Amikor a pályaszám már nem elég

Az elmúlt időszakban a figyelmes szemlélők észrevehették, hogy a MÁV-START személykocsijain új jelzések jelentek meg a pályaszám és a betűkből álló sorozatjelek mellett. A német és a cseh vasútról ismert, felső indexbe írt számsor eddig meglehetősen esetlegesnek tűnt, de utánajártunk: nagyon is van logika a rendszerben.

Búcsú a zártárcsától

Alighanem egy rövid bejegyzésként, de mindenképpen bekerül a magyar vasúttörténetbe 2023. április 1-je. Ugyanis ettől a naptól egy fontos, ám sokak számára alig észrevehető változáson esett át a magyarországi vasúti szabályrendszer. Egy apró lépéssel közelebb kerültünk Európához.

Változások a MÁV jelzési utasításában

A folyamatos megújulásra hagyományosan is fogékony, s a modern idők szeleinek ellenállni képtelen magyar vasút háza táján is egyértelműen látszik: nagy idők eljövetelének lehetünk tanúi, s ezek szavát meghallották az illetékes vezetők is. Változások állottak be tehát az F1-es jelzési, és az F2-es forgalmi utasításban is, és az innovációs hullám keretében a vasút egy, már évszázadosnak mondható mantrájához, a zárjelző tárcsához is hozzányúltak – na nem jószántukból.

A zártárcsa örök

Változott a magyar vasutakra érvényes jelzési utasítás október végével. Ennek egyik látványos eleme, hogy a vonatok végén a megszokott kerek, vörös alapú, fehér szegélyú zártárcsát leváltotta a cseh és német területekről ismert „homokóra” kivitel. El nem tűnt persze, mert közismert: Magyarországon a zártárcsa örök.

Megálljt parancsolnak

A svájci vasút az elmúlt időszakban komolyan a figyelem középpontjába került, már ami a számtalan közfeltűnést keltő balesetet illeti. Mi magunk is írtunk már róla: az SBB vonatbefolyásoló rendszerei közül van, ami nem a legkorszerűbb. Most a helvétek kizárólag kiegészítőként egy alkalmazást vezettek be, ami figyelmezteti a mozdonyvezetőt, ha baj van.

A sógorék fényei

Cikksorozatunk mostani a részében a hazaihoz közelebbi vizekre evezünk és megvizsgáljuk, hogy az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) milyen (fény)jelzőket használ, ezek milyen múltra tekintenek vissza, illetve milyen jellegzetességeket mutatnak. Bízunk benne, hogy a téma – Ausztria közelsége miatt is – kifejezetten sokak számára lehet érdekes.

A német H/V-jelzőrendszer

Jelzős sorozatunk következő része a DB H/V-jelzőrendszerének (H/V-Signalsystem) ismertetésével és sajátosságaival foglalkozik. Ezek a jelzők (és kiegészítő jelzéseik) jellegzetes alakjukra való tekintettel sokak számára „a” német vasúti jelzőkkel egyenértékűek, s noha a régi tartományokban (az 1990 előtti NSZK területén) még mindig igen elterjedtek, kisebbségbe szorulásuk és eltűnésük folyamatos és visszafordíthatatlan.

Jelzős fejlesztések az NDK-ban

A második világháború elvesztésével és Németország 1949-ben bekövetkezett formális kettészakításával végérvényesen lezárult az egykori Birodalmi Vasút korszakában kezdődött, organikusnak mondható fejlődés, és a két Németország két német vasútja nem csak a járműpark, hanem az üzemvitel és a jelzési rendszerek területén is fokozatosan külön utakra lépett. A DR (vagyis az NDK államvasútja) szempontjából ez az OSzZsD-szabványhoz való közeledést és a korábbi német hagyományok részbeni feladását jelentette. Cikkünk a „jelzős sorozat” harmadik darabja.

Nyugaton a helyzet…

Amíg Európa szovjet-blokkhoz tartozó felén a hatvanas évek közepéig nagyjából befejeződött a jelzőrendszerek egységesítése, addig az OSzZsD nagy „ellenfele”, az UIC illetékessége alatt működő vasutak tekintetében 1991-ig kellett arra várni, hogy egy meglehetősen szűkszavú ajánlás felállítson bizonyos minimális követelményeket a jelzési képeket illetően. Ennek ellenére a nyugat-európai nagy vasútüzemek kifejezetten lagymatag ütemben mozdultak el a – legalább részleges – egység elérése felé. Jelzési rendszerekről szóló sorozatunk második cikkét olvashatják.

Az OSzZsD-rendszerű fényjelzők

A varsói székhelyű OSzZsD [Vasutak Együttműködési Szervezete, oroszul Организация Сотрудничества Железных Дорог (ОСЖД)] 1956-ban, kormányközi szervezetként alakult meg. Jelenleg 25 teljes jogú (köztük Magyarország, mint alapító tag), valamint négy megfigyelő tagja van (DB, SNCF, VR, OSE). A szervezet célja az egykori szovjet blokk és szatellit–államai vasútüzemének a lehetőségekhez képest minél teljesebb körű egységesítése volt, beleértve a műszaki, üzemviteli szabályokat, valamint az alkalmazott vonatbefolyásoló- és jelzőberendezések jelzési képeit. Cikkünk ez utóbbi aspektussal, az OSzZsD-fényjelzőkkel foglalkozik, – a teljesség igénye nélkül.

Ötletes lassújel

Jó egy hónapja, hogy lassújelet rendeltek el a berlini főpályaudvar felső szintjén, lényegében a teljes állomás területén és a kapcsolódó hídszerkezeteken. Azonban a németekre jellemzően nem holmi „állandóan ideiglenes” lassújelet tűztek ki, hanem sokkal egyszerűbben oldották meg a kérdést.

A zártárcsa tolja a vonatot?

A vonat végének megjelölésére különböző módok vannak. Egyik erre a zártárcsa. Idehaza akkor is ki kell tenni, ha tulajdonképpen semmi szükség sem lenne rá.