2016. 11. 02.

2020-tól a fékek csak suttognak

A környezetvédők a vasúti áruszállítás közútról vasútra terelését szeretnék, de sok tehervonat annyira hangos, hogy a vasutak mellett lakók egészségét károsíthatják. A német szövetségi kormányzat törvénnyel szeretné megoldani a problémát.




A vonatok zajától a vasútvonalak mellett élőket a szövetségi kormányzat a 2020/2021-es menetrendváltás napjával kezdődően egy olyan törvény elfogadásával szeretné megvédeni, amiben deklarálnák a túl hangos teherkocsik mibenlétét. A Közlekedési Minisztérium a Frankfurter Allgemeine Zeitung kérdésére megerősítette, hogy dolgoznak egy ilyen törvényen és a kormányzat egyetért az ügyben.
Alexander Dobrindt szövetségi közlekedési miniszter tájékoztatása szerint a közlekedési korlátozással szeretnének egy járulékos ösztönzést felmutatni a régi járművek átépítéséhez (ez jellemzően a vastuskós fékrendszer műanyagtuskósra cserélését jelenti) és a vasúti teherszállítás fő vonalai mellett élők életminőségét emelni. Így a vasúti teherszállítás elfogadottsága is emelkedhet. A törvénytervezetben is olvasható, hogy az éjszaka állandóan magas zajhatásnak kitett embereknél az egészségügyi panaszok veszélye fokozottabban jelentkezik. A tervezet szerint a meghatározott hangerőértéket meghaladó teherkocsikat 2020. december 13-tól akár 500.000 €-s bírsággal is sújthatják.

A Rajna egyik jellegzetes szakasza, a Loreley kanyarulat. A folyó jobb és bal partján vezető vasútvonalak esetében komoly gondot jelent a helyieknek a tehervonatok zajszennyezése, a legtöbb kezdeményezés innen indult ki és jutott el most már a szövetségi kormányzat szintjére
(fotó: Adorján Péter)

A szövetségi közlekedési tervben 2016-ra előirányozták, hogy a teherkocsik 50 %-át fölszerelik a halkabb fékrendszerekkel. Viszont a minisztérium szerint ez főleg a külföldi vasutak és a DB-n kívüli magántársaságok miatt még csak a Németországban közlekedő vagonok nagyjából 25 %-ára igaz.
A zöldpárti Michael Gastel kritikája szerint a tervezet kivételeket tesz, ha a régi kocsik lassabban haladnak, de ezzel megnőhet a személyszállítás fékeződésének veszélye is.
Tobias Austrup, a Greenpeace közlekedési szakértője egyenesen kettős mérce alkalmazásával vádolta a minisztert az közúti és a vasúti forgalmat illetően. „Miközben a vasútnál a korlátozások átlépését büntetni szeretné, a Dieselgate ügyben érintett közúti járművek esetében bármilyen hasonló rendelkezést elutasít”. Ezáltal szerinte hiteltelen az egész hozzáállás.

2020-tól nem csak a zajvédő falak, hanem a csendesebb teherkocsik is segítenek csökkenteni az emberek zajterhelését. A képen egy üres pőrekocsikból álló szerelvényt húz át két 151-es Köln-Süd állomáson
(fotó: Halász Péter)

Eközben a Rajna-völgyben egy új mérési rendszert tesztelnek, amely a vonatban lévő kocsik minden egyes kerekét képes megmérni és értékelni. Az Eppelsheimban működő INNOtec Systems GmbH Leutersdorfban telepített egy lézeres berendezést, ami a sínek hajlását akár egy ujj által kifejthető erőnél is regisztrálni tudja. A kerekek futásából nem csak a nyilvánvaló laposodást, de akár az elhasználtságukat is meg lehet állapítani. A rendszer a 130 kilométerre lévő cégközpontba továbbítja az adatokat, ahol egyszerre 60 egyidejű adatot tudnak valós időben feldolgozni. A mérések szerint egyes vagonok 100 decibelnél is hangosabbak lehetnek, ami a vastuskós kocsik fő jellemzője. 2017-ben egy országos rendszert szeretne kiépíteni, amennyiben megnyerik a pályázatot.
A Rajna-völgy lakói – akik helyenként 20 méterre sem laknak a vasúttól – egyenesen a vasútvonalak Sankt Augustin és Mainz közötti nyomvonalra helyezését szeretnék elérni, mert szerintük a vonal egyáltalán nem alkalmas a Rotterdam–Genova korridor igényeinek kiszolgálására. A kormányzat szerint az elképzelés a valóságtól teljesen elrugaszkodott.

Adorján Péter

5 megjegyzés:

  1. Mennyire megvalósítható a teherforgalomban a villamos fékezés?
    Elég összetett feladatnak tűnik, viszont jelentősen csökkenne a zajterhelés, továbbá a fékezésre szánt energiát nem disszipálnánk el, hanem bizonyos százalékban visszaterhelnénk a hálózatba.

    VálaszTörlés
  2. én is épp ezt akartam kérdezni.

    VálaszTörlés
  3. arról ne is beszéljünk, hogy a féktuskópor gyalázatosan szennyezi a pályát, peront, annak minden elemét (vitrin, üveg) és az épületeket....viszont a műanyag tuskóféket a rákkeltő hatása miatt régebben elvetették, akkor ez egy új anyag?

    VálaszTörlés
  4. Mindeközben az EU egy másik szegletében a természetes megoldásra esküsznek. Olcsóbb, és a gördülőállományt sem kell feltétlenül tip-top állapotban tartani: http://www.railpictures.net/photo/453967/

    VálaszTörlés
  5. Vajon a német szövetségi kormányzat mit tesz a zajos közúti járművekkel? Azokat is megbüntetik? Egy autópálya, de még egy forgalmas főút is sokkal zajosabb mint egy vasútvonal, ráadásul előbbin szinte folyamatos a zajterhelés, míg kötött pályán extrém körülmények között is legfeljebb 2-3 percenként halad el egy vonat. Miért mindig a vasút zejszennyezése miatt jajgat mindenki, a közútról meg alig esik szó? Az esetek nagy többségében a vasút 100-150 éve ott van így viszonylag kevesen mondhatják el magukról, hogy ők voltak ott előbb. Ha túl hangos, nem kell vasút mellé költözni.

    VálaszTörlés

Figyelem!

Oldalunkon általában előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését jogát fenntartjuk. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.