2013. 05. 10.

Gőzerejű száguldás a Mallard nyomdokain

Nagy-Britanniában komoly hagyománya van a gőzmozdonyos különvonatoknak, a számtalan múzeumvasút mellett több cég is foglalkozik fővonali nosztalgiajáratok szervezésével - az egy napos rendezvényektől egészen a komoly, egyhetes körutazásokig. Idén júliusban a gőzmozdonyos sebességrekord hetvenötödik évfordulója alkalmából készülnek egészen komoly dobásra a britek: a 4464-es veterán A4-es Pacific 90 mérföldes, azaz 145 kilométer/órás sebességgel továbbítja majd különvonatát.



1938. július harmadika fontos mérföldkő az angol, sőt az egyetemes vasúttörténetben, ezen a napon ért ugyanis csúcsára a gőzmozdonyok fejlődése - sebesség szempontjából legalábbis. A jeles napon a London & North Eastern Railway A4 sorozatú, 4468-as pályaszámú, Mallard (Vadkacsa) névre hallgató Pacific gőzöse Little Bytham és Essendine 202,58 kilométer/óra sebességet ért el a cég fővonalán, az East Coast Main Line-on. A rekord természetesen nem a "levegőben lógott", a háború előtti készülődésben fontos történelmi előzmény, hogy a Deutsche Reichsbahn, azaz a német birodalmi vasút áramvonalas burkolattal ellátott 05-ös sorozatú mozdonyával 1936-ban 200,4 kilométer/órás rekordot ért el. Fontos különbségek persze voltak a két rekordmenet között, de az angol-német párharc finomságaival majd az évforduló kapcsán, július elején foglalkozunk majd bővebben!

A rekordmenet 75. évfordulóját idén ünneplik, és ebből az alkalomból nagyszabású tervek bontakoznak ki, mind statikus bemutatók, mind pedig a különvonatok tekintetében. A York-ban található National Railway Museum családi találkozóra készül, az LNER 35 darab A4-sorozatú áramvonalas gőzmozdonyából megmaradt hat példány július 3-17. között két héten keresztül együtt látható majd a múzeum csarnokában lévő fordítókorong körül. Nem kis attrakció ez, ugyanis a négy Angliában maradt gépen kívül két Pacific-et a Nagy Vízen túlról kellett hazahozni tavaly év végén az eseményre. Az eredetileg 4489-es pályaszámot viselő, "Dominion of Canada" névre keresztelt gép a Qebec államban található vasúti múzeumból tért vissza szülőföldjére, míg a 4496-os "Dwight D. Eisenhower" az Egyesült Államokból, a Wisconsin állambeli Green Bay vároban található vasúti múzeumból került haza. Utóbbi volt a nehezebb eset, ugyanis a mozdonyt a múzeumból nagy nehézségek árán sikerült csak kiszabadítani - a zsúfolt kiállítóhelyen két behemót amerikai gőzös és a tetőt tartó oszlopok állták útját a mozgatásnak, míg végül az Angliából érkezett mérnökök hidraulikus emelőkkel, csúsztatással és némi bontással kibűvészkedték a gépet. A két tengerentúli gép 2014 februárjáig marad az Óhazában, mielőtt visszatérnek mai otthonukba. Az angol vasútbarátok érdeklődését a mozdonyok iránt jól jelzi, hogy a York-i vasúti múzeum júliusi és novemberi fotós eseményeire, amelyeken a múzeum nyitása előtti két órában a tolongó "köznép" nélkül fotózható a hat pompás masina, már most elfogytak az egyébként borsos árú jegyek.

A Yorkban található National Railway Museum fordítókorongja - itt látható majd két héten át együtt a hat megmaradt A4-es Pacific

Az igazi nagy attrakció azonban a nyílt vonalon zajlik majd, a nosztalgiautak szervezésével foglalkozó Pathinder Tours a Locomotive Services Ltd. és a Steam Railway magazin közreműködésével ugyanis 90 mérföld/órás (145 kilométer/óra) sebességű különvonatokat indít a klasszikus útvonalon. Az első menet Londonból Yorkba közlekedik június 29-én, The Ebor Streak néven. Mivel az Angliában állomásozó négy mozdony közül háromnak van az országos hálózat vonalaira futási engedélye, és a sors fintoraként éppen a rekorder 4468-as Mallard a kivétel, a menet sztárja a 4464-es pályaszámú "Bittern" lesz. A Bittern tulajdonosa a Jeremy John Hosking, az ismert brit üzletember - aki arról is híres, hogy igen komoly gyűjteménye van gőzmozdonyokból, melynek tagja a 4464-es A4 Pacific is. Az engedélyek 90 mérföld/órára szólnak a Potters Bar állomástól északra fekvő 66 mérföld hosszúságú szakaszon, azaz nagyjából Peterborough-ig. A mozdony a különvonat továbbítása után csatlakozik a múzeumban már összegyűlt öt testvéréhez, majd július 19-én Yorkból Newcastle-be továbbít 90 mérföld/óra sebességre engedélyezett különvonatot. A program utolsó elemeként a mozdony július 27-én megismétli a London - York utat. A menetek különlegessége, hogy 75 mérföld/óránál nagyobb sebességgel nem közlekednek nosztalgiavonatok az angol hálózaton, a mostani esemény a közel nyolcvan éves gépekkel pedig jó eséllyel soha vissza nem térő alkalom lesz a fővonali gővontatású száguldásra. A jegyárak ennek megfelelőek, a London - York menettérti út ára 200 fonttól indul - az élmény viszont valószínűleg megfizethetetlen lesz.

A rekorder 4468-as Mallard 2011 július 19-én tért vissza a Shildon-ban található kihelyezett gyűjteményből a York-i nemzeti vasúti múzeumba. A dátummal szerencséje volt az éppen akkor ott tartózkodó szerzőnek, az égiekkel kevésbé - a híres masina tipikus angol időjárásban, szakadó esőben érkezett York-ba
(a felvételek a szerző munkái)


Magyarics Zoltán

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Figyelem!

Oldalunkon bizonyos esetben, elsősorban régebbi írások esetén vagy időszakosan valamennyi írás esetén előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.