A személyvonati ep-fék működésének rövid ismertetése után ezúttal – szintén csak dióhéjban – a tehervonati kormányszelepekről lesz szó. Ezek az európai társaikhoz képest jóval bonyolultabb szerkezetek, többségük egy kétnyomásos főkormányszelepből és egy háromnyomásos mellékkormányszelepből áll.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szovjetunió. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szovjetunió. Összes bejegyzés megjelenítése
2014. 03. 01.
Vasúti fékezés XLVIII. – Oroszország – 4. rész: Az ep-fék kalandjai
.svg.png){kind=spacer}
Korábban volt már szó a Szovjetunió és az UIC felemás kapcsolatáról, és talán látható volt az is, hogy a nézeteltérések okai nem csak az eltérő ideológiai háttérben, hanem a merőben más technikai elképzelésekben is keresendők. Nagyjából ugyanez a helyzet az elektropneumatikus fékvezérléssel is, amelynek története ugyancsak kalandosra sikeredett. Ez az írás a korábban megjelent, elektromos fékvezérlésről szóló cikkünk folytatása.
2014. 02. 15.
Vasúti fékezés XLVII. – Oroszország – 3. rész: Az ep-fék kalandjai
Korábban volt már szó a Szovjetunió és az UIC felemás kapcsolatáról, és talán látható volt az is, hogy a nézeteltérések okai nem csak az eltérő ideológiai háttérben, hanem a merőben más technikai elképzelésekben is keresendők. Nagyjából ugyanez a helyzet az elektropneumatikus fékvezérléssel is, amelynek története ugyancsak kalandosra sikeredett.
2014. 02. 01.
Vasúti fékezés XLVI. – Oroszország – 2. rész – Fékezéstechnikai történelemóra
.svg.png "forrás: Wikipedia")
A történeti bevezető után most betekintést nyerhetünk a szovjet-orosz vasút és Európa (vagyis az UIC) viszonyának alakulásába, melyet leginkább a „se veled, se nélküled” klasszikusnak mondható dilemmájával írhatunk le. Ennek elsősorban az az oka, hogy a kontinens keleti fele már igen korán bevetett egészen más eszközöket is a vonatai fékezésére, mint amelyek nyugaton használatosak voltak. És persze volt más oka is a kölcsönös vonakodásnak: a politikai nézetek különbözősége, melyeknek hatásait most rendhagyó történelemóra keretében vizsgálunk meg.
2014. 01. 18.
Vasúti fékezés XLV. – Oroszország – 1. rész: Kis szovjet-orosz vasúttörténet
A nagy nyugati testvér, az USA után időszerű, hogy a nagy keletivel is foglalkozzunk, különösen azért, mert Szent Oroszhon (aztán Szovjetunió, majd az Oroszországi Föderáció) a nyugathoz képest jellegzetesen eltérő, de mégis hasonló utat választott, már ami a vaspályáit nyüvő járművek fékrendszerét illeti. Sorozatunkon belül így most több részes „alsorozat” indul, mely a Föld legnagyobb országának vasúti fékezésével foglalkozik.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)