A Gotthard bázisalagútról már többször írtunk (itt és itt is), június 1-jén azonban elérkezett a nagy nap, amikor is ünnepélyes keretek között nyitották meg 17 év építkezés után. A rákövetkezendő hétvégén június 4-5-én pedig a nagyközönség számára hatalmas ünnepséget szerveztek, ahol bárki jelentkezhetett az első vonatok egyikére, amik utasokat szállítva haladtak át a világ leghosszabb vasúti alagútján. Az SBB komoly programmal készült, volt mozdonykiállítás, gőzmozdonyos és más nosztalgia vonatok, illetve a Gotthard vasútvonalra néhány év múlva érkező Giruno vonatok vezetőállás mock-upjában szimulátoros vezetésre is invitálták az érdeklődőket. A szöveg helyett azonban beszéljenek inkább a képek!
A publikumot köszöntő beszédek a Stadler mock-upja előtt zajlottak, melyben később bárki kipróbálhatta, hogy milyen 200-al vezetni egy vonatot a Gotthard bázisalagútban.
(fotó: SBB)
(fotó: SBB)
A hétvégén mindenkinek lehetősége volt premier előtt utazni a világ leghosszabb vasúti alagútjában. Az SBB 8-10 kocsis emeletes szerelvényeket állított ki az alkalomra, természetesen az eseményhez illő werbelokkal.
(fotó: werkstattatlas.info)
Igazi vasúti ünnepség volt, sok nosztalgia korú járművel, így többek között az SBB-Historic állományába tartozó TEE-szerelvény is tiszteletét tette.
(fotó: werkstattatlas.info)
A Gotthard-vasút megnyitása korából származó gőzmozdonyok sem hiányozhattak, ezek is különvonatokkal érkeztek Erstfeldbe.
(fotó: Stefan Heldner)
A legszebb összeállítás talán mégis inkább a villanymozdonyokból álló sorozat volt. Jobbról balra a bujkáló Krokodiltól (Be 6/8) kezdve a Gotthardlokon (Ae 6/6) át a még ma is aktív üzemben álló Re 6/6-ig és az SBB-nél Re 482-es sorozatszámot viselő Bombardier Traxx-ig.
(fotó: Stefan Heldner)
Nem csak a múlt és a jelen, de a jövő is képviseltette magát a még forgalomban sem lévő BLS Vectronnal.
(fotó: Stefan Heldner)
Nem csak a helyszínen ünneplő vasútbarátokban merült fel azonban joggal, hogy mi lesz a csodálatos tájon át húzódó eredeti Gotthard vasútvonallal. Erről is többször írtunk már, az SBB sem egészen biztos még a vonal jövőjét illetően, azonban az idén decembertől érvénybe lépő 2016/2017-es menetrendet is nemrég hozták nyilvánosságra, melyben természetesen a Gotthard bázisalagút megnyitása jelenti a jelenlegihez képest a legnagyobb változást.
A következő néhány bekezdés értelmezésének megkönnyítése érdekében készítettünk egy grafikát a 2017-től érvényes menetrend szerinti kapcsolatokról.
Az első és legfontosabb változást az fogja jelenteni, hogy a mai hegyi pályán keresztül észak és dél között semmilyen átszállás nélküli kapcsolat nem lesz, így ahhoz, hogy a Gotthard vasútvonal lenyűgöző kulisszáit élvezhessük, Erstfeldben mindenképpen át kell majd szállni.
Nézzük tehát, pontosan hogy alakul a távolsági forgalom a hegy alatt! A Gotthardon közlekedő nemzetközi vonatok a Zürich és Milánó között ingázó EuroCityk, melyek jelenleg napi hétszeri eljutást biztosítanak a két nagyváros között, illetve egy vonatnak az északi végállomása Zürich helyett Luzern. A decemberi menetrendváltás után a Zürich és Milánó között közlekedő EC-k száma eggyel nő, míg a luzerni járatot Baselig hosszabbítják.
Az Alstom ETR 610-esei maradnak egyelőre az EC-vonatok képében a Stadler Girunók érkezéséig. A képen az egyik ilyen szerelvény hagyja épp el egy tesztfutás keretében a Gotthard bázisalagutat.
(fotó: SBB)
A belföldi forgalomban ennél azonban jóval komolyabb változások ígérkeznek. A jelenleg érvényes menetrendben az ICN és IR vonatok váltják egymást együttesen félórás ütemet adva észak és dél között. Decemberig még mindkét vonatnem északi végállomása Zürich vagy Basel, óránként váltják egymást, míg délen az Interregiók Locarnóig mennek, az ICN-ek pedig Luganóig, illetve néhány esetben Chiassóig. A jövőre érvényes menetrendi évadban megjelennek a vonalon az IC-vonatok is, melyek az ICN-ekkel felváltva adnak majd órás követést a Gotthard bázisalagútban. Az IC-vonatok, melyek legnagyobb valószínűség szerint az SBB IC kocsijaiból álló mozdonyvontatású szerelvényekből lesznek kiállítva, Zürich és Lugano között ingáznak majd. Az ICN-ek pedig a megszokott billenőszekrényes szerelvényekkel Basel és Lugano között teremtenek majd kapcsolatot.
ICN, azaz InterCity Neigezug (billenőszekrényes IC) vonatok találkozása a Gotthard vasútvonalon. A jövő évi menetrendtől már ezek is a bázisalagúton át fognak közlekedni, de számuk is lényegesen lecsökken.
(fotó: SBB)
Ezt olvasván feltűnhetett, hogy így a Gotthardon a jelenlegi félórás ütem helyett mindössze óránként fognak közlekedni a vonatok, azonban a távolsági ICN vonatok jelenleg is megállás nélkül haladnak Erstfeldtől Bellinzonáig, amely szakaszon jövőre már a bázisalagúton jutnak át. A ma még Locarnóba közlekedő IR-eket észak felől még a hegyi szakasz előtt elvágják, idáig fognak jönni felváltva Basel és Zürich felől a gyakrabban megálló vonatok. Erstfeldtől az SBB és a Trenitalia leányvállalataként üzemelő TILO által közlekedtetett RE-vonatok indulnak majd óránként a hegyi szakaszon át Bellinzonáig illetve napi hétszer Luganóig, három alakalommal pedig egészen Milánóig. Ezekre a vonatokra Erstfeldben az IR-ekről adódik csatlakozás mindkét irányban.
A TILO társaság egyik Flirt motorvonata tart az új menetrend nagy vesztese, Locarno felé.
(fotó: TILO)
Ezek a kapcsolatok nagyjából megegyeznek az eddigiekkel, azonban az utazási idők az IC, ICN és EC vonatok esetében Arth-Goldau és Bellinzona között a hegyi vonalhoz képest a bázisalagúton át közlekedve mintegy 40 perccel lecsökkennek. A Zürich és Lugano közötti távot jelenleg 2 óra 41 perc alatt teszik meg az EC- és ICN-vonatok, míg a jövő évi menetrend szerint ez mindössze 2 óra 8 percet fog igénybe venni.
A fent leírtakból már egyértelműen látszik, hogy ha ezen a menetrendtervezeten decemberig nem változtatnak, akkor a Locarnóban lakók lehetnek a legszerencsétlenebbek, ugyanis az eddigi óránkénti közvetlen kapcsolatuk Svájc északabbi részei felé megszűnik. Locarno és Bellinzona között ugyan továbbra is fél-egyórás ütemben közlekednek a TILO Flirtjei, amelyekről tökéletes átszállás adódik az ICN-ekre vagy EC-kre észak és dél felé is, azonban ez a kapcsolat már nem átszállásmentes.
Az északi oldalon is lesznek, akiknek elveszik a közvetlen kapcsolatuk, a hegyi szakaszon Göschenenig az IR-ek csak a nyári és téli csúcsidőszak alatt járnak fel, ezen kívül Uri kanton déli részének lakói is átszállásra lesznek kényszerítve Erstfeldben, ha Zürich vagy Basel irányába tartanak. Természetesen itt is jó kapcsolódások lesznek, de a jelenlegi kényelem elveszik.
Zürich főpályaudvarán készül indulásra egy ETR 610-es Milánó felé. Jelenleg ez az út még három és fél órát vesz igénybe, de decembertől már kevesebb, mint három óra lesz.
(fotó: Berky Dénes)
A távolsági forgalom időnyereségén túl is lesznek olyanok, akik új kapcsolatokkal gazdagodnak, a már említett Baselből Luzernen át Milánóba közlekedő EC-pár révén is, de Tessin kantonban Bellinzonától északra lakók eddig mindig át kellett szállniuk, ha Luganóba vagy tovább Chiasso és Olaszország felé terveztek utazni, decembertől azonban már lesz lehetőségük ebbe az irányba is átszállás nélkül eljutni.
Vasútrajongói és turista szempontból a hegyi szakaszt illetően jó hír, hogy korántsem marad vonat nélkül, ha nem is félóránként, de óránként fognak járni továbbra is a vonatok. Göschenenben jelenleg is épül az átszállóperon a Matternhorn-Gotthard Bahn fogaskerekű vonatai felé, így az az átszállás is le fog egyszerűsödni. Természetesen a távolsági forgalom magas minőségű szerelvényei hiányoznak majd. Télen és nyáron az Interregio vonatok fognak valószínűleg feljárni Göschenenig, de ezen kívül mindössze a TILO Flirtjei maradnak.
Berky Dénes
