2017. 04. 25.

MÁV-START: a logika szabadságon, az üzemirányítás szétesett

Április 24-én a MÁVINFORM közleménye szerint a Keleti pályaudvaron többször is elromlott a biztosítóberendezés. Ezzel nem is lenne semmi gond, az ország egyik legterheltebb állomásán ez előfordulhat – ám a forgalomszervezés, elsősorban a hálózati szintű üzemirányítás részéről finoman fogalmazva sem az utasok érdekei mentén indult be – ám hogy minek az érdekét képviselték a döntések meghozásakor, azt nem tudjuk, mert logikusan nem sikerült rájönnünk.


Előre kell bocsátani: a rendelkezésünkre álló, azaz látható és hallható információk alapján állítottuk össze mostani írásunkat. Nem állnak rendelkezésre a titkos, utasellenes rendelkezések és még Csépke úr kétségbeesett telefonja sem érkezett meg hozzánk, hogy ha már lúd, akkor legyen kövér és neki úgyis csak a vonatkilométer számít, nem az utas, hát spóroljunk meg minél többet! Így tehát eme alapvetések után nézzük is, milyen helyzet bontakozott ki a Keletiben április 24-én.
A biztosítóberendezés több alkalommal is elromlott a pályaudvaron, ami miatt a csatlakozó vonalakon is csak fokozott biztonsági intézkedések mellett közlekedhettek a vonatok – ez nyilvánvalóan csökkenti az átbocsátóképességét az adott vonalszakaszoknak. Ilyenkor jó döntés a vonatok elmondása, bár még jobb döntés a részleges lemondása, külső állomásokról (Rákos, Kőbánya felső) fordítása az előváros felé. Ám a helyi vonatok nagy része ezen a napon vágányzári menetrend érvényben lévén amúgy is csak Kőbánya felsőig közlekedett volna, onnan a zónázó vonatokkal és a távolsági járatokkal lehet a Keletibe eljutni és viszont is ez igaz. Ennek ellenére a MÁVINFORM még délben is az alábbi információkat közölte – a link talán még működik, bár általában gyorsan eltüntetik az ilyet az oldalukról a MÁV-csoportnál, a főoldalról például már délután egykor lekerült:


A kérdés csak az, hogy mi szükség volt arra, hogy az egyébként is csak Kőbánya felsőig közlekedő vonatokat lemondják? A Keleti pályaudvart nem zavarta a vonatok közlekedése, Kőbánya felsőn szintén nem okozhatnak gondot, ha a IV. és a V. vágányon fordulnak, hiszen ezekről a Keletibe amúgy sem lehet kijárni.
Megpróbáltunk józan és kulturált utas módjára a MÁVDIREKT-től választ kapni: a barátságos hangú hölgy persze csak a beidomított sablonszöveget tudta mondani: az intézkedésre a „torlódások és a késések további növekedésének elkerülése érdekében” volt szükség. Rendben, köszönjük, de a kérdés az, hogy a zavarban nem is érintett vonatokat miért nem közlekedtetik és miért kell lemondani? Válasz: ugyanez. Majd sokadik kérdésünkre csak annyit tudott szerencsétlen operátor kitalálni, hogy írjunk az Ügyfélszolgálatnak, majd ők megválaszolják a kérdést... Nahiszen!
Na de hát írtunk, az óra ketyeg – nyilván itt is kihasználják majd a 30 napos határidőt, amúgy tökéletesen feleslegesen és netán még az érdeklődő és logikát látni kívánó utast további hülyeségekkel (pl. menetjegy bemutatása nem kártérítéssel járó panasz esetén) zaklatják, hogy húzzák az időt feleslegesen. Merthogy írásunk megjelenéséig tőlük nem kaptunk választ, az alighanem mindenkinek egyértelmű.

Rájuk ne számítson az utas, a kérdezősködés csak felesleges időpocsékolás. Akár a személyes, akár a telefonos, akár az írásos ügyfélszolgálati csatornákat használjuk, vagy fogalmuk sincs, vagy valami hülyeséget mondanak

Az okokat végiggondolva: a szerelvényfordulóval nem lehet baj, hiszen az a vágányzári menetrendhez lett igazítva. A személyzetfordulóval szintén nem, bár itt már előfordulhat, hogy a Keletibe be kell jutnia a vonatkísérőknek – nekik ajánljuk a 37-es és a 24-es villamos párosát, 10 helyett mondjuk 20 perc, de ugyanúgy beérnek a Keletibe. Akkor hát mi más lehet a döntés mögött, ami miatt a csúcsidőben szakasztól és időszaktól függően 50-66%-kal csökkentette önkényesen a MÁV-START a közszolgáltatás keretében közlekedő elővárosi vonatokat?

Késések és információhiány: ez fogadta az utasokat a Keletiben

Európa boldogabbik felén legalább pultos kitelepüléssel vagy az utasok között sétálgatva közölnék a közönséggel a vasút képviselői, hogy fogalmuk sincs, mi lesz – Magyarországon még ez sem történt meg, mert minek?

Természetesen kalandvágyók voltunk és megnéztük az elmélet mellett a gyakorlatban is a történéseket: az utastájékoztatás minősíthetetlen színvonalú, de maguk a vasutasok sem tudnak sokat. Csak egy példa: a 3015-ös számú vonat szerelvénye majd' egy óra késéssel megérkezett a XII. vágányra és el is tudott volna indulni a 3034-esként időben, 13:35-kor, de erre nem volt lehetőség, mert... mert csak. A vonat készen volt, vonatkísérők voltak a vonathoz, de nem... Végül 13:59-kor sikerült elküldeni a vonatot. Mert csak. Eközben Szolnokról érkezett a XI. vágányra a 3315-ös zónázó vonat szerelvénye, amelyet előbb 3334-nek fordítottak volna vissza. A papírok rendben, már majdnem menesztik a vonatot, amikor az irányítás észbe kap, hogy úristen, javítani kellene a statisztikán: a 3334-esnek délután fél kettő körül már mindegy (papíron 12:10-kor menne), a szerelvény menjen 3344-esként! Na, ekkor lehet minden papírt újragyártani, mert hát ugye a statisztika szent és a vasút is a papírtól megy, a 3334-est lemondták és a 3344-es végül 13:56-kor +46 perc késéssel eljött a Keletiből – nem is tudom, mit érdemel az az irányító, akinek a +106 helyett a +46 perc késés fontosabb volt, mint az utasok elszállítása.

A jobbra álló FLIRT akár időben is elmehetett volna, de nem, olyat nem lehet rendkívüli helyzetben! A bal oldali ingavonat pedig az irányítás kései döntése miatt várakozhatott még egy fél órát...

De általában érezhető volt: az üzemirányítás, mint az ilyenkor lenni szokott, bedobta a gyeplőt a lovak közé, majd lesz, ami lesz... Látható ez abban is, hogy a MÁVINFORM frissítése a hiba elhárításáról 12:51-es, a hír szerint 16 órától már járnak a lemondott elővárosi vonatok – egy órával későbbi körképünk szerint nem menetrendi forgalom, hanem összevisszaság volt és van a budapesti elővárosban. Menetrendszerűséget mutató közlekedés talán, jó eséllyel talán csak kedden reggelre sikerült.

Kényelmesen sétálgató, várakozó vasutasból volt bőven elég a Keletiben – ám információ nekik is alig jutott, hát még az utasoknak! Feladat híján pedig mit csináljon a végrehajtó szolgálatban dolgozó vasutas?
(fotók: Halász Péter)

Az a kérdés persze, hogy a pályavasút és az operátor, a MÁV-START között vajon miért nincs összhang? Vajon a MÁV-START üzemirányítási főnöke talán érdekelt abban, hogy a pályavasútnak kényelmesebb legyen – ez a szempont fontosabb az utasok elszállításánál? Sajnos, ezt soha nem tudjuk meg, mert hát ugye Európa jobb helyein már holnap nem kellene jönnie dolgozni a mostani gárdának, elsősorban a vezetőknek, legfeljebb a kilépési papírjukért. Magyarország, lévén hogy következmények nélküli ország, még a végén dicséret lesz a vége, hogy milyen frankón sikerült megoldani a rendkívüli forgalmi helyzetet. Komolyan, én szégyellem magam helyettük is.

Halász Péter

Írásaink kommentálására a RegionalBahn Facebook-oldalán van lehetőség.