelenésükben az ebben az időszakban brazil és egyiptomi megrendelésre szállított vonatokhoz hasonlóak – a hazai MD (akkor még MDa) motorvonatokra leginkább az ablakok kialakítása hasonlított. Műszaki értelemben szintén meglévő elemekből építkeztek (a forgóváz például a brazil vonatokra hasonlított), a fő újdonságot a központi ajtóműködtetés és a Pielstick-licensz alapján gyártott 8 PA4 V185 VG típusú motor jelentették. Így ami a motorvonatokat illeti, a görög szerelvényekben debütált a Csörgőből már ismert motor – természetesen a jellegzetes hanghatással együtt...
Ahogy az lenni szokott, a Ganz normál nyomtávú motorvonatai is távolsági, elit fordákban kezdték: az akkor még javában dízelüzemű Athén–Thesszaloniki–Drama útvonalat járták. A későbbiekben előbb Athén környékén, majd Larissa vonzáskörzetében vettek részt a regionális forgalomban. Az utóbbi város környékén csak két kocsiból álló egységeket üzemeltettek, így a betétkocsik felszabadultak - kissé különc, büfészakaszos kialakításuk miatt ezeket máshol sem vetették be, hanem jobbára különféle telephelyek parajosában végeztek. 1995 szeptemberére a még üzemelő motorkocsik (7 darab) közel 2 millió kilométert futottak, 2004 őszén pedig az utolsó normál nyomtávú a járműveket kivonták a napi forgalomból.

Első filmünket Gogis Constantinos készítette, 2003-2004 folyamán készült képsoraiból – gyakorlatilag a Ganz-vonatok végnapjait láthatjuk. A filmben hangulatos közép-görögországi tájakon kanyarognak az ekkor már csak motorkocsiból és vezérlőkocsiból álló, betétkocsijuktól megfosztott szerelvények. A videóban egyéb látnivalók is feltűnnek: sorsukra hagyott hűtőkocsik, különféle szinten lelakott német és amerikai eredetű járművek. A záró képsorokon a Ganz-motorvonatokat már különféle dízelmozdonyokkal cibálják – sajátos kelet-európai hangulatú egyveleg ezek közül a bolgár vasút Ludmillája...



Következő filmünkben Közép-Görögországban járunk ezúttal, 2003-2004-ben, Velestino állomáson. A Ganz-MÁVAG motorvonatai itt is rendszeres vendégek voltak még ekkoriban. A képsorokon felbukkan itt is az egyébként távoli Bulgáriából érkezett Ludmilla és a méteres nyomtávolságú, a II. Világháború előtt Németországból beszerzett muzeális motorkocsi is. Ez utóbbi azonban sajnos csak az esőben ázva, egy helyben állva látható a képsorokon. De láthatunk még MLW-dízeleket és a korszerű, Adtranz-gyártású gépeket is.


A normál nyomtávolságú Ganz-motorvonatok közül, amelyik még ugyan megvan, az bizony eléggé magára hagyatva várja sorsa beteljesedését.


A négyrészesként épült méteres nyomtávú vonatokat az OSE a Peloponészosz-félsziget hálózatára szánta: a fővároshoz közeli Pireus fűtőházában gondozott szerelvények az Athén–Patra–Kiparissia vonal forgalmát látták el. A normál nyomtávúakhoz képest fő különbség az oldalütközők helyett alkalmazott középütköző, illetve a 140 helyett 100 kilométer/órás legnagyobb sebesség miatt csak tuskófékeket kaptak a járművek.



Kalandozzunk tovább a Pelopnészosz-félszigeten. Itt még itt-ott üzemel egy-egy szakaszon a méteres nyomtávolságú hálózat, de Athénba már nem járnak be ezek a vonatok. A főváros és Kiato között normál nyomtávolságúra épült át a vasút. Gogis Constantinos három részes videóban mutatja be az Dél-Görögországban működő motorvonatok mindennapjait. Első filmjében Kalamata és Kiparissia; a második részben Kiparisia és Kalonero, a harmadik részben pedig Kiparissia és Pirgos között kalandozunk.




A következő videó a Ganz-motorvonatok bátran mondhatjuk, hogy fénykorából való. 1994-ben még híre-hamva sem volt a görög válságnak, a vasútvonalak bezárásnak, a méteres nyomtávolságú vonalhálózat is virágzott.


Végezetül pedig egy szomorú videó a leállított, sorsukra hagyott méteres nyomtávolságú Ganz-motorvonatok mai állapotáról – ha ugyan még megvannak a vonatok.


Felhasznált irodalom: Szécsey István: Ganz-MÁVAG motorvonatok 1959-1987; kiadta: MÁV Zrt., 2010

Magyarics Zoltán, Halász Péter

1 megjegyzés:

  1. Sajna tűnnek el a videók, hogy ennének szöget! Jó csatornák:
    https://youtu.be/WLXp94LH5PU
    https://youtu.be/j08AsNvMQoU
    https://youtu.be/qDe8SnSKuxg

    VálaszTörlés

Figyelem!

Oldalunkon bizonyos esetben, elsősorban régebbi írások esetén vagy időszakosan valamennyi írás esetén előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.