2014. 09. 19.

Vágányzári módosítások kommunikációja - amiről nem tudunk, az nem fáj?

A menetrendmódosítások, azon belül is a vágányzári módosítások meghirdetésének témaköre már régóta célkeresztünkben van, az időnkénti személyes negatív érintettség okán is. Most a szabályokba merülve és a vasúttársaság állásfoglalását kérve próbáljuk feltérképezni, hogyan is kell(ene) a módosítások meghirdetésének működnie - és miért nem működik az, ami látványosan nem működik.



A vágányzári, és általában, menetrendi módosítások kommunikációjának témaköre igazi, nyikorgó lépcsős vidéki kúriába illő kísértet, mely időről-időre megcsörgeti láncait. Legutóbb az idén szeptember elsejétől érvényes harmadik pótlék kapcsán füstölögtünk egy kicsit a témában - bosszúságunk oka az volt, hogy az interneten is elérhető menetrendi adatbázis (közkeletű nevén ELVIRA) bő egy héttel a záhonyi vonal szeptember hatodikán kezdődő vágányzárját megelőzően is csak az alapmenetrend adatait ismerte a kérdéses időszakra. Érdekes módon a MÁV-START vágányzári hírek oldalán már egy ideje elérhető volt a vágányzári módosítás, az adatbázis mégsem követte idejében a változást. Az ügyben a MÁV-csoport kommunikációs szervezetének állásfoglalását kértük, hogy kiderüljön, minek és mikor kell meghirdetésre kerülnie. Az alábbiakban a MÁV sajtósainak válaszát idézzük!

„A vágányzárakra vonatkozó határidőket a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés és a vonatkozó jogszabály is tartalmazza. A 271/2009.(XII.01.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a vasúti személyszállítási szolgáltatás szüneteltetését, megszűnését vagy a korábbi időpontban történő közlekedtetést legalább 14 nappal; új vonat beállítását, illetve a meghirdetettnél későbbi időpontban történő közlekedését legalább 7 nappal a változás előtt az utazóközönség tudomására kell hozni. A vágányzárakkal kapcsolatban készített menetrendeket a honlapon is elhelyezzük, valamint az érintett állomásokon nyomtatott formában is kifüggesztésre kerülnek, megfelelően a fenti előírásoknak.”

A lényeg tehát, hogy a kormányrendelet által meghatározott kommunikációs csatornákon korábbi közlekedés esetén legalább 14 nappal, az alapmenetrendhez képest későbbi vonatindulás esetén 7 nappal a módosítás érvényességének kezdete előtt kell a menetrendváltozást meghirdetni. Amint múlt héten már utaltunk rá, a lényeg a meghatározott kommunikációs csatornákon van, ugyanis a 271/2009. Kormányrendelet 7. § (2) bekezdése szerint „A vasúti társaság a menetrendet a honlapján közzéteszi, illetõleg annak az adott állomást érintõ adatokat tartalmazó kivonatát az állomásokon látható helyen kifüggeszti, és a menetrendrõl az utasokat az üzletszabályzatban meghirdetett módokon is tájékoztatja.” Amint alábbi keretesünkben látható, ugyanezt tartalmazza a MÁV-START érvényes Üzletszabályzatának 7.6 pontja is. Az ÜSZ 7.7-es pontja definiálja a kommunikációs csatornákat, ám meglepő módon itt szó sincs a honlapon is elérhető menetrendi kereső elektronikus adatbázisáról!

Mit mond az Üzletszabályzat?
  • 7.6. Ha a menetrend változása miatt a vonat közlekedése szünetel, meg- szűnik, vagy a vonat korábban közlekedik, akkor a módosított menet- rendet a változást megelőzően legalább 14 nappal, minden egyéb esetben a változást megelőzően legalább 7 nappal kell meghirdetni.
  • 7.7. A menetrend módosítását a vasúti társaság:
    a) a módosításban érintett vasútállomásokon kifüggesztett menetrendi hirdetmény,
    b) a honlapján közzétett hirdetmény,
    c) a korábbi módosításokat összefoglaló és a nagyobb mértékű
    változásokat tartalmazó menetrendi pótlék formájában hirdeti meg.

Mit is jelent ez magyarra fordítva? A kedves utas legyen szíves a Keleti pályaudvar peronján lévő letépkedett és/vagy elázott hirdetményeket rendszeresen böngészni, mert az igazság bizony ott van, nem pedig az interneten elérhető menetrendi kereső adatbázisában! Egy átlagos vágányzári menetrend nyilván nem viszi át a pótlék ingerküszöbét, tehát a tájékoztatási kötelezettség kimerül az állomási hirdetményben és a honlap vonatkozó oldalában. Extrém esetben a MÁV-START a fentiek értelmében azt is megteheti, hogy egyszerűen nem vezeti át a vágányzári módosításokat az ELVIRA adatbázisába, elvégre a jelek szerint a jóérzésen kívül más nem nagyon kötelezi rá... Bár ez nyilván durva hiba lenne, azért hamar kiderül, hogy az elektronikus menetrendi adatbázis bizonyos értelemben csak fut az eredmény után - alábbi képeinken néhány példát mutatunk be erre a jelenségre a 100-as vonal közelmúltjából és jelenéből!

A Szabolcs IC menetrendje 2014. szeptember kilencedikén az ELVIRA augusztus huszonhetedikei állása szerint - vágányzár csak egy hétre előre, utána alapmenetrend...

Ugyanez egy nappal később - a szeptember 6. és 12. között érvényes vágányzári módosítás augusztus 27/28. éjjelén került be a rendszerbe, azaz 10 nappal az érvényesség kezdete előtt; korábbi indulások révén a honlapra és az állomási hirdetményekre már a 14 napos előzetes meghirdetés vonatkozott ebben az esetben, melynek (legalábbis az előbbinek) a MÁV-START eleget is tett

A kertek alatt már itt lopakodik az október ötödikétől esedékes monstre, Szolnok–Szajol teljes kizárásos vágányzár. Ehhez képest ma reggel az ELVIRA még javában az alapmenetrend szerint ajánlgatja a járatokat

Az utolsó példa persze sántít, jogilag rendben vagyunk: a 14 napos határidő csak vasárnap, azaz holnapután jár le, és a vágányzári hirdetmények között már elérhető a fél Kelet-Magyarország életét felforgató módosítás. Igen, itt most nem arról van szó, hogy pár perccel korábban indulnak a vonatok, hanem Miskolc felé tereléses-pótlóbuszos egész estés varieté lesz műsoron. Még ez sem érdemes a rendeletben elvártnál hamarabbi meghirdetésre, pusztán szolgáltatói „jófejségből”? Egyáltalán, milyen előírás vonatkozik a menetrendi módosítások átvitelére az elektronikus adatbázisba? Ezirányú kérdésünkre első nekifutásban „nem sikerült” válaszolnia a vasúttársaságnak, utólagos, nyomatékos kérésünkre viszont már igen. Ezt tudtuk meg:

„Az ELVIRA rendszerbe jelenleg még az adatbevitel manuális, az érintett adatmennyiséget tekintve priorizálni kell. Az ELVIRA elektronikus adatbázis rendszerének fejlesztése folyamatban van, az a fejlesztés a vége felé közeledik. Mindez az adatbeviteli rendszer cseréjét is jelenti, így a fejlesztést követően, az adatbázisba az adatok hamarabb kerülnek bevitelre, a nagyobb menetrendi változások (pl. éves menetrend, nyári menetrend) mellett, a vágányzári munkálatokkal összefüggő menetrendi információk is előbb állnak majd az utasok rendelkezésére.”

Jó hír, hogy lassan eljutunk oda, hogy az elektronikus menetrendi adatbázis naprakészebb lesz, mint a félig leázott állomási hirdetmény - a magyar vasút tényleg jobban teljesít. A példánál maradva: priorizálást tekintve a Szolnok–Szajol teljes kizárásos vágányzár még messziről nézve is biztosan érdemes a No. 1. sürgősségre. Az viszont kevésbé megnyugtató, hogy a helyfoglalási rendszer is az elektronikus adatbázisból dolgozik, így hajunkra kenhetjük a 60 napos elővételi lehetőséget, ha egyszer (egyébként helyesen) lezárják a helyfoglalást a vágányzárban érintett vonatokra addig, amíg az adatbázisba be nem kerülnek a módosított adatok. Igen, ez egy paradoxon: már jó előre lehet tudni, hogy vágányzár lesz és módosul a menetrend, ezért lezárják a foglalás elől az érintett járatot - hogy miért nem módosítják inkább a menetrendjét ezzel a lendülettel, arra a magyarázatot fentebb láttuk. Attól most diszkréten tekintsünk el, hogy már a magyar vasúton is elektronikusan történik nagyjából minden, a menetvonal-kiutalástól az üzemirányításon át a járműkövetésig. Az elektronikus menetrendi adatbázis a jelek szerint még most is pont az a közmondásban szereplő kocka, amit a vasúton gurítani illik...

Az előző képernyőmentés szerint az ELVIRA még az alapmenetrenddel dolgozik október hatodikára vonatkozóan, viszont ha helyjegyet akarunk váltani, már gyanús lesz a dolog: bár az időadatok változásáról még nem tud az adatbázis, vonatszám már nincs, a vonatok már (még) ki vannak zárva a helyfoglalásból

Nem csak az utas dolgozik hozott anyagból...
A 60 napos előzetes helyfoglalás persze csak egy gesztus a vasút részéről, ráadásul a gyakorlatban nem is különösebben releváns - a legtöbben még nagyforgalmú időszakokra is inkább egy-két héttel előbb váltanak jegyet. Egy 10 napos elővételi igény viszont már nem tartozik az extrém kérések közé - és mint láttuk, jelenleg ezt sem tudja mindig biztosítani a MÁV-START. A nagyobbik baj az, hogy a belső információáramlás is hasonlóan döcögős.
A fenti képernyőmentés idején „próbavásárlást” végeztünk a MÁVDIREKT-nél, e hét keddjén; az információs elmondása szerint látja a lezárt helyfoglalás miatt, hogy vágányzár lesz október hatodikától, de fogalma sincs, hogy ez mit tartalmaz és milyen változások lesznek. Végül is csak az összes debreceni IC-vonat kerül Miskolc felé, és az összes sebes- és szeméyvonat utasai buszoznak Szolnok és Szajol között, miközben 1000 tonnás hidszerkezetekkel dominóznak a Tisza felett. Szóval semmi rendkívüli, amiről esetleg az információsokat érdemes lenne tájékoztatni - szerintem egyébként akár már egy-két hónappal előre is.
Fokozva a fokozhatatlant, az elmúlt héten egy Debrecenből Budapestre tartó IC-járat első osztályú kocsijában a szolgálatot teljesítő jegyvizsgálók azon morfondíroztak egymás közt a Tisza partján készülő hidakat elnézve, hogy vajon Törökszentmiklóstól vagy Szajoltól buszoztatják majd az IC-járatok utasait a hídcsere idején. Elmondásuk szerint őket még belső „zuhanyhíradó” keretében sem tájékoztatták, amúgy informálisan. Nos, azóta kiderült, hogy tényleg nem - ugyanis nemhogy Törökszentmiklósig nem megy a Debrecenből érkező IC, de konkrétan megfordul a világ, és Miskolc felé fognak járni. Több lehetőség van: 1) a vasúttársaság a saját dolgozóit sem szereti túlságosan előre bevonni a dolgokba; 2) szűk egy hónappal előre még nem lehetett tudni, pontosan milyen pótlás lesz (ez nyilván nem képzelhető el ilyen horderejű ügynél...); 3) senkit sem igazán érdekel, hogy a pórnép és a cég közkatonái értesüljenek a dolgoról. Egyik variáció sem túl szívderítő.

Sajnos van még tovább is. Nyugat-Európában, sőt a nemzetközi menetrendi keresések tekintetében még nálunk is, egyeduralkodó vasúti menetrendi adatbázis a DB AG által kezelt HAFAS-rendszer. Két éve már szörnyülködtünk azon, hogy akár nemzetközi vonatok korábbi indulását sem sikerül időben átvezetni a HAFAS-adatbázisba, sok kellemetlenséget okozva ezzel a tranzitutasoknak is. Vajon ha az ELVIRA-adatbázisba is késéssel kerülnek be az adatok, mi lehet a helyzet a nemzetközi adatbázissal? A hivatalos állásfoglalás így szól:

„Jelenleg a MÁV-START havi egyszeri adatfrissítést küld az európai menetrendi adatbázisba, ahonnan többek között a HAFAS is kapja az adatainkat. Az ez évi, az európai menetrendi központban végbe ment fejlesztések nyomán az adatfeldolgozás jelentősen felgyorsult, így a MÁV-START tervezi az adatfrissítési ciklust a közeljövőben hetire sűríteni.”

Hogyan is néz ez ki a fenti példánál maradva? A Corona nemzetközi gyors igazi vesszőfutást folytat majd, Püspökladány és Budapest között Miskolcon át kerülve közlekedik majd, menetideje két órával hosszabbodik. És igen, cikkünk írásakor még sem az ELVIRA, sem a HAFAS nem tud a bő két hét múlva esedékes változásról - pedig nemzetközi utak esetében a két hét már nem egy extrém előzetes helyfoglalási időtartam. Végül is nem lesz eget rengető változás, csupán két órával indul korábban a Keletiből az éjszakai vonat - bagatell, nem igaz? A lényeg: szinte teljesen mindegy, hogy havi vagy heti frissítést küldenek a nemzetközi adatbázisba, ha egyszerűen egy periódussal később küldik, mint annak értelme lenne. A Corona esetében például valószínűleg nem a szeptemberi, hanem az augusztusi (vagy ha hosszú a feldolgozási idő, akkor a júliusi) frissítéssel jelezni kellett volna az októberi komoly változásokat.


Corona, október hatodikán, az ELVIRA és a HAFAS szerint alapmenetrendnek megfelelően - lehet, hogy elmarad a hídcsere a Tiszán?

A konklúzió? A vágányzári módosítások meghirdetésének szabályrendszere elmaradt valahol a kilencvenes évek elejének technikai színvonalán. A most folyó fejlesztések révén van esély a változásra, ám elgondolkodtató, hogy eddig ez a problémakör nem szúrta a döntéshozók szemét. Érdemes tehát komolyan venni a foszladozó hirdetményeket a peronokon és vidéki állomások dohos várótermeiben, míg a START honlapján lévő információkat fenntartással kell fogadni. Hogy jó-e így az erősorrend, azt mindenki döntse el maga...


Magyarics Zoltán

Írásaink kommentálására a RegionalBahn Facebook-oldalán van lehetőség.