2015. 05. 21.

Vége a sztrájknak

Úgy tűnik, fellélegezhetnek a német vasút utasai: egyelőre vége a munkabeszüntetéseknek, jöhet az egyeztetés. A GdL és a DB AG között olyan személy próbál meg közvetíteni, aki korábban egyáltalán nem felelt meg a szakszervezetnek.



Komoly fordulat állt be a GdL politikájában és alighanem érzik, hogy az utasok és a fuvaroztatók nem állnak mögöttük, mert sem a 48 órás befejezési határidőt nem tartják be, ráadásul olyan közvetítő részvételét fogadták el, akit korábban elutasítottak. Emlékezetes: a mostani munkabeszüntetés elején a GdL fogadkozott: majd szólnak 48 órával korábban, ha vége a sztrájknak. Most viszont, hipp-hopp, május 21-én este, 19 órától újra járnak a vonatok (a Gdl ezt az időpontot tartja a sztrájk végének), vége a munkabeszüntetésnek. Ráadásul a GdL mindent megtesz azért már reggel 7-től, hogy másnap, 22-én már menetrend szerint közlekedjenek a vonatok. Korábban a pünkösdi hétvégét is fenyegette a GdL munkabeszüntetése. A DB AG reggel 7 órát tekinti a munkabeszüntetés végének.
A GdL és a DB AG közötti egyeztetéseket a thrüingiai miniszterelnök, Bodo Ramelow és a korábban a GdL által kategorikusan elutasított brandenburgi ex-miniszterelnök, Matthias Platzeck vezeti majd. A megállapodás szerint a GdL május 27-étől június 17-éig biztosan nem fog sztrájkolni.
Fontos tudni, hogy a tízezer fő körüli GdL mellett a többszázezres tagságú EVG-vel is tárgyal a DB AG; itt is sztrájkkal fenyegettek az érdekvédők. Az EVG-nek tett ajánlat 4,7%-os béremelésről és 29 hónapig tartó munkabékéről szól, amit az EVG várhatóan el is fogad. Korábban a GdL közölte: ők viszont nem fogadják el ezt az eredményt.
Mind ismeretes: Weselskyékkel már korábban sem tudott megállapodni a DB AG, a GdL arra sem volt hajlandó, hogy az egy adott pontig elért eredményeket írásban rögzítsék. Emellett egyre újabb követelésekkel állnak elő. A GdL elé tárt javaslat szerint július 1-jétől két részletben, összesen 4,7%-kal emelné meg a munkabéreket a vasúttársaság és még június 30-áig (bruttó) 1000 eurós egyszeri kifizetésre is sor kerülne. Ez részben teljesíti, részben felül is múlja a GdL korábbi követeléseit, bár számszerűen a GdL 5%-os emelést követelt eddig. Ám Weselskyék ezt nem fogadták el, mert ők béremelést és munkaidő-csökkentést szeretnének (heti 39-ről 37 órára), erre vonatkozó ajánlatot viszont állításuk szerint nem tett a munkáltató. Ugyancsak nem volt szó szerintük a túlórák behatárolásáról, a vonatszemélyzet jelentős terhelésének csökkentéséről és arról, hogy a DB AG nyereségéből miképpen is részesednének a vasutasok. Ezen felül pedig a mozdonyt is vezető vonali tolatásvezetők – németül Lokrangierführer – besorolásán is szeretnének változtatni, közelíteni azt az „igazi” mozdonyvezetők felé.
A számítások szerint a sztrájk egy napja a DB-nek 10; a gazdaságnak akár 100 millió eurós károkat is okozott. A személyautóba átülő vasúti utasok miatt a károsanyag-kibocsátás mintegy 26%-kkal, a közúti balesetek száma pedig 20%-kkal emelkedett. A pünkösdi hétvégére pedig hatalmas közúti torlódásokat jósoltak a szakértők, ez szerencsére elmarad a sztrájk befejezésével.
A munkabeszüntetést láthatóan nem övezte a közvélemény támogatása és látható, hogy egyre kevesebben tartották megalapozottnak a GdL követeléseit és főleg a fellépését. Gyakorlatilag a közlekedők közellensége lett Claus Weselsky, a Gewerkschaft der Lokomotivführer (Mozdonyvezetők Szakszervezete) első embere. Ám több jel is arra utalt, hogy valami nincs „rendben”: a sztrájk alatt is egyeztetett a DB AG és a GdL, ráadásul a médiában való üzengetés helyett érdemi tárgyalások folytak – korábban ez nem így volt. Ezen felül pedig láthatóan küzdenie kellett a vasutasok támogatásáért is a GdL-nek: a munkabeszüntetés idején ugyanis a vasutasok sem kapnak fizetést, ha sztrájkolnak. Ilyenkor a szakszervezet egészíti ki a szokások szerint a sztrájkolók bevételeit és a sztrájksegélyt napi 75-ről 100 euróra emelte a GdL. Ám ennek ellenére is úgy tűnik, hogy fogy a levegő Weselsky körül és nem lennénk meglepve, ha viszonylag hamar végleges megállapodás születne, ám utána az érdekvédők lecserélnék a meglehetősen vitatott Claus Weselskyt. Kíváncsian várjuk hát a folytatást.
Fontos azt is megjegyezni, hogy május 22-én tárgyal a szövetségi gyűlés, a Bundestag arról a törvényjavaslatról, amely megakadályozza, hogy egy szakmacsoport esetében több, egymásnak akár ellentmondó bérmegállapodást kelljen megkötni, helyette automatikusan érvényessé teszi majd a legnagyobb szakszervezetekkel kötött megállapodást. Weselskyék pedig rettegnek attól, hogy nem ők lesznek ilyen formán a meghatározók a viselkedésükkel és a néhány tízezres tagságukkal, hanem az EVG, aki többszázres tagsággal rendelkezik. Hozzá kell tenni: pont a GdL hozzáállása az, ami miatt kidolgozták ezt a törvényjavaslatot, hiszen ez volt a kilencedik sztrájk a tavaly szeptember óta tartó munkaügyi vitában. Weselskyék pedig, amolyan önigazolásként, nyilvánvalóan látható eredményeket szeretnének elérni a törvény életbe lépése előtt.

Halász Péter

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Figyelem!

Oldalunkon bizonyos esetben, elsősorban régebbi írások esetén vagy időszakosan valamennyi írás esetén előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.