2014. 08. 05.

Tisza-híd és forgalmi kitérő – átépül a Szolnok–Szajol állomásköz

Javában zajlik az elmúlt évek hazai vasúti beruházásainak egyik legkritikusabb, sebészi precizitást igénylő fázisának előkészítése az Alföldön. Október első napjaiban teljes kizárásos vágányzárban cserélik majd a Szolnok–Szajol pályaszakasz Tisza-hídját, ám ehhez a látványos művelethez tekintélyes mennyiségű „házi feladatot” kell elvégeznie az építőknek. Meglátogattuk a hídépítőket, illetve a Millér néven kiépült forgalmi kitérőt. Kattintsanak képes beszámolónkért!



A Szolnok–Szajol állomásköz a 100-as és 120-as számú fővonalak és egyúttal transzeurópai vasúti korridorok közös szakasza, a magyar hálózat egyik legforgalmasabb állomásköze, a legnagyobb kapacitású vasúti átkelőhely a Tiszán – nem érdemes tovább fokozni, stratégiai jelentőségű szakaszról van szó. Az alig tíz kilométeres állomásközben az elmúlt évtizedekben tekintélyes forgalom gördült át, ami természetszerűleg megviselte a Zagyván és a Tiszán átívelő hidakat is. A 100-as vonal Szolnok–Püspökladány szakaszának felújítása keretében a jelenkor igényeinek megfelelő műszaki tartalommal (160 kilométer/óra kiépítési sebesség, 225 kN tengelyterhelés) átépül ez az állomásköz is - ám ez sokkal összetettebb folyamat, mint a nagy magyar rónaság közepén fekvő állomásközök esetében megszokhattuk.
A fő nehézséget az jelenti, hogy a Zagyván és Tiszán átívelő hidak felszerkezete egyaránt kétvágányos, így a hídszerkezetek cseréjéhez teljes kizárásos vágányzárra van szükség. A magyar hálózat egyik ütőerének számító szakaszon ilyet nem egyszerű összehozni, ezért az alábbiakban bemutatásra kerülő összes folyamat egy dátum köré szerveződik: 2014 október 5, 0:00 - október 11., 24:00. Ebben a hat napos időszakban órára lebontott ütemterv szerint, sebészi precizitással cserélik majd ki a Tisza-híd mostani felszerkezetét a folyó jobb partján nemrég testet öltött új hídra. Természetesen ahhoz, hogy a feladat hat nap alatt végrehajtható legyen és az állomásköz összesen két évig tartó átépítése a forgalom lehetőség szerinti legkisebb zavartatása mellett lebonyolítható legyen, tengernyi egyéb feladat állt és áll a szakemberek előtt. Lássuk, mi is történt, illetve mi történik mostanában a Tisza mellett!
  • Az egész projekt lényege: átépül a vasúti pálya Szolnok–Szajol között, mely 160 kilométer/óra sebességű közlekedésre lesz alkalmas a beruházás után.
  • A megnövekedett tervezési sebesség számos műszaki paraméter változását hozza magával. Ami hidászati szempontból fontos: az emelt sebesség miatt növekednek a tervezés során figyelembe veendő, a vonatok fékezése során fellépő hosszirányú erők. Ennek megfelelően a Tisza-híd pilléreit (beleértve az ártéri hidak pilléreit is!) meg kell erősíteni a nagyobb fékezési erők elviseléséhez.
  • Az ártéri hidak felszerkezetét (ez magát a híd pilléreken nyugvó acélszerkezetét jelenti) helyben felújítják.
  • A leglátványosabb és legnagyobb áthidalást, a Tisza felett átívelő mederhíd felszerkezetét kicserélik. A régi hídszerkezet kétvágányos, míg az új híd két, egyvágányos felszerkezetből fog állni. Ennek okára és jelentőségére még visszatérünk!
  • A meglévő Tisza-híd mellett a bal parton egy új ártéri hidat is beépítenek; ez az új nyílás a nagyobb árhullámok levezetését gyorsítja majd. Emellett kismértékben megemelik a csatlakozó töltést is.
  • 2015-ben kicserélik majd a Zagyva-híd felszerkezetét is.
  • A fenti munkák elvégzéséhez hosszú időn keresztül, több szakaszban egy vágányon kell lebonyolítani a forgalmat. Az átbocsátóképesség növelése érdekében ezért a Zagyva és a Tisza között Millér néven új forgalmi kitérőt létesítettek, mely Szolnok állomás végpontja és Szajol állomás kezdőpontja közötti 6500 méteres távot nagyjából megfelezi. Az egyvágányos szakaszok a hídfelújítások alatt így bő 3 kilométeresek lesznek.
A felújítási munkák július végére látványos szakaszba értek, ezért a helyszínen vettük szemügyre a munkafolyamatokat. Mostanra majdnem elkészült a Tisza-híd mederhídjának első felszerkezete a jobb parton kialakított munkaterületen – a centik híján 195 méter hosszú, 930 tonnás acélszerkezet összeállítása április 28-án kezdődött, festése pedig még most is zajlik.
Látogatásunk előtt röviddel megérkezett a helyszínre a másik mederhíd felszerkezetének első két darabja is. A hídelemeket közúton szállítják – bár a vasút tövében történik az összeszerelés, vasúti szállítás esetén a lerakodáshoz is vágányzárat kellene kérnie a kivitelőnek, ami tovább bonyolítaná az amúgy is összetett vágányzári menetrendet. Míg a gát tetején a hídszerkezetek készülnek, az ártérben a kedvező (azaz alacsony) vízállásnak köszönhetően megkezdődött a pillérek megerősítése, az ártéri hidak felújítása, valamint az új hídszerkezet betolásához szükséges ideiglenes alátámasztások építése. Lássuk mindezt képekben!

Június hatodikán még két nagyobb darabban mutatkozott az első mederhíd még festetlen felszerkezete, míg a vasút bal oldalán zajlott a megközelítési útvonal kiépítése – ezen az oldalon fogják partja juttatni és helyben szétszerelni a kiváltásra kerülő régi felszerkezetet

A Tisza jobb partján szerkezetkész a közel 195 méteres mederhíd, melynek festése jelenleg is zajlik

Így festett az ártérben lévő munkaterület július végén; az első három ártéri híd, illetve a pillérek felújítása már régen zajlott, köszönhetően az alacsony nyár eleji vízállásának

A negyedik ártéri híd felújítása éppen kezdődik; a hídon éppen egy záhonyi személyvonat csattog át

Az új mederhíd felszerkezetének betolásához szükséges ideiglenes állványzat cölöpözése már elkészült

A hármas pillér alapzatának megerősítéséhez már helyükön vannak a betonvasak

A négyes pillér megerősítése egy korábbi fázisban jár, itt még a munkagödröt mélyítik és szélesítik; éjszakai műszakra nincs szükség, de a határidők biztos tartása érdekében hétvégén is dolgoznak a kivitelezők

A Tisza jobb partján is elkészült már a mederhíd betolására szolgáló állványzat cölöpözése

A vízen látható úszóműről az ötös pillér mellett létesítendő ideiglenes alátámasztás helyét készíti elő a kivitelező

A XX. század történetét, azon belül is a II. Világháborúét ismerve felmerül a kérdés: vajon mennyi fel nem robbant bomba, akna, és hasonló eszköz lehet egy ilyen stratégiai fontosságú vízi átkelő közelében? Nos, úgy tűnik, a kivitelezők a Fegyvernek-Örményes–Kisújszállás állomásköz váratlanul jött bombamentesítésével már megfizették a történelem adóját. A Tisza-hídnál eddig összesen egy gyújtószerkezet került elő, így eddig nem kellett módosítani a határidőket rendkívüli bombamentesítés miatt. Tegyük hozzá, hogy ez komoly szerencse: a hírek szerint az októberi vágányzár időpontja már évekkel ezelőtt kitűzetett, csúszás esetén valószínűleg csak egy év múlva adódna újabb ablak a felszerkezetek cseréjére. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség sajtósai egyébként az esetleges válságterveket firtató kérdésünkre csak ennyit válaszoltak: „A kivitelezési munkálatok ütemterv szerint haladnak.” Szóban pontosításként azt is elmondták, hogy a kivitelezés a vágányzár kötöttségei miatt nem is csúszhat meg, a következmények miatt erre jobb nem is gondolni.

Bomba szerencsére nincs a mederhíd pillérjénél, ám a múlt századi facölöpök bőséggel kerülnek felszínre

Hogyan tovább, és mi fog történni ősszel? Október ötödikén nulla órakor eldördül a képzeletbeli startpisztoly, és kezdetét veszi a hat napos, éjjel-nappal zajló „műtét”. Az utolsó vonat áthaladása után megkezdődik a felsővezeték leszerelése és a vágánykapcsolat bontása. A látványos munkák első fázisában a híd északi oldalán kiépített ideiglenes állványzatra mozgatják a régi felszerkezetet, majd a déli oldalról az addigra már a meder fölé betolt új felszerkezetet mozgatják a helyére – ez a bal vágány lesz majd. Amint az első felszerkezet a helyén van, következhet a vágányok és a felsővezeték összekötése, majd a terhelési próbák. Október 11-én éjfélkor így a korábbi két vágány helyett egy vágányon indulhat meg a forgalom. Ezek után majd a tél folyamán kerül helyére a másik felszerkezet, mely a jobb vágányt hordozza majd. A jobb vágány forgalomba helyezése a tervek szerint 2015 első negyedévében történik majd. Ezalatt a régi hídszerkezetet az ártérbe mozgatják, majd megkezdik az elbontást és feldarabolást – a NIF-től kapott tájékoztatás szerint a régi felszerkezetet nem használják fel máshol hídként.

A régi híd, ahogy már nem sokáig láthatjuk: a közel hatvan éves felszerkezetet októberben cserélik, majd a tél folyamán elbontják

A jövő itt épül: a kép előterében látható sínpályán mozog az új felszerkezet, és ez a pálya folytatódik majd az ideiglenes állványzaton, melyen a Tisza fölé tolják majd be az új hidat

A helyszínen már készül a második felszerkezet, itt éppen az első két elemen zajlik a munka

Korábban is említettük, hogy a mederhíd új felszerkezete két, egyvágányos híd lesz a jelenlegi egy, kétvágányos helyett. Ez hosszú távon előnyösebb, a modern hidászati elveknek megfelelő kialakítás – könnyű belátni, hogy a felszerkezetet érintő komolyabb karbantartási munkák esetén megoldható a nem érintett áthidalás forgalmának fenntartása. Ezt a lehetőséget persze akkor lehet jól kihasználni, ha az így létrejövő egyvágányos szakasz nem túl hosszú, és ebben (is) segít majd az újonnan létesített Millér forgalmi kitérő.
A forgalmi kitérő Szolnok állomás végponti kitérőkörzetétől nagyjából 3 kilométerre kelet felé, azaz a Szolnok–Szajol állomásköz felénél épült ki. A kitérőt a júniusban lezajlott vágányzárban építette ki a Swietelsky Zrt., ekkor az állomásközben egyvágányú közlekedés rend volt érvényben.
A biztosítóberendezés „élesztése” a július első felére időzített vágányzár alatt történt meg, akkor Szolnok és Szajol között kétvágányú, ám állomástávolságú közlekedési rend szerint jártak a vonatok. Milléren 80-as rendszerű nagysugarú kitérőket építettek be, azaz kitérő irányban is 80 kilométer/órás sebességgel járhatóak a vágánykapcsolatok – ez komoly segítség a forgalmi szolgálatnak a nagy forgalom lebonyolításához. A kitérőben Domino 55 típusú biztosítóberendezést telepítettek, melyet a Prolan Zrt. ELPULT nevű kezelőfelületéről vezérelnek. A biztosítóberendezés jelenleg helyszíni kezelésű, ám a későbbiekben Szolnokról fogják távvezérelni, a helyszínen lévő forgalmi szolgálattevő csak felügyeleti funkciót lát el.
Millér forgalmi kitérő a továbbiakban különféle vágányzári megoldásokat fog kiszolgálni, így például 2014. október 11-től egészen a Tisza-híd második mederhídjának üzembe helyezéséig Millér és Szajol között egyvágányú közlekedés lesz, a bal vágányon. Jövőre a Szolnok határában lévő Zagyva-híd felújítása kapcsán hasonló koreográfia várható, ám a másik oldalon – ekkor Millér és Szolnok között lesz a vonal szűk keresztmetszete.

Millér forgalmi kitérő kezdőpont felőli vágánykapcsolata; a távolban Szolnok sejlik fel

A végpont felé tekintve a másik vágánykapcsolatot láthatjuk – közel járunk a Tiszához, a háttérben már a hídépítők telephelye látszik

A beépült nagysugarú kitérők nagyban könnyítik a forgalmi szolgálat munkáját, mivel a kritikus szakasz foglaltsági ideje csökken a gyorsabb áthaladás miatt

Személyvonat érkezik Záhony felől; A kép bal szélén a kitérő biztósítóberendezésének helyet adó betonépületek, illetve a forgalmi szolgálattevő munkahelyét tartalmazó, ideiglenes szánt konténer látható

Vonattalálkozás – most még nem „élesben”, azaz nem egyvágányos közlekedési rend szerint

Váltóhajtómű és lőkösházi hibrid – a jobb szélen az oszlopon látható transzformátor biztosítja a forgalmi kitérő biztosítóberendezésének áramellátását

Teljes gőzzel előre – a nyolcvannal járható kitérőben a tehervonatok sem fogják percekig foglalni a helyet

Egy kiszolgált térközjelző várja sorsát Milléren

Kapacitás – mennyi az annyi?
Úgy tűnik, a Szolnok–Szajol állomásköz felújítása kapcsán a „nő-e a pályakapacitás” típusú kérdésekkel lehet igazán jégre futni. A pályasebesség 160 kilométer/órára nő, ami elvben, egy semmi közepén lévő és homogén forgalmú állomásközt feltételezve növeli a kapacitást – a Szolnok–Szajol persze pont nem ilyen. Egyrészt nyílni fog az olló a csak 100-as tempóra képes tehervonatok és a 160-as személyvonatok között, azaz nagyobb lesz a különbség a kétféle vonattípus által igényelt menetvonal időtartamában. Másrészt mindkét oldalon két másik fővonalra válik szét a forgalom, tehát optimális esetben a szomszédos állomásközök mindig fel tudják venni azt, ami innen továbbhalad. Gyors fejszámítással: „repülőrajtot” feltételezve lassújelek nélkül egy tehervonatnak 6 perc kell az állomásköz megtételére, míg egy személynek jelenleg 5, felújítás után már csak 4. Ez persze csak az elv, mivel a személyvonatok mindegyike álló helyzetből indul Szolnokról, illetve megáll Szajol felől érkezve. Ez már ki is egyenlítheti a különbséget, bár Szolnokon megállás nélkül áthaladó tehervonatot sem sokkal gyakrabban látni, mint személyt. Forrásaink szerint a vágányzár előtt 80% körüli volt az állomásköz csúcsidei kihasználtsága, azaz a rendelkezésre álló időalap 80 százalékában foglalt a kérdéses pályaszakasz szűk keresztmetszete. A 24 órás kihasználtság már csak 40%-os, ám ez kevésbé mérvadó – nyilván a nappal veszteglő tehervonat gazdáját nem vigasztalja, hogy éjjel szabad a pálya. Az eredeti kérdésre válaszolva: a minimális különbségek miatt valószínűleg úgy is ki lehet osztani a menetvonalakat, hogy nagyobb legyen az átépítés után a kapacitás, meg úgy is, hogy kisebb. Attól is sok függ, hogy az aktuális számításban a tervezőnek éppen mit kell bizonyítani, fejlődést vagy fejlesztési igényt – ezt az aspektust a kedves olvasónak nyilván nem kell magyarázni... Végső soron érezhető változás valószínűleg nem lesz, ám a kapacitás eddig sem volt kifejezetten szűkös, így jó forgalomszervezéssel a gyorsabb személyvonatok is tudnak a tehervonatok kára nélkül profitálni a felújításból.

Folytatása következik: jövőre a képen látható Zagyva-híd felszerkezetét cserélik majd ki, ekkor Millér és Szolnok között lesz egyvágányú közlekedés

Magyarics Zoltán

Írásaink kommentálására a RegionalBahn Facebook-oldalán van lehetőség.