A koronavírus-járvány miatti leállások megrostálják a közlekedési szolgáltatókat, a fő vesztes pedig légiközlekedés. Jómagam is üzleti törzsutasként földre kényszerültem, inkább a megtett kilométerekre emlékszem addig is, míg újraindul a forgalom. Ilyenkor előkerülnek azok a képek, amelyek már megismételhetetlenek - típusokról és légitársaságokról, akik már régebben bedobták a törölközőt. Rájuk emlékezünk most kezdődő, egykori „csak egy kép” bejegyzéseinkre hajazó sorozatunkkal. Első emlékünk: Jet Airways (9W) 233, Amszterdam–Delhi.
A Malév-csőd Magyarországon komoly hullámokat vert, de a nagyvilágban is jönnek-mennek a légitársaságok, különféle okokból - felvásárlás, átszervezés, vagy éppen sima és prózai csőd. Utóbbi sors jutott osztályrészül az indiai Jet Airways-nek is, mely éppen egy bő éve, 2019. április 17-én állt le hivatalosan. Azt nem mondhatjuk, hogy a Malévhoz hasonlóan nagy múltú állami cég tűnt el a süllyesztőben, hiszen a cég eleve magántársaságként indult 1993. májusában. A cég erős embere Naresh Goyal indiai vállalkozó volt, aki még tavaly is komolyan hitt a folytatásban - mely nem jött el. A cégben tulajdonos volt még az Egyesült Arab Emirátusok-beli Etihad Airways; némi malíciával mondhatnánk, hogy innentől kezdve érthető a csőd, hiszen a mindenhol regionális partnereket kereső, de valahogy mindig „másodikként”, vagy legalábbis rossz helyre érkezni látszó Etihad olyan acélos és stabil pénzügyi helyzetű, komoly kilátásokkal rendelkező cégekbe fektetett Európában, mint az Air Berlin (már csődbe ment), Alitalia (az olasz állam stikában lélegeztetőgépen tartja), vagy éppen az Air Serbia (valószínűleg senki sem érti, hogy nem ment még csődbe). A Jet Airways mindenesetre próbált rendes hálózatos légitársaságként üzemelni - európai és amerikai távolsági járatok mellett komoly belföldi gyűjtő-elosztó hálózatot üzemeltetett, Delhi, Mumbai és Bangalore repülőterei köré építve. 2005-ben indították első távolsági járatukat - természetesen Londonba. 2007 óta repültek Észak-Amerikába is - azaz pont „belenyitottak” a kibontakozó pénzügyi válságba és nem meglepő módon már 2008-ban vissza kellett venniük a hálózatból, feladva San Francisco-t és Shanghai-t. Ennek ellenére 2010-ben az indiai piac 22,6%-át birtokolva ők voltak a legnagyobb helyi légitársaság. Aztán feljött a nyakukra és 2016-ra meg is előzte őket a Wizz Air-ben is részesedést birtokló IndiGo fapados légitársaság és szép lassan elkezdett lecsúszni az üzlet... A cég egyébként igen ekletikus flottát üzemeltetett (általában a bukásra ítélt légitársaságok másik biztos jele), melyben békésen megfért a regionális, légcsavaros ATR72-es, a kéthajtóműves Boeing B737-es (5 változatban, mert az úgy jó, és persze volt MAX 8 is), a távolsági Airbus A330-as és persze a zászlóshajónak számító B777-300ER. Rendeltek még B787 „Dreamliner”-t is, de az átvételt már nem érte meg a cég.
Ami a Jet Airways-ben európai szempontból érdekes volt, az az észak-amerikai útvonalhálózatuk megoldása. Bár elviekben meg lehet tenni az India-USA/Kanada utat non-stop, ezek 14-15 óra feletti repült idejű megmozdulások és valószínűleg nehezebb is folyamatosan töltve, gazdaságosan repülni ezeket az útvonalakat. A megoldás az volt, hogy Brüsszelt használták úgynevezett „olló-gyűjtőpontnak”, azaz több indiai és amerikai repülőtérről is Brüsszel érintésével, összehangolt menetrenddel repültek a Boeing 777-300-as gépeik. „Közös peronos átszállás”, mondanánk kötött pályás zsargonban... 2016 márciusától aztán Brüsszelt Amszterdam váltotta az európai átszállópont szerepében - jó kérdés, hogy miért csak ekkor, hiszen a cégnek már 1995 (!) óta jegyértékesítési szerződése volt a KLM-el, a Lufthansa-United Airlines vezette Star Alliance szövetséghez történő csatlakozásuk pedig már 2012 táján meghiúsult (Brüsszelben maradni leginkább Star-tagként lett volna értelme).
Nekem mindenesetre kapóra jött a váltás: 2018. februárjában az indiai gyógyszerhatóság kommunikációs hendikepjei miatt egy Bécs–Boston-San Antonio üzleti utat kellett indulás előtt pár nappal átszervezni úgy, hogy Delhi is útba essen - ami, valljuk be, nem egészen kézenfekvő útvonal! A megoldás egy egyirányú jegyekből összerakott, 80 helyett 8 napos világ körüli út lett, nyitányként egy Bécs–Amszterdam KLM-járattal, majd innen a Jet Airways 233-as járatszámú Amszterdam–Delhi járatával. A gép amúgy kanadai Torontoból érkezett és Amszterdamban cserélt utasokat a szomszéd kapuhoz parkolt, New Yorkból érkezett és Mumbai-ba tartó géppel. A járatszámokat kreatívan variálták - néha a torontói gép ment tovább Delhi felé, néha a másik (valószínűleg a karbantartási beforgatás miatt is). A Jet ekkor még ereje teljében - a gépen volt pár ülésnyi első osztály is, és az üzleti osztályon hibátlan volt a kiszolgálás - alább látható például a teamenü, amit egész jól végig is próbáltam Indiáig.
Utólag is egészségedre, Jet Airways!
Nekem mindenesetre kapóra jött a váltás: 2018. februárjában az indiai gyógyszerhatóság kommunikációs hendikepjei miatt egy Bécs–Boston-San Antonio üzleti utat kellett indulás előtt pár nappal átszervezni úgy, hogy Delhi is útba essen - ami, valljuk be, nem egészen kézenfekvő útvonal! A megoldás egy egyirányú jegyekből összerakott, 80 helyett 8 napos világ körüli út lett, nyitányként egy Bécs–Amszterdam KLM-járattal, majd innen a Jet Airways 233-as járatszámú Amszterdam–Delhi járatával. A gép amúgy kanadai Torontoból érkezett és Amszterdamban cserélt utasokat a szomszéd kapuhoz parkolt, New Yorkból érkezett és Mumbai-ba tartó géppel. A járatszámokat kreatívan variálták - néha a torontói gép ment tovább Delhi felé, néha a másik (valószínűleg a karbantartási beforgatás miatt is). A Jet ekkor még ereje teljében - a gépen volt pár ülésnyi első osztály is, és az üzleti osztályon hibátlan volt a kiszolgálás - alább látható például a teamenü, amit egész jól végig is próbáltam Indiáig.
Utólag is egészségedre, Jet Airways!
Amszterdam Schiphol egyik távol eső, M-jelű kapujánál parkol a VT-JEW lajstromjelű B777-300ER a Jet Airways kötelékéből; a 2007-ben VT-JEE lajstromjel alatt forgalomba állított gép egyébként azóta tárolt státuszban van, tehát a jelek szerint nem tudták eladni másnak - most valószínűleg nem is fogják egy darabig... egyes források szerint Amszterdamban foglalták le, a Jet Airways tartozásainak fejében
Duplán megismételhetetlen: a VT-JEW mögött a KLM PH-BFY lajstromjelű B747-400-as gépe; a KLM Jumbokat 2021-ben tervezték nyugdíjazni, de a koronavírus miatti visszaesés miatt jelen állás szerint már a földön maradnak a KLM Jumbok - a friss képek szerint a BFY már leparkolt és várja sorsát
Ilyen sem sok légitársaságnál van: komplett teamenü a Jet Airways fedélzetén
Kifejezetten kényelmes utam volt Delhibe: a Jet Airways a halszálkás elrendezést követte az üzleti osztályon, 1-1-1-1 üléselrendezéssel, természetesen vízszintes ággyá alakítható ülésekkel. Tegyük hozzá, ezidőtájt még néhány vezető európai és amerikai légitársaságnál is volt „angle flat” ülés (pl. Air France), de legalábbis páros vagy éppen hármas ülés üzleti osztályon (Lufthansa, United, KLM, Iberia, stb.)
(A fotók a szerző munkái és mobiltelefonos képek, minőségüket nézzék hát el!)
(A fotók a szerző munkái és mobiltelefonos képek, minőségüket nézzék hát el!)
Magyarics Zoltán
