2012. 08. 25.

Network Rail oktatóvideók – nem csak laikusoknak

A brit pályavasút, a Network Rail, számos oktatóvideót készített és tett közzé a YouTube-on. Ezek nem csak az angol szakmai nyelv iránt érdeklődőknek adnak hasznos ismereteket, hanem a vasútbarát közönségnek is, lefedve a sínöntéstől a központi forgalomirányításig nagyjából mindent. Kértek már Önök a vasúti átjáróban az átkelésre engedélyt telefonon?




A 15 részes sorozat a vasútüzem főbb egységeit mutatja be a pályavasút szemszögéből. Amint a bevezetőből kiderül, a Network Rail vezetése fontosnak tartja az ifjúság megszólítását, ezért az oktatóvideókat főleg a középszintű oktatás intézményei számára szolgáló segédanyagként készítették. Az eredeti cél mellett a hazai vasútbarát érdeklődőnek is sok újdonsággal és érdekes részlettel szolgálhatnak ezek a rövidfilmek.

Kezdjük az alapoktól, azaz a síntől – az alábbiakban látható 11. rész ezt a témát járja körül. A sínek öntésének folyamatával kezdünk, majd a különféle anyaghibák és síntörések szakértő ismertetését láthatjuk, és megismerkedhetünk a pályadiagnosztikai eszközökkel is. A kisfilmet a síncsiszolás és kenés, majd a sínhegesztés bemutatója követi. A film elején diszkrét fricska a gyarmati múltnak, hogy a síneket gyártó szigetországi üzem az indiai Tata Steel tulajdonában van.



A következő két bemutatott részben a kitérőkről és átszelésekől esik szó. Míg az első egy inkább érdeklődőknek szóló ismertető, a másodikban elmélyülünk a kitérők készítésének mélységeiben, egészen a szigetelt Pandrol sínleerősítésig és a kitérők szállításáig.





A negyedik részből (mely egyúttal válogatásunk negyedik darabja is egyben) sok érdekeset tudhatunk meg a vasúti átjárókról. A videó különösen érdekes hazai szemmel, ugyanis nálunk szokatlan dolgokkal ismerkedhetünk meg. A szigetországban található 7000 vasúti átjáróból csak minden ötödik található nyilvános közúton, a többi esetben magánút vagy gyalogút keresztezi a síneket. Számunkra ismeretlen az a filmben látható megoldás is, hogy az utat elzáró sorompót, illetve kerítést vonatmentes időben éppen a vonat útjába fordítják. Ennek egyik szerepe az volt, hogy a kereszteződésen áthajtott állatok az útról ne mehessenek a sínre. Mára kevés maradt belőlük, mert nehéz automatizálni őket, így felváltják a hagyományos csapórudas sorompók. Az sem a hazai gyakorlat része, hogy egyes gyalogösvények átjárójában az erre a célra kihelyezett telefonon kell a vonalirányítónál érdeklődni az esetleges érkező vonatokról. A videó utolsó részében az átjárókat felügyelő kamerák felvételeiből mutatnak be néhány érdekesebbet – kamion a csapórúd alatt, és társai.



A forgalomirányításról szóló rész felütése is érdekes hazai szemmel: a brit hálózat napi 3 millió utast szállít, ez a hazainak nagyjából nyolcszorosa. (A témában ajánljuk az angol hálózat legforgalmasabb állomásáról, Clapham Junction-ről szóló bejegyzésünket.) Ennek fényében érdekes látni az első bemutatásra kerülő forgalomirányítási módot: a klasszikus angolszász „signal box”, azaz torony kerül terítékre. Ez nyilván már csak csendes mellékvonalak megtűrt kelléke a szigetországban. Sokkal tipikusabb (és itthonról is ismerős lehet) az utána következő forgalomirányító központ, mely a Derby–Birmingham fővonal forgalmát vezényli. A videót a Kentben található modern központtal zárjuk, mely a délkeleti hálózat mellett ellátja a Csalagutat Londonnal összekötő nagysebességű vonal irányítását is, a legmodernebb eszközökkel.




Válogatásunk utolsó darabja kicsit távolabb áll a szűk értelemben vett vasútüzemtől, de mégis érdekes és a Network Rail működésének komplexitását is mutatja. A videó címe kicsit félrevezető, a számítástechnika használatát ugyanis két sajátos példán mutatják be. Az egyik a pályák mentén található fák adatbázisa, melyet papíron vezetni a lehetetlennel határos, viszont egy táblagép ideális a feladatra. A másik esetbemutatás már érdekesebb és hazai szemmel nézve erősen a „lusuxprobléma”: az állomások kapacitásával foglalkozó szakember mutatja be az állomási utasáramlás számítógépes modellezését és beszél az utasáramlással kapcsolatos fejlesztési kérdésekről. Ugyanezt jó lenne látni mondjuk a Keleti pályaudvar viszonylatában is, hasonló színvonalon.




Magyarics Zoltán

2 megjegyzés:

  1. Szerintem a vízszintesen elforgó kerítésnek köze lehet a 3. sínes áramellátáshoz. Ha épp nem jön vonat, akkor a 750 Volttól zárja el az embereket, ha jön, akkor attól.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A felvetés jogos, valószínűleg ez is egy szempont. Az elforgó kerítést viszont nem csak harmadik sínes vonalakon telepítették, ld. 1:07-nél, illetve az 1:49 körül kezdődő bemutató is dízeles vonalon zajlik, ha jól látom. Itt a szövegben is kifejezetten az állatok távoltartását említik.

      Érdekes egyébként, hogy a világon második legnagyobb harmadik sínes hálózatát üzemeltető Long Island Railroad vonalain is számos szintbeni átjáró van, de ott nem sokat vacakolnak az érintésvédelemmel - gondolom úgy vannak vele, hogy az átjárón túl a síneken csak a vonatnak van helye, tehát magára vessen, akit ott ér a delej.

      Törlés

Figyelem!

Oldalunkon bizonyos esetben, elsősorban régebbi írások esetén vagy időszakosan valamennyi írás esetén előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.