2016. 11. 02.

2020-tól a fékek csak suttognak

A környezetvédők a vasúti áruszállítás közútról vasútra terelését szeretnék, de sok tehervonat annyira hangos, hogy a vasutak mellett lakók egészségét károsíthatják. A német szövetségi kormányzat törvénnyel szeretné megoldani a problémát.




A vonatok zajától a vasútvonalak mellett élőket a szövetségi kormányzat a 2020/2021-es menetrendváltás napjával kezdődően egy olyan törvény elfogadásával szeretné megvédeni, amiben deklarálnák a túl hangos teherkocsik mibenlétét. A Közlekedési Minisztérium a Frankfurter Allgemeine Zeitung kérdésére megerősítette, hogy dolgoznak egy ilyen törvényen és a kormányzat egyetért az ügyben.
Alexander Dobrindt szövetségi közlekedési miniszter tájékoztatása szerint a közlekedési korlátozással szeretnének egy járulékos ösztönzést felmutatni a régi járművek átépítéséhez (ez jellemzően a vastuskós fékrendszer műanyagtuskósra cserélését jelenti) és a vasúti teherszállítás fő vonalai mellett élők életminőségét emelni. Így a vasúti teherszállítás elfogadottsága is emelkedhet. A törvénytervezetben is olvasható, hogy az éjszaka állandóan magas zajhatásnak kitett embereknél az egészségügyi panaszok veszélye fokozottabban jelentkezik. A tervezet szerint a meghatározott hangerőértéket meghaladó teherkocsikat 2020. december 13-tól akár 500.000 €-s bírsággal is sújthatják.

A Rajna egyik jellegzetes szakasza, a Loreley kanyarulat. A folyó jobb és bal partján vezető vasútvonalak esetében komoly gondot jelent a helyieknek a tehervonatok zajszennyezése, a legtöbb kezdeményezés innen indult ki és jutott el most már a szövetségi kormányzat szintjére
(fotó: Adorján Péter)

A szövetségi közlekedési tervben 2016-ra előirányozták, hogy a teherkocsik 50 %-át fölszerelik a halkabb fékrendszerekkel. Viszont a minisztérium szerint ez főleg a külföldi vasutak és a DB-n kívüli magántársaságok miatt még csak a Németországban közlekedő vagonok nagyjából 25 %-ára igaz.
A zöldpárti Michael Gastel kritikája szerint a tervezet kivételeket tesz, ha a régi kocsik lassabban haladnak, de ezzel megnőhet a személyszállítás fékeződésének veszélye is.
Tobias Austrup, a Greenpeace közlekedési szakértője egyenesen kettős mérce alkalmazásával vádolta a minisztert az közúti és a vasúti forgalmat illetően. „Miközben a vasútnál a korlátozások átlépését büntetni szeretné, a Dieselgate ügyben érintett közúti járművek esetében bármilyen hasonló rendelkezést elutasít”. Ezáltal szerinte hiteltelen az egész hozzáállás.

2020-tól nem csak a zajvédő falak, hanem a csendesebb teherkocsik is segítenek csökkenteni az emberek zajterhelését. A képen egy üres pőrekocsikból álló szerelvényt húz át két 151-es Köln-Süd állomáson
(fotó: Halász Péter)

Eközben a Rajna-völgyben egy új mérési rendszert tesztelnek, amely a vonatban lévő kocsik minden egyes kerekét képes megmérni és értékelni. Az Eppelsheimban működő INNOtec Systems GmbH Leutersdorfban telepített egy lézeres berendezést, ami a sínek hajlását akár egy ujj által kifejthető erőnél is regisztrálni tudja. A kerekek futásából nem csak a nyilvánvaló laposodást, de akár az elhasználtságukat is meg lehet állapítani. A rendszer a 130 kilométerre lévő cégközpontba továbbítja az adatokat, ahol egyszerre 60 egyidejű adatot tudnak valós időben feldolgozni. A mérések szerint egyes vagonok 100 decibelnél is hangosabbak lehetnek, ami a vastuskós kocsik fő jellemzője. 2017-ben egy országos rendszert szeretne kiépíteni, amennyiben megnyerik a pályázatot.
A Rajna-völgy lakói – akik helyenként 20 méterre sem laknak a vasúttól – egyenesen a vasútvonalak Sankt Augustin és Mainz közötti nyomvonalra helyezését szeretnék elérni, mert szerintük a vonal egyáltalán nem alkalmas a Rotterdam–Genova korridor igényeinek kiszolgálására. A kormányzat szerint az elképzelés a valóságtól teljesen elrugaszkodott.

Adorján Péter

5 megjegyzés:

  1. Mennyire megvalósítható a teherforgalomban a villamos fékezés?
    Elég összetett feladatnak tűnik, viszont jelentősen csökkenne a zajterhelés, továbbá a fékezésre szánt energiát nem disszipálnánk el, hanem bizonyos százalékban visszaterhelnénk a hálózatba.

    VálaszTörlés
  2. én is épp ezt akartam kérdezni.

    VálaszTörlés
  3. arról ne is beszéljünk, hogy a féktuskópor gyalázatosan szennyezi a pályát, peront, annak minden elemét (vitrin, üveg) és az épületeket....viszont a műanyag tuskóféket a rákkeltő hatása miatt régebben elvetették, akkor ez egy új anyag?

    VálaszTörlés
  4. Mindeközben az EU egy másik szegletében a természetes megoldásra esküsznek. Olcsóbb, és a gördülőállományt sem kell feltétlenül tip-top állapotban tartani: http://www.railpictures.net/photo/453967/

    VálaszTörlés
  5. Vajon a német szövetségi kormányzat mit tesz a zajos közúti járművekkel? Azokat is megbüntetik? Egy autópálya, de még egy forgalmas főút is sokkal zajosabb mint egy vasútvonal, ráadásul előbbin szinte folyamatos a zajterhelés, míg kötött pályán extrém körülmények között is legfeljebb 2-3 percenként halad el egy vonat. Miért mindig a vasút zejszennyezése miatt jajgat mindenki, a közútról meg alig esik szó? Az esetek nagy többségében a vasút 100-150 éve ott van így viszonylag kevesen mondhatják el magukról, hogy ők voltak ott előbb. Ha túl hangos, nem kell vasút mellé költözni.

    VálaszTörlés

Figyelem!

Oldalunkon bizonyos esetben, elsősorban régebbi írások esetén előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.