2018. 12. 15.

Velká Vlaková Výluka – Bazinagy brünni vágányzár

Aki rendszeresen jár vonattal Csehországba Brno érintésével, az tudja, hogy a nyár közeledtével szinte menetrend szerint jöttek a vágányzári tájékoztatók a város főpályaudvarának lezárásáról, a terelt útvonalról, valamint az elnézést kérések az esetleges késésekért és további kellemetlenségekért. A 2018/2019-es menetrendi évre azonban menetrendesítve lett a Brno dolní nádraží-n keresztüli közlekedés. De hogyan jutottunk el idáig, hogy egy egész éves vágányzár keletkezett Morvaország fővárosában és egy új állomás nőtt ki a földből?



A válaszhoz 2004-ig kell visszanyúlunk, az akkor esedékes európai parlamenti választások előtt egy héttel tartottak egy népszavazást a városban. Két kérdésre kellett a bő 306 ezer választásra jogosultnak válaszolnia: az egyik arról kérdezte a lakosságot, hogy ragaszkodnak-e jelenlegi pályaudvar fizikai helyéhez. A másik, hogy stílusában maradjon az állomás épülete a jelenlegi vagy nyissák meg a projektet a építészek előtt. 
Az új helyszín egyik jelöltje a régóta tervezett, a város teljes nagyvasúti hálózatát átalakító, a belvárostól nagyjából másfél-két kilométerrel délebbre helyezett, a brünni „metróhoz” illeszkedő új állomás. Ez azonban csak a „metró” mentén élőknek adna jobb kapcsolatot, a várost meglehetősen nagy mértékben lefedő villamoshálózat utasai, valamint a jelenlegi hlavní nádraží közvetlen közelében és bő 1 kilométeres körzetében élő mintegy 12 ezer lakosai lényegesen rosszabbul járnának. Ezzel lehet összefüggésben, hogy már az első szavazáson látható volt, hogy a helyiek a maradás mellett szavaznak, mindkét kérdésre 70% feletti volt az igenek aránya, azonban alacsony (24,9%-os) részvétel miatt érvénytelennek nyilvánították.

Ezután évekig csend állt be a témában, ez idő alatt csak kisebb munkákat (mint például az említett nyári vágányzárak idején felújított peronok vagy a felette lévő tetőszerkezet újjáépítése) végeztek az állomáson. A lökést az újabb választásokhoz a Plzeň-ben tartott 2013-as helyi népszavazás sikere adta, de a 2014-ben tartott eseményen is alig több mint az arra jogosultak 23,8%-a adott le voksot. A harmadik, 2016-os kísérlet után egyértelmű volt, hogy a pályaudvarnak maradnia kell.

A közlekedési szövetség, az IDS JMK tájékoztatója a vágányzári közlekedési rendről
(grafika: IDS JMK)

A következő évben a munkálatok az állomás déli oldalán kezdődtek, első lépésben a fűtőház és a körülötte fekvő tárolóvágányok átépítésével, ezt követte a váltókörzet, majd a Svratka folyó feletti pálya cseréje. Az állomási kapacitás korlátozásának első fázisa akkor lépett életbe, amikor a posta épülete melletti csonkavágányokat felszedték. Onnantól kezdve az S4-es jelzésű vonatok Náměšť nad Oslavou felől, az S41-esek Moravské Bránice felől csak Brno-Horní Heršpice állomásig közlekedtek. Az R11-esként jelölt Plzeň–České Budějovice–Jihlava–Brno vonatok folyamatosan bejártak a főpályaudvarra. A menetrendváltásra az állomás déli oldala elkészült annyira, hogy a korábban elbontott csonkavágányok, ha korlátozott kapacitással is (ugyanis oda bejárni jelenleg csak Střelice felől lehet, Modřice–Břeclav felől nem), de használhatóak.

A főpályaudvar csonkavágányai nagyjából egy fél évig biztosan nem fogadtak vonatokat, ám a menetrendváltásra el kellett készülni velük. A négyből három már használható – a képen látható személyvonat is ide gurult be Jihlava felől

Tájkép dél felé: ott, ahol épp a felsővezetéket bontják, hamarosan hídszerkezeteket is cserélnek, emiatt sem lehet könnyen bejutni ebből az irányból a főpályaudvarra

A főpályaudvar átmenő fővágányait lezárják. A biztosítóberendezési szakemberek a vágányokat „csonkásítják”, így egyelőre észak felől biztonságosan és jelzőkezelés mellett használhatók a néhány ittmaradó vonat számára

A főpályaudvar peronjai szokatlanul csendesek – alig jár be most pár vonat ide, a forgalom nagy része a környező állomásokra tevődött át

Az állomás négy fő peronja mellé tehát csak északi irányból, Brno-Židenice felől lehetséges, de praktikusan csakis motorvonatokkal vagy vezérlőkocsis vonatokkal, ugyanis a vágányzár következtében a hlavní nádraží fejpályaudvar lett. A Bohumín–Ostrava–Přerov–Brno (R8), a Prága–Kutná Hora–Havlíčkův Brod–Brno (R9), valamint a Šumperk–Olomouc–Prostějov–Brno (R12) vonatok végállomásra egységesen Brno-Královo Pole lett, így a szerelvényfordákat sem kellett teljesen újratervezni, ugyanis ezek a viszonylatok alapértelmezetten egymásból „fordulnak” Brnoban.

A főpályaudvar és Královo Pole között közlekedő S33-as viszonylat az egyik biztos pont: ez a járat hordja el az északi irányban található ideiglenes végállomásokra (Židenice, Královo Pole) a főpályaudvari utasokat. Érdekesség: a főpályaudvar és Židenice között a közlekedési szövetség legolcsóbb teljesárú jegye is nagyjából 20 korona, míg a ČD saját vonatjegye mindösszesen 12 koronát kóstál. Ezen a járaton amúgy párba kapcsolt háromrészes RegioPantereket láttunk kizárólag

A főpályaudvarra „betévedő” egyéb vonatok, elsősorban a csúcsidőszakban sűrítőként valahonnan Brünnbe érkező járatok vagy ingavonatként közlekednek, vagy vezérlőkocsi híján – mint ez a vonat is – tolva távozik az állomásról

Az Uherské Hradiště–Velesí nad Moravou felé közlekedő S6-os és R56-os jelzésű vonatok csak Brno-Židenice állomáson történő irányváltással tudnak a hl.n.-ra behaladni, ezért ezek közül nem is mindegyik teszi meg ezt az utat. Az S6-osok nagy része Brno-Slatina állomásig, az R56-osok pedig hétköznap ugyan a betér a főpályaudvarra, de hétvégén minden időszakban csak Brno-Židenice állomásig közlekedik. A Tíšnov–Brno–Břeclav (S3), az Olomouc–Břeclav–Brno (R13) valamint a Prága–Budapest és Prága–Bécs–Graz (Ex3) vonatok terelve, Brno dolní nádraží felé közlekednek éppúgy, ahogy a RegioJet pozsonyi és bécsi vonatai is.

Érkezik a dolní nádraží első peronja mellé a Prágából Budapestre tartó EC 279-es számú Metropolitan. Az átmenő vonatokkal utazó utasoknak szokni kell, hogy nem  a főpályaudvart érintik, netán ha pont Börénvásár az úticéljuk, akkor pedig bizony itt kell leszállni...

A Google Street View 2009-es felvételén így fest a dolní nádraží épülete az utca felől. A két épület közötti bokrok helyére épült az aluljáró, illetve a vasútállomás bejárata

A már említett 2017 nyári kizárás idején készült videós összeállítás a dolní nádraží forgalmáról. Érdemes megnézni a környezetet és a további képeinket

A dolní nádraží „békeidőben” csak a teherforgalom részére van megnyitva, ezen kívül csak üzemi célú menetek közlekednek arrafelé. A hlavní nádraží részleges bezárásával azonban soha nem látott utasforgalmat bonyolít, ennek érdekében először csak magasperont, ideiglenes mellékhelyiséget és minimális utastájékoztatást kapott, utóbbi kettő a felvételi épület közvetlen közelében foglalt helyet. A jelen vágányzár kezdetére azonban jelentősen megváltozott a helyzet, a néhány éve még gazlepte, erősen lepukkant állomáson a kiépült szigetperont (amely a harmadik személyforgalom kiszolgálására alkalmas vágány kedvéért lett kialakítva) aluljárón keresztül lehet megközelíteni, természetesen akadálymentesítve, hiszen lift is épült hozzá.
A brnoi alsó pályaudvar, azaz Brno dolní nádraží eredetileg a város harmadik vasútállomásaként, 1856-ban mint Rossitzer Bahnhof nyílt meg az utazóközönség előtt a Brünn-Rossitzer Eisenbahn (később a StEG vagy OMÁV) pályaudvaraként. 1877-től alapvetően teherpályaudvarként használták az állomást, mai nevét pedig a főpályaudvar 1902-es átadása után a tulajdonos StEG 1908-as államosítása után kapta meg. A személyforgalom az állomásra 2013. július 13. és augusztus 11-én tért vissza: ekkor a főpályaudvar északi oldalához csatlakozó viaduktok felújítása miatt kellett kizárni a forgalmat az ottani pályáról – ekkor épült meg a mai első peron a korábbi formájában. Másodszor 2017. június 3. és szeptember 10. között jártak itt ablakos vonatok, ekkor a második peron eredeti, alacsony és keskeny változatát is üzembe helyezték. Mostanra pedig elkészült az első peron teljes felújítása és akadálymentesített, széles és magas formában épült újjá a második peron is.
Halász Péter
Az új szigetperon, a kép jobb oldalán pedig a régi, de felújított szélperon látszik

A dolní nádraží új peronjához új aluljáró is készült. Ottjártunkkor még érezni lehetett a festékszagot
(fotók: Szundi Szabolcs) 

Az aluljáróba két lift is bekerült, így az új szigetperon akadálymentesen is megközelíthető
(fotó: Szundi Szabolcs)

A régi peron csak új burkolatot kapott, az új peronra viszont négy csoportnyi ilyen ülőalkalmatosság és további két szegmensnyi perontető alatti ülőhely is került

A dolní nádražíra nem kevés teher, egészen pontosan utas jutott, hiszen innen indulnak a Brnotól délre fekvő elővárosok felé a vonatok és ezek közül különösen a břeclavi irány rendkívül zsúfolt, legyen szó személy-, sebes- vagy akár EuroCity-vonatról. Az első peronon ráadásul nincs esőbeálló, így az utasok nagy része a két épület közötti aluljáró-lejáratnál várja a vonat érkezését

Mindeközben még gőzerővel folyik a felvételi épületegyüttes renoválása. Előtérben a közeli fűtőházhoz vezető vágány, amit az első peronhoz tartó utasok szintben kereszteznek
(fotó: Szundi Szabolcs)

A pályavasút független üzemeltetőjének, az SŽDC-nek komolyabb tervei is lehetnek a felvételi épületekkel, hiszen a felújítás mellett a részleges akadálymentesítésük is halad

Amíg az épületek el nem készülnek, addig a pénztárak és a várótermek a felvételi épületek előtti területen, konténerekben kaptak helyet
(fotó: Szundi Szabolcs)

A dolní nádraží lett a Brno városán átmenő vonatok állomása. Itt éppen egy Tišnov felé tartó személyvonat érkezik a kiglancolt 260-as Pleháč-csal az élén
(fotó: Szundi Szabolcs)

Ugyancsak a dolní nádraží a végállomása a Břeclavon át Olomoucba tartó gyorsvonatoknak, amelyek rendszerint InterPanter-ekből állnak
(fotó: Szundi Szabolcs)

Az állomáson haladnak át a Horní Heršpicében vagy Malomericében karbantartott vonatok is, ha azok épp a városon belüli másik kiindulási helyük felé tartanak. A képen a leendő R 980-as számú prágai gyors szerelvényét húzza át a 362 070-es gép

A teherforgalom sem állhat le, az ablakos vonatok között időnként legurítanak egy-egy tehervontatot is

A pótlással elsősorban a helyi közlekedési társaság a DPMB lett megbízva. A főpályaudvarról a dolní nádraží „szokás szerint” a meghosszabított 61-es autóbusszal, Brno-Královo Pole állomás a belvároson keresztül közlekedő P6-os jelzésű vonatpótló villamossal érhető el, valamint a nagyjából félóránként közlekedő S33-as vonatokkal. Brno-Slatina állomás eléréshez E77-es jelzéssel rendkívüli gyorsjárat beindítására került sor.

A legfontosabb nem vasúti kapcsolat a 61-es busz a főpályaudvar és a dolní nádraží között. A viszonylaton nem csak alacsonypadlós kocsik járnak, sőt, többször a tartalék autóbuszokat is beveti a DPMB – a képen két ilyen kocsi látható

A városi buszok korrekt buszvégállomást kaptak a dolní nádraží előtti placcon. A buszvezetők az éppen az alacsonypadlós kocsik által kitakart konténerben tölthetik a pihenőjüket. A magaspadlós Karosa pedig tartalékként várja a bevetést, amelyet az első időszakban a DPMB diszpécserei a helyszínről irányítanak

A felszállóhely is korrektül meg lett csinálva, még ha picit messze is esik az állomás bejáratától
(a másképpen nem jelzett képeket Halász Péter készítette)

szöveg: Mellár Marcell
képek: Halász Péter, Szundi Szabolcs

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Figyelem!

Oldalunkon általában előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését jogát fenntartjuk. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.