Vajon hogy megy be...?

Vajon valóban rosszul döntött a MÁV-START és olyan vonatokat vásárolt, amelyek nem férnek el a hálózat több pontján – vagy csak éppen egy részinformáció félremagyarázásától zeng a hazai média? A RegionalBahn gyors hírmagyarázata a KISS-ek és az alagút kapcsán.

Vasúti fékezés XLVIII. – Oroszország – 4. rész: Az ep-fék kalandjai

Korábban volt már szó a Szovjetunió és az UIC felemás kapcsolatáról, és talán látható volt az is, hogy a nézeteltérések okai nem csak az eltérő ideológiai háttérben, hanem a merőben más technikai elképzelésekben is keresendők. Nagyjából ugyanez a helyzet az elektropneumatikus fékvezérléssel is, amelynek története ugyancsak kalandosra sikeredett. Ez az írás a korábban megjelent, elektromos fékvezérlésről szóló cikkünk folytatása.

Tehervonatok Európában: 2016-tól duplázhatnak?

Két mozdony, számtalan teherkocsi. Megkezdődött a másfél kilométeres tehervonatok tesztelése az európai hálózaton. 2016-ra már mindennapos lesz az ilyen tehervonat?

Suttogó tehervonatok

2012. szeptember 7-től egy héten át közlekedik a MÁV hálózatán az EuropeTrain elnevezésű, UIC-védnökség alatt álló tehervonat, melynek kocsijai kísérleti féktuskókkal vannak felszerelve. A MÁV-csoport és a Rail Cargo Hungaria szakemberei a közlekedés során fellépő zajterhelés mérséklésének lehetőségeit vizsgálják, mégpedig „éles” helyzetben, forgalmi körülmények között.

Nyugaton a helyzet…

Amíg Európa szovjet-blokkhoz tartozó felén a hatvanas évek közepéig nagyjából befejeződött a jelzőrendszerek egységesítése, addig az OSzZsD nagy „ellenfele”, az UIC illetékessége alatt működő vasutak tekintetében 1991-ig kellett arra várni, hogy egy meglehetősen szűkszavú ajánlás felállítson bizonyos minimális követelményeket a jelzési képeket illetően. Ennek ellenére a nyugat-európai nagy vasútüzemek kifejezetten lagymatag ütemben mozdultak el a – legalább részleges – egység elérése felé. Jelzési rendszerekről szóló sorozatunk második cikkét olvashatják.

Új zagyvák

Néhány magánvasút büszkélkedhet azzal, hogy saját UIC-kódjuk volt – eddig. Európában ugyanis a jövőben a tizenkét jegyű pályaszámok harmadik és negyedik tagja az országra utal majd és nem a vasúttársaságra. Az egyik ilyen „unikum” a GYSEV mellett a BLS volt.