2013. 03. 13.

Feltételesen áll meg a GYSEV

Két héttel ezelőtt már keringtek kósza hírek a GYSEV újításáról, a feltételes megállók (újbóli?) bevezetéséről, most pedig már hivatalos: 2013 április 7-től két zöld-sárga vasútvonalon lesznek feltételes megállók. A vonatok ezeken a helyeken csak akkor állnak majd meg, ha a peronon tartózkodik felszállni kívánó utas, vagy a vonaton leszállási szándékát jelezte valaki. Kattintsanak a részletekért!

A GYSEV Szombathely–Kőszeg és Szombathely–Csorna–Hegyeshalom vonalain 2013. április 7-től számos megállóban feltételes megállási rendet vezet be. Az érintett megállók a 18-as számú vonalon Kámon, Lukácsháza alsó és Kőszegfalva, a 16-os vonalon pedig Hanság-Nagyerdő, Magyarkeresztúr-Zsebeháza, Páli-Vadosfa, Vica, Dénesfa, Csánig, Vámoscsalád és Vasegerszeg. A gyakorlatban a feltételes megálló azt jelenti, hogy a felszállni kívánó utasnak a peronon a mozdonyvezető számára jól láthatóan kell várakoznia, a vonatról leszállni kívánó utasnak pedig leszállási szándékát gombbal kell jeleznie.

A kettő közül az utóbbi eset igényel műszaki hátteret leszállásjelzők formájában, ám az ÖBB-től használtan vásárolt motorvonatok (ÖBB 5047 és 5147 sorozatok) és az eredetileg is a GYSEV-nek szállított Jenbacherek ezt a feltételt az osztrák mellékvonalakon már régóta létező feltételes megállók miatt teljesítik. Érdekes kérdés még a „mikor jelezzen az utas” problémakör is. A feltételes megállásokhoz elvileg jól működő fedélzeti hangos és/vagy vizuális utastájékoztatás dukál – a Jenbacherek elvben az előbbit tudják, a gyakorlatban pedig majd meglátjuk... Ami a pályaoldali kérdéseket illeti, a GYSEV a lehető legegyszerűbb módon oldotta meg a kérdést, a mozdonyvezetőnek kell észlelnie a várakozó utast. Tőlünk nyugatabbra a legtöbb feltételes megállóban inkább speciális jelzőrendszert telepítenek, melyet az utas tud kezelni, de a sima vizuális észleléses megoldás is létezik.

GYSEV motorvonat 2009-ben az éppen forgalomszüneteltetett Pápa - Csorna vonalon közlekedő különvonatként. A 14-es vonal ma is profitálhatna a feltételes megállók rendszeréből, és talán a GYSEV-kezelésből is

A mostani lépés elvi jelentőségét figyelembe véve a GYSEV sajtósai mintha kissé lemaradtak volna, cikkünk írásakor a hírek között egy sor sem szerepel az újításról. Pedig nem kis lépés ez, főleg ha a mellékvonalak körüli évtizedes melodrámát figyelembe vesszük. A hatékony mellékvonali üzemvitel egyik fontos és olcsó lépése a feltételes megállások bevezetése, így inkább az a furcsa, hogy mostanáig kellett várnunk a hazai vaspályákon ennek megjelenésére. A témát a szivárgó hírek miatt éppen két hete kiváló írásban járta körül a „Hova megy ez a vonat?” blog egyik szerzője, és mint lehetséges releváns (és a MÁV-csoport kezelésében álló) példát, a 78-as vonalat említik meg. Ezen túlmenően azonban szinte mindegyik hazai mellékvonal részben vagy egészében alkalmas lenne a rendszer bevezetésére.

A hírek szerint a MÁV sem akar maradni a GYSEV mögött: az 1-es menetrendi módosítástól kezdődően a Zalaegerszeg és Rédics közötti vonalon is bevezetik a feltételes megállók rendszerét. Erről a MÁV-csoport hivatalosan még semmilyen információt nem adott ki, holott az első módosítás 2013. április 7-én lép életbe – alig egy hónap múlva.

A korszerű és hatékony mellékvonali üzemre, ezen belül is a feltételes megállási rendre jó példa a Salzburger Lokalbahn AG által üzemeltetett Pinzgauer Lokalbahn, melynek Zell am See és Krimml közötti vonalán minden állomás és megállóhely feltételes megállásként szerepel a menetrendben. (Keskenynyomközű vasútról van szó, de a nyomtáv itt lényegtelen, mert üzemviteli szempontból bármelyik hazai normál nyomtávú mellékvonal színvonalát magasan veri.) Érdekes kérdés, hogy a MÁV-Start mikor csatlakozik vajon a kezdeményezéshez, illetve kíváncsian várjuk azt is, hogy a GYSEV vajon továbblép-e a mellékvonali üzemvitel gazdaságossá tételének rögös útján.

Előzmények vannak, ugyanis az 1980-as években a MÁV éppen a Szombathely–Kőszeg vonalon kísérletezett a korszerű és hatékony mellékvonali üzemmel: rádiós forgalomirányítás, vonatvezérelt térvilágítás és kalauz nélküli üzem jellemezte az erre közlekedő, sokszor nem is rövid Bz-szerelvényeket. A speciálisan kialakított vonatokban egyedül leszállásjelző nem volt, ám ennek a beépítésére vonatkozó elvi lehetőségek már akkor is felmerültek. Az ötletből azonban nem lett semmi, de legalább a kalauz nélküli üzemet sikerült más – azóta megszűnt szüneteltetett személyforgalmú – vasútvonalakon bevezetni. Vajon egyszer ledőlhet majd a „szociális foglalkoztató” igénye miatti, rugós váltókkal kapcsolatos tabu is?

A Pinzgauer Lokalbahn vonalán az utas útirány szerint jelezheti felszállási szándékát egy robosztus kivitelű készüléken...

... a mozdonyvezető számára pedig egy villogó vörös fény jelzi a felszállási szándékot. A gombot az utasítás szerint legalább 5 perccel a vonat érkezése előtt kell megnyomni
(a szerző felvételei)

A Pinzgauer Lokalbahn menetrendje – az összes megálló x-el van jelölve, a feltételes megállást jelezvén. Lehet, létezik, működik ez a megoldás is; van élet a hazai dogmákon túl

A GYSEV hirdetménye szerint energiamegtakarítást, és a szükségtelen megállásokon megspórolt idő miatt a menetrendszerűség javulását várja a lépéstől. Amint a fentebb hivatkozott írás is kifejti, a létrejövő menetrendi tartalék bizony a pályára költött komoly összegek kiváltására alkalmas. Egy releváns példa: a Szolnok és Kecskemét állomáson fővonalakhoz csatlakozó 145-ös vonalon a jelenlegi feltételek között körülbelül 4-5 perc hiányzik ahhoz, hogy a vonal mindkét végén csatlakozzon a fővonali gyorsvonatokhoz – ezt talán egy feltételes megállási rendszerrel ki is lehetne gyötörni a menetrendből. (A jelenlegi helyzet arcpirító: Szolnokról 1 perccel a Keleti pályaudvar felől érkező 120-as vonali gyorsovnati ütem előtt indul a kecskeméti vonat, majd a vonal túlsó végén 1 perccel a szegedi hibrid-IC indulása után érkezik... Természetesen fordított irányban -4 és -2 perc adatokkal ugyanez játszódik le.)

Végezetül tegyük hozzá: önmagában a leszállási szándék jelzése nem idegen a hazai vasúti közlekedéstől, igaz, erre leginkább a villamosüzemben találunk példákat. Néhány éve Budapesten egyes viszonylatokon éppúgy áthalad a megállókban a szerelvény, mint az autóbuszok, ha nincs felszálló és nem is jelzett (idejében) senki. De jópár éve volt a HÉV-hálózaton is több feltételes megálló: itt a vonatkísérőnek kellett jelezni, ha az utas le akart szállni az adott helyen.

Magyarics Zoltán

6 megjegyzés:

  1. Ha és így lenne értelme újra üzemeltetni Balffürdő, Dör, Bágyogszovát, Nemeskér-Egyházasfalu megállóhelyeket is, illetve Harka állomást

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azoknak a megállóhelyeknek tényleg nulla értelmük van. Az esetleges pluszmenetidő a pengeélen táncoló 8-ason odatenne rendesen...

      Törlés
    2. Balffürdőnek? Konkrétan bent van Kópházán

      Törlés
  2. á, úgyis szétverné az állomási jelző a sok barom... :(

    VálaszTörlés
  3. A MÁV-START a GYSEV-vel egyszerre vezeti be a feltételes megállást, igaz, ők csak egy vonalon, Zalaegerszeg és Rédics között, ahogy ezt az 1. számú pótlék tartalmazza.

    VálaszTörlés
  4. Érdekes, hogy pont az említett 145 Kcs–Szolnok vonalon komoly pályavasúti fejlesztés várható, ha jól tudják az ottani kollégák. Vajon milyen menetrend, csatlakozások biztosítása a cél? Remélem, a szörnyű állapotú állomások, megállók és a szakaszonként igen sok kereszteződés rendezése, a feltételes megállási rend bevezetése, és buszjáratok és menetrendek integrációja mind része a terveknek.

    VálaszTörlés

Figyelem!

Oldalunkon bizonyos esetben, elsősorban régebbi írások esetén vagy időszakosan valamennyi írás esetén előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.