Magyar szemmel szokatlan, de mindenképpen hasznos megoldás: Münchenben és számos más német városban is találkozhat az ember az irányváltós mozgólépcsőkkel. Hely- és energiatakarékos megoldás és persze maga a beruházás is olcsóbb.
A magyarok számára még lehetősen furcsa, de Németországban és különösen Münchenben igazán gyakori megoldás a kétirányú, irányváltós mozgólépcső. Amíg itthon általában csak egy irányban mennek a berendezések, akkor is, ha azokat a kontaktszőnyegre lépő utas indítja el – Münchenben viszont jó ideje telepítenek már ilyen lépcsőket. Ezek a berendezések annak függvényében indulnak el és abba az irányba, ahonnan az első indítási impulzust kapják.
A kétirányú üzemben működő mozgólépcsők ismertetőjele a kétirányú forgalmat jelző piktogram. Ez az eszköz arra indul, amerre az első, a kontaktszőnyegre lépő utas haladni akar
A müncheni metróhálózat mozgólépcsőit üzemeltető MVG-től megtudtuk: ők 1983 óta telepítik az ilyen működésre alkalmas eszközöket és a mostanában telepítésre kerülő berendezések mindegyike alkalmas erre az üzemre, de a korábbi eszközöket érthető gazdasági megfontolások miatt nem alakítják át. Hogy valóban váltott irányban működnek-e majd, azt a környezeti adottságok döntik el: figyelembe veszik a közeli mozgólépcsők számát és helyét és az adott lépcsőkkel elérhető helyszíneket. Fontos szempont még az esélyegyenlőség is, hiszen a nehezebben mozgó utasok számára könnyebbség a mozgólépcső használata.
A kétirányú mozgólépcsők előnye, hogy csak egy berendezést kell beépíteni, nem kettőt
A váltott irányú mozgólépcsők esetében előfordulhat, hogy az utasok jellemző igényei miatt adott időszakban egy irányban működnek. A képen látható figyelmeztetés a müncheni U3-as metró Machtlfinger Straße állomásán jelzi, hogy hétköznap reggel 6 és 9 óra között csak felfelé működik az eszköz
(fotók: Halász Péter)
(fotók: Halász Péter)
A berendezések vezérlése úgy működik, hogy alapesetben az üres mozgólépcső előtti kontaktszőnyegre lépő utas indítja el a berendezést és az abba az irányba indul el, amerről az utas haladni akar. A lépcsőkön lábmagasságban infravörös érzékelők figyelik, hogy van-e valaki a mozgólépcsőn és ha már nincs, akkor leáll a berendezés és újra elindítható, akár a másik irányba is. Ezeknél a mozgólépcsőknél van lehetőség arra is, hogy központilag vezérelve csak egy irányban haladjanak, akár „takarékos módon”, azaz, ha üres az eszköz leáll és az utasok indítják el, akár pedig a folyamatos üzemben is. Hogy ilyen beavatkozásra mikor és hol kerül sor, azt a jellemző utasáramlás függvényében az üzemirányítás dönti el, de vannak fix üzemidőben kötött irányban üzemelő berendezések is, erre feliratok figyelmeztetnek.
Az MVG-től megtudtuk azt is, hogy az irányváltós mozgólépcsők csak minimális mértékben igényelnek több karbantartást, mint az egy irányban üzemelő berendezések és az üzemzavarok, hibák száma nem több, mint az egy irányban közlekedő eszközök esetében.
Vigyázat, a mozgólépcső nem harap!
A közelmúltban ismét felmerült Budapesten: a gumitalpú cipőben utazó utas lábbelijét megsértette a mozgólépcső – a hírt hozó sajtótermék szerint a Budapesti Közlekedési Központ a hibás, mint a szolgáltatás megrendelője, még csak nem is az üzemeltető BKV. Ám valójában az utas sem tett meg mindent a saját védelme érdekében, nem hiába tiltják a gumitaplú, könnyen alakot változtató anyagból készült lábbelikben való mozgólépcsőzést Münchenben. Az elsőre meglepőnek tűnő tiltásról az MVG azt mondta: az ilyen lábbelik, jellemzően a gumicsizmák; a műanyag papucsok (az úgynevezett „Crocs”-ok), sportcipők és egyéb gumitalpú cipőkben való mozgólépcsőzést nem javasolják. Ezek esetében fennáll a veszélye, hogy a mozgólépcsők végén a lépcsők felületét „takarító” fésűkbe beakad a lábbeli vagy éppen a könnyen formálódó anyagból készült talpú cipők a lépcsőfokok összezáródásakor beszorulnak, ezzel pedig veszélybe sodorhatják a viselőjét és a többi utast is.Tiltások és figyelmeztetések: a gumitalpú cipőkben való mozgólépcsőzést nem javasolják Münchenben (sem)
(fotó: Halász Péter)
Halász Péter
