2014. 11. 04.

A leghosszabb sztrájk

A Deutsche Bahn AG 1994-es megalapítása óta a leghosszabb sztrájkra készülnek a mozdonyvezetők, vagyis azok egy része. A GDL immáron sokadik alkalommal hívja fel szimpatizánsait a munkabeszüntetésre. Ezúttal a berlini fal és az NDK határainak megnyitásának 25. évfordulója is a sztrájk idejére esik. Véletlen?


Véletlenek márpedig nincsenek. Legalábbis meglehetősen információhiányban szenvedőnek kell lennie annak a németnek, aki pont úgy szervez munkabeszüntetést, hogy a november 9-i évforduló is beleessen ebbe az időszakba. A Claus Weselsky vezette GDL márpedig így döntött: november 6-án 2 órától november 10-én 4 óráig tart majd a munkabeszüntetés, ám a teherforgalomban már 5-én délután leteszik a munkát a szervezett mozdonyvezetők. Az időpont kiválasztása pedig biztosan nem szerencsés, hiszen a november 8-9-i hétvégén számos helyen emlékeznek meg arról, hogy az NDK megnyitotta határait 25 évvel korábban és főleg Berlinben lesz nehézkes a közlekedés, ha az S-Bahn vonatai is leállnak majd.
Claus Weselsky, a szakszervezet első embere meglehetősen cinikusan nyilatkozott a bejelentéskor arról, hogy az utasok megértését kérik a sztrájk miatt. Valóban, rendkívül megértő lesz az, aki utazni szeretne az ünnepnapként ugyan nem bejegyzett évforduló okán. Alighanem számos vasútbarát rendezvényt is keresztülhúzhat a sztrájk, így sokan nem örülnek majd, még több embert fordít el a GDL-től és Weselskyéktől a nyomásgyakorlás.
Korábbi cikkünkben már írtunk róla: magán a szakszervezeten belül is éles kritikákat fogalmaztak meg Weselsky görcsös hatalommániája miatt és különösen érdekesnek tűnik az, hogy sokak szerint hiába mondja azt a szakszervezeti vezető, hogy a tagok 91%-a támogatta szavazásukon a sztrájkot, a gyakorlatban erről nincs szó, hiszen a tagok nagyjából negyede ha szavazott és legfeljebb ezek 91%-a lehet támogató – a többség nem.
Mit követel a GDL?
Mit is követel pontosan a GDL? A mozdonyvezetőket tömörítő szakszervezet a már említett képviseleti jogon felül számos más igényt is megfogalmazott a DB-vel szemben, amelyek teljesítése legutóbb már egészen közel volt. Ezek:
  • 5%-os bérfejlesztés és két újabb bérkategória kialakítása.
  • A heti munkaidő 39-ről 37 órára csökkentése.
  • Az éves túlórakeret 50 órára csökkentése és 50%-os túlórapótlék bevezetése
  • A járművezetők napi munkaidejében egy órával kevesebb vezetési idő.
  • Legfeljebb öt egymást követő munkanapon osztható be a járművezető munkavégzésre.
  • A szabad hétvége minden esetben pénteken 22 órától kezdődjön és legalább hétfőn 6 óráig tartson.
  • A munkavállalók nyereségrészesedésének kifizetése.
Legutóbb egyébként már egészen közel volt a megállapodás a DB AG-val: a szakszervezetek követelései kapcsán megállapodtak volna, ám a GDL ragaszkodott ahhoz, hogy a megállapodásban szerepeljen, hogy az EVG helyett ők tárgyalnak a vonatkísérők bérmegállapodásáról is. Így biztosította volna a hatalmát a szakszervezet a másikkal szemben, ugyanis a szövetségi kormányzat olyan irányban módosítaná a jogszabályokat, hogy egy foglalkoztatotti körrel csak egy bérmegállapodást kell kötni. A GDL szempontjából nézve ez azt jelenti, hogy ha a DB AG megállapodik a több százezer tagot tömörítő EVG-vel, akkor az a bérmegállapodás a húszezer körüli taggal rendelkező GDL-re is érvényes lenne, nem kellene külön megállapodni velük. Ezzel pedig könnyen elveszhet Claus Weselsky és barátainak érdekérvényesítő képessége és ezért csatázik egymással a két szakszervezet, vitatkozva arról, hogy melyik foglalkoztatotti kört ki képviselje – a vonatkísérőket ugyanis hagyományosan az EVG képviselte eddig.
A szakmabeliek azt is megoldásnak látják, hogy a mozdonyvezetők ne alkalmazottak (Angestellte), hanem hivatalnokok (Beamte) legyenek munkakörüket tekintve, így a munkabeszüntetésekkel kapcsolatban is más, komolyabb szabályok vonatkoznának rájuk. Elvégre a DB AG állami tulajdonban lévő cég, tehát magyarázható ezzel a jogállás megváltoztatása. Persze, mindez nem megy azért ilyen egyszerűen és gyorsan.
Németországban a mozdonyvezetők átlagosan bruttó 2142 eurót keresnek havonta, a kezdő fizetések átlaga pedig bruttó 1970 euró. A GDL által korábban aláírt bérmegállapodás szerint a Deutsche Bahn AG-nál a mozdonyvezetők legfeljebb bruttó 3199 eurós havi alapfizetést kapnak, míg a legalacsonyabb fizetés bruttó 2016 euró lehet. A megállapodás szerint 2010. január 1-jétől a alap munkabéreknek a bruttó 2056-3263 eurós sávban kell mozogniuk. Ez a megállapodás járt le és követeli most a GDL a számítások szerint legalább bruttó 2158 eurós és legfeljebb bruttó 3426 eurós fizetéseket. A mozdonyvezetőknek jelenleg heti átlag 39 órát kell dolgozniuk, a GDL pedig azt szeretné, hogy a fizetésemelés mellett 37 órára csökkenjen a munkahét. Ezzel egy órára lebontva a jelenlegi kb. 13-21 eurós órabért 14-23 euróra kellene emelni. Ezek az adatok természetesen az alapfizetésekre vonatkoznak, a különféle pótlékok és egyéb juttatások ehhez adódnak hozzá. Összehasonlításul: a magyar mozdonyvezetők átlagosan körülbelül bruttó 300 ezer forint körül keresnek, ez azonban csak a hazai viszonyok között számít kiugró értéknek: átszámítva körülbelül 1000 euró körüli munkabér jön ki.
A berlini IGEB a sztrájkfelhívás kapcsán jelezte: érthetetlen a DB AG történetének eddigi leghosszabb munkabeszüntetésére való felhívás és különösen káros ez a vasúti közlekedésre nézvést. Korábban már számos más civil szervezet is kiemelte: a sztrájk miatt sokan fordulnak el a vasúti közlekedéstől és váltanak át a távolsági buszokra vagy rosszabb esetben az autóra.

A sztrájk nagy nyertesi lehetnek a távolsági buszos szolgáltatók
(fotó: Halász Péter)

A DB AG ezúttal is szükségmenetrendet dolgoz majd ki a sztrájk idejére. A korábbi sztrájkokból tanulva az mondható, hogy a távolsági vonatok egy ritkább követésű és csökkentett hálózaton járnak majd. Budapest felől Berlin például elérhetetlen volt eddig is a sztrájkok alatt, a cseh mozdonyvezetőkkel közlekedő járatok Prága felől Drezdáig jártak csak: ez érintette a Hungária és a Jan Jesenius EC-ket és a Metropol EN-t. A müncheni Kálmán Imre EN azonban menetrend szerint közlekedett ebben az időszakban is. A részletes és aktuális menetrend ezúttal is elérhető lesz a DB AG ígérete szerint a www.bahn.de/ris és a www.bahn.de/liveauskunft webcímen.

A DB AG információs videója a szükségmenetrendről

Halász Péter

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Figyelem!

Oldalunkon bizonyos esetben, elsősorban régebbi írások esetén vagy időszakosan valamennyi írás esetén előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.