2015. 11. 02.

A zártárcsa örök

Változott a magyar vasutakra érvényes jelzési utasítás október végével. Ennek egyik látványos eleme, hogy a vonatok végén a megszokott kerek, vörös alapú, fehér szegélyú zártárcsát leváltotta a cseh és német területekről ismert „homokóra” kivitel. El nem tűnt persze, mert közismert: Magyarországon a zártárcsa örök.




A svájciakat ismerve visszafogták magukat a Stadler szakemberei lassan egy évtizede, amikor a MÁV-tól érkezett delegáció kérte a FLIRT-motorvonatokra a zártárcsatartók felszerelését is. Alighanem a magyar delegáció távozása után röhögték ki magukat, hiszen egy zárt motorvonat végét a vörös fénnyel kíválóan meg lehet jelölni a világ vasúti kultúrával rendelkező országaiban. Nem baj, nekünk kellett – éppúgy, mint a Desirók vagy a Talentek esetén. Sufnimegoldás egy sufnivasútnak, ahol a gőzöskorszak még masszívan kísért.

...mert a zártárcsa kell. Igaz, hogy a vonta végén a vörös fényt jobban látni, mint a tárcsát és még észre is lehet venni, a zártárcsa Magyarországon bizony örök!

A szakemberek persze már régóta vitatják a jól működő zárlámpával felszerelt vasúti járművek esetében a zártárcsa feleslegességét és ezt igazolják az európai trendek is. Nem több vagy éppen kevesebb az utóléréses balesetek száma Európa azon országaiban, ahol nem kell a vonat végére jól működő zárlámpa esetén zártárcsa. Azt persze tudjuk a menetrendváltás előtti titkolózás vagy éppen a kézzel írt nemzetközi jegyek példájából, hogy velünk ellentétben az osztrákok, németek, csehek, szlovákok és még ki tudja, hány ország nem ért a vasúthoz. Így hát hiába bármilyen érv, zártárcsa-ügyben a Könyves Kálmán körúton van az orákulum. Tárcsa tehát kell akkor is, ha a tárcsa pont eltakarja a zárlámpát vagy éppen tökéletesen jól látható a vörös fény a vonat végén, ellentétben a tárcsával.

A zártárcsa a MÁV-csoport esetében egyik ékes bizonyítéka a vasúttársaság szociális foglalkoztató mivoltának. Mert hát valakinek fel kell tennie a vonat végére a tárcsát, hallatlan, ha ilyen feladatok miatt megszűnik egy munkakör. Pedig a feladat teljesen felesleges: egy megfelelő vezérlési szoftverrel ellátott modern motorvonat talán el sem indul, ha nem ég a végén a vörös fény. De sebaj, zártárcsa az kell. És mivel az ÖBB hasonló tárcsát alkalmaz a tehervonatok végén, mint a magyarok, vészesen fogytak az osztrák készletek, ám annál több magyar vasutas bírt saját, külön zártárcsával. Azonban úgy tűnik, hogy valakinek ez aligha érhette meg, így a zártárcsa elhagyása helyett jött az új „divat”: az osztrák helyett a német szokások szerinti „homokórás” változat.

A zártárcsa örök és a csere valakinek megéri. De mi szükség van rá egy zárt motorvonat esetében?
(fotók: Halász Péter)

Persze, érthető a zártárcsa-pártiak álláspontja is: mi magunk is számtalan alkalommal láttuk, hogy a jól működő zárlámpa a szerelvény elején vagy éppen a közepén világít, mert valaki lusta volt azt lekapcsolni és nincs is ennek következménye Magyarországon, mert a tárcsa az azután nagyon fontos. Így viszont persze előrelépés sem lesz ebben sem soha, mert hát miért is lenne? Hiszen a zártárcsa örök.

Halász Péter

2 megjegyzés:

  1. Halkan mondom, mert ha a Könyves Kálmán körúti Barna Köppeny Lovagrend maghallja, esetleg szívinfarktust kapnak, ezeknél a buta angoloknál, akik nyilván nem értenek hozzá, a gözözs korszak óta a zárlámpa az előírás. Akkoriban ezt hordozható olajlámpásokkal oldották meg, aztán a 20. században megjelentek először a cipelhető akkumulátoros verziók, hiszen tudjuk az első elektromos berendezések nem a dizájnról és a pehelysúlyról szóltak, majd lassan eljutottunk a mai is használt hordozható, LED-es elemes változatig, zárt vonatok esetében pedig a beépített zárlámpáig.

    Ez utóbbira a vezérlő szoftver a Desirokon a legjobb. Amennyiben a vezér kulcsa nincs elfordítva és a központi ütköző vonó készülék nyitott állapotban van, tehát a motorvonat nincs azon a végén egy másik egységhez csatolva, akkor a zárlámpa automatikusan bekapcsol, de ha bármelyik fenti feltétel nem teljesül, akkor kikapcsol. Így nem lehet elfelejteni, nem lesz csatolt egységeknél középen, vagy a vonat elején fölöslegesen világító zárlámpa, de a végén mindig világítani fog. További előnye, hogy pl. tárolt szerelvény mindkét végén világít a zárlámpa, így bármelyik irányból is járatnak foglaltra, a másik vonat vezetője látja azt. Hasonló képen, ha egy csatolt szerelvény esetleg ment közben szétszakadna, az "elhagyott" egységen szintén mindkét végén világítana a zárlámpa.

    VálaszTörlés
  2. Egy motorvonaton a lámpa szerintem még biztosabb is, mint a zártárcsa. Legalábbis láttam már Flirt-öt mindkét (!) végén zártárcsával közlekedni. Az az érdekes az egészben, hogy tudtommal a MÁV-nál is sokáig zárlámpa volt még a tehervonatok végén is, aztán cserélődőtt fényvisszaverős tárcsára.

    VálaszTörlés

Figyelem!

Oldalunkon bizonyos esetben, elsősorban régebbi írások esetén vagy időszakosan valamennyi írás esetén előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.