Budapest főlpolgármestere, Karácsony Gergely a másfél éves vezetőkeresési szappanopera végén kinevezte a BKK vezérigazgatójának Bodor Ádámot. A pályázati bizottságban korábban nyolc szavazatig jutó új vezető legalább közlekedéssel foglalkozik, és az uniós projektek világában sem idegen. Ez ma nagyobb erény, mint amilyennek elsőre hangzik, nem?Véleménycikkünk a vezérigazgatóváltás margójára.
„Új korszak kezdődik a BKK-nál” – áll a hangzatps cím a szeptember első napján kiadott közlemény élén. Új korszak talán kezdődött, de ami biztos: új vezérigazgató került a cég élére. Bodor Ádám 2020 vége óta dolgozik a BKK-nál az összefoglaló szerint, 2021 áprilisa óta igazgató, 2025 áprilisa óta vezérigazgató-helyettes, júliustól pedig igazgatósági tag, majd az igazgatóság elnöke volt. Legutóbb is a közösségi közlekedés szervezése, a mobilitás volt a szakterülete, tehát összességében nem lehet idegen egy közlekedési cég, a fővárosi közlekedésszervező vezetése a számára.
A BKK közleménye szerint Karácsony Gergely főpolgármester szeptember 1-jei hatállyal Bodor Ádámot nevezte ki a BKK vezérigazgatójának. A cég harmadik igazgatósági tagja, egyben a beruházásokért és kiemelt projektekért felelős vezérigazgató-helyettese Válóczi István lett, aki közben a Budapest Közút mérnökségi igazgatója is marad. A háromtagú igazgatóságot Bodor, Válóczi és Diószegi Ágnes alkotja, utóbbi többek között az ügyfélszolgálati területért felelős vezérigazgató-helyettes maradt.
Bodor nem véletlenül került a mobilitásfejlesztés élére. A BKK hivatalos életrajza szerint geográfusként végzett, város- és területfejlesztéssel, illetve környezeti kutatásokkal foglalkozott, később mérnök-közgazdász képesítést is szerzett. Dolgozott iparipark-fejlesztésben a Budapesti Műszaki Egyetem Regionális Fejlesztési Kutatóközpontjában, valamint európai uniós projektek tanácsadójaként. 2005 és 2009 között az akkori gazdasági tárca kerékpárosügyi miniszteri biztosa volt – főnöke a 2007-es mellékvonali bezárásokat teljes mellszélességgel támogató Kóka János volt. Viszont ehhez az időszakhoz és Bodor Ádám működéséhez köthető az első országos kerékpáros program, a kerékpárosbarát település és munkahely pályázatok, a Bringázz a munkába! kampány felfuttatása, valamint a kerékpározás uniós fejlesztési programokba emelése. Egy 2008-as interjú szerint ekkor készült el a kerékpárutak átfogó felmérése, és civil, önkormányzati, illetve közlekedési szereplőket is bevontak a programalkotásba.
Persze, ez az időszak nem feltétlenül sikertörténet. Az akkor rendelkezésre álló pénzből számos településen egymáshoz nem kapcsolódó, változó minőségű kerékpárútdarabok épültek. Ennek okait viszont méltánytalan volna egyetlen miniszteri biztos nyakába varrni, de a hálózati szemlélet és a következetes műszaki ellenőrzés hiánya az akkori fejlesztési rendszer valós gyengesége volt.
Bodor 2010-től kilenc éven át az Európai Kerékpáros Szövetségnél dolgozott Brüsszelben. Részt vett az EuroVelo-rendszer átszervezésében, az európai kerékpáros stratégia előkészítésében, illetve az uniós intézményekkel való érdekképviseletben. Ez éppen most lehet hasznos: az EU-s pénzből készülő budapesti projekteknél nem árt, ha a vezérigazgató érti a pályázati, intézményi és politikai nyelvet is.
Vagyis Bodor nem klasszikus közlekedésmérnök, és BKK-s korszaka előtt nagy közösségi közlekedési szolgáltatót sem vezetett – ami talán éppen előnye lehet. Viszont nem feltétlenül a rendszeren kívülről jön, mint elődje, Walter Katalin: nem egy bankból, tanácsadó cégből vagy politikai kabinetből ejtőernyőzik most a városi közlekedésbe. Több mint húsz éve közlekedési, mobilitási, városfejlesztési és európai projektekkel foglalkozik. Összességében talán azt lehetne mondani, hogy lehetett volna rosszabb vezetőt találni. Jobbat meg…? Nos, ezt nem tudjuk meg. Egy biztos: Budapesten a „látszólag legalább nem rossz” már kifejezetten előnyt jelent.
A BKK-n belül Bodor 2021-től irányította a mobilitásfejlesztési területet. A portfóliójába került a kerékpáros és gyalogos közlekedés, a közlekedésbiztonság, a stratégiai tervezés, majd egyre több közösségi közlekedési és hálózatfejlesztési feladat. Az ő vezetői időszakában készült el és kapott egyhangú közgyűlési támogatást a Budapesti Mobilitási Terv 2030 felülvizsgálata. Elindult a BKK Agóra, amely legalább kísérletet tett arra, hogy a közlekedési változtatásokról ne kizárólag az elkészült sajtóközleményből értesüljön a város.
A MOL Bubi második változata 2021-ben sokszorosára növelte a közbringa használatát, a 2026-ban elindított új rendszer pedig már elektromos kerékpárokat és nagyobb szolgáltatási területet is kínál. A Bubi sikere azonban nem egy ember magánszáma: több vezetői cikluson, közbeszerzésen és szakmai csapaton átívelő munka eredménye. Hasonlóan óvatosan kell bánni a többi eredménnyel. A Lánchíd új forgalmi rendje, a Nagykörút újragondolása, a Mester utca felújítása, a busz- és trolibuszflotta cseréje ugyancsak intézményi teljesítmény, nem egy vezető személyes trófeája. A meghosszabbított 81-es trolibusz és az állatkerti delta 2026 augusztusára készült el, de a projekt műszaki és járműbeszerzési alapjai évekkel Bodor BKK-s érkezése előtt születtek meg – az első két üzemnap tapasztalataiból pedig nem vonnánk le messzemenő következtetéseket. Az is igaz, hogy a BKK-nál különösen könnyű minden átadott megállót az aktuális vezető életművébe könyvelni. Mi inkább azt néznénk, mit indított el, milyen minőségben készített elő, és mi működik egy-kettő-öt év múlva is.
Bár Bodor Ádám már vezetőként jelen volt a BKK-nál a „pulykázáskor”, de a szakmai nyilvánosságban nem találtunk olyan komolyan vehető forrást, nyilatkozatot magát Bodort személyesen érintenék. A kritikák elsősorban az általa is képviselt döntéseket és vezetői kultúrát érik, aminek azonban ő csak egy része volt és nem meghatározó vezetője. Ellentétben Walter Katalainnal.
Viszont nem mehetünk el szó nélkül továbbra sem a a 2024 januári járatritkítás mellett. Emlékezetes: a BKK 53 járat hétfői és pénteki követését ritkította. A döntést kerületi polgármesterek, civil szervezetek és Vitézy Dávid, későbbi főpolgármester-jelölt és egyben korábbi BKK vezérigazgató is bírálták. Bodor a BKK háttérbeszélgetésén az utasszámokkal és a járművek kihasználtságával védte a változtatást – ahogy az egy vezető beosztottól elvárható. A sajtót is körbejáró képek közül például zuglói vasútállomásnál kialakuló tömeget a vonatok érkezésekor fellépő lökésszerű terheléssel magyarázta, a BKK pedig az első tapasztalatok alapján nem látott súlyos működési problémát. Mondjuk az utasok és a város igen. Karácsony Gergely végül visszavonatta a ritkítást, de személyi következménye nem lett az esetnek. Ugyanezen a háttérbeszélgetésen mondta Walter Katalin, hogy az utasok előzetes megkérdezése olyan lett volna, mintha hálaadás előtt a pulykát kérdeznék meg a sorsáról. Walter később bocsánatot kért és felajánlotta lemondását, amit Karácsony nem fogadott el – ez súlyos poltikai és erkölcsi hiba volt a főpolgármester részéről. Viszont a „pulykázás” Walter Katalin nyilatkozata volt, nem Bodoré, ezt fontos pontosan rögzíteni. Igaz, Bodor sem kívülállóként figyelte az ügyet: a ritkítás szakmai védelmét ő adta elő. Pont ez az, ami miatt azért van a kinevezése kapcsán valószínűleg sokakban egy kis keserűség és nem lehet úgy tenni, hogy Bodor Ádám egy csapásra megszünteti a Walter-korszak vezetői gondolkodását.
Reméljük, vezérigazgatóként nem keveredik Bodor újabb „pulykaügybe”. Nemcsak azért, mert talán körültekintőbben választ majd hasonlatot, hanem mert esetleg azt is felismeri: egy közlekedésszervező nem pusztán táblázatokban mozgat kapacitást. Utasokat szállít, akiknek a késése, a zsúfoltsága és a csatlakozása nem statisztikai hiba, hanem a főváros, a régió és az ország gazdaságát jelentősen befolyásoló tényező.
Az biztos, hogy Bodor kinevezése mellett szól, szól, hogy ismeri a BKK-t, a várost és a szakmai apparátust. De ne hallgassuk el az ellenérveket sem: ő is ott volt az elmúlt évek hibáinál. Nem hozhatja helyre a céget azzal, hogy úgy tesz, mintha most lépett volna be először az ajtón, de reméljük – vezérigazgatói pozícióban lévő elődjével ellentétben – tanult a történtekből.
Nem Bodor Ádám érdeme vagy kritikája viszont maga a kiválasztási folyamat.
A 2024-ben létrejött új Fővárosi Közgyűlés egyik nagy politikai ígérete volt, hogy Budapest cégeinek vezetőiről ezentúl nem egy személyben a főpolgármester dönt. A tulajdonosi jogokat és a kinevezéseket a Közgyűléshez vonták, nyílt pályázatokat és többpárti bírálóbizottságokat ígérve.
Az első felvonás 2025 elején már az eljárási és pártpolitikai vitákról szólt. A fővárosi cégekhez összesen 43 pályázat érkezett; a BKK vezetésére heten, a BKV-éra hatan jelentkeztek. A bizottság mégsem talált legalább három meghallgatandó jelöltet mindkét közlekedési cégnél, ezért újranyitást kért. A Közgyűlés 2025. május 28-án eredménytelennek nyilvánította a BKK és a BKV eljárását. Másnap Walter Katalin – végre – bejelentette távozását. Indoklása szerint addigra még személyes meghallgatást sem kapott. Mi magunk nem hullajtottunk érte könnyeket különösebben: a pulykaügy, a járatritkítás, a gyenge közgyűlési szereplések és a látványos saját eredmények hiánya után nehéz lett volna korszakos vezetőként búcsúztatni. Illetve végülis korszakos volt: a személyi kultusz építésében. Még Facebook-oldalt is kapott a nem túl acélos teljesítménye ellenére. Mondjuk Waltert semmiképpen sem sajnáljuk, megélhetési gondokkal azóta sem küzd valószínűleg.
Walter Katalin új élete
Walter Katalin a BKK-tól való 2025-ös távozása után nem maradt sokáig vezetői pozíció nélkül. 2026 januárjában a WING Zrt. általános vezérigazgató-helyettese lett, április 1-jétől pedig már a társaság magyarországi vezérigazgatójaként irányítja az ingatlanfejlesztési és vagyonkezelési tevékenységet.
Walter számára a WING-et körülvevő üzleti kör sem teljesen ismeretlen kapcsolati közeg. 2013–2014-ben Bajnai Gordon kabinetfőnökeként dolgozott. Bajnai korábban, 2000 és 2005 között a Wallis Rt. vezérigazgatója volt. A Wallis meghatározó tulajdonosa Veres Tibor volt, vezetésében pedig már akkor szerepet vállalt Noah Steinberg is. A WING a Wallis ingatlanüzletágából nőtt ki: elődje Wallis Ingatlan néven működött, 2007 óta használja a WING nevet.
A WINGHOLDING igazgatóságának elnöke ma Noah Steinberg, tagja Veres Tibor és Walter Katalin is. Veres a cégcsoport meghatározó tulajdonosa. Azt nem lehet tudni és így megerősíteni vagy cáfolni sem, hogy Walter kinevezésében Bajnai vagy a korábbi Wallis-kapcsolatok közvetlen szerepet játszottak volna.
A második pályázatot 2025 júniusában írták ki. Ezúttal kilencen jelentkeztek a BKK-hoz. A hónapokon át húzódó eljárás végén Bodor Ádám kapta a legtöbb szavazatot, de a 22 tagú bizottságból csak nyolcan támogatták, míg a szükséges többséghez tizenkét voks kellett volna.
A VEKE már az eljárás közben azt állította, hogy a pályázat csak díszlet, és a vezetői posztot Bodornak szánják. Ez akkor egy közlekedési civil szervezet véleménye volt, nem bizonyított tény. A nyolc szavazat és a mostani, külön magyarázat nélkül közölt kinevezés azonban nem segít eloszlatni ezt a gyanút. Mondjuk a későbbi médiamegjelenésekből azért már lehetett tudni, hogy valóami készül a háttérben.
És így érkeztünk el végül a 2026. szeptember 1-jéi naphoz: a BKK szerint Karácsony Gergely kinevezte Bodort Ádámot. Namost, a Fővárosi Közgyűlésben, mint a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetnél ilyen döntés nem született, amikor napirendre is került volna a kérdés, mégsem tárgyalták azt. Így hát Karácsony Gergely egyszemélyben döntött és nevezet ki. Felmerül a kérdés: kivel egyeztetett a főpolgármester? Mi lett a második pályázat formális eredménye? Miért döntött egymaga Karácsony Gergely? Mennyi időre szól a megbízatás, milyen teljesítményfeltételekkel és milyen javadalmazással?
A kinevezés persze teljesen szabályos, ha a jog betűjét nézzük. A főpolgármester dönthet egy személyben, azonban ez aligha ilyen esetekre vonatkozóan került bele a szabályozásba. Tehát a jog betűje szerint Bodor Ádám kinevezése teljesen jogszerű, helytálló döntés. Kérdés, hogy milyen politikai és társadalmi legitimációt tudhat maga mögött az új vezérigazgató és mit tud ebből a „kezdőtőkéből” megmenteni a jövőben? Mindenesetre a másfél éves szappanopera lezárásnak nem feltétlenül kellett volna ilyen drámai véget érnie. Avagy: a casting több felvonását élőben közvetítették, de a főszereplő kiválasztásáról szóló jelenetet viszont kivágták.
A személyi változások másik fontos eleme az, ami nem változott: Diószegi Ágnes továbbra is vezérigazgató-helyettes és igazgatósági tag.
A BKK saját bemutatása szerint Diószegi az ügyfélkapcsolati és értékesítési terület vezetője. Ezáltal e terület működéséért vezetői felelősség terheli.
A RegionalBahn már 2022-ben, a Walter-korszak legsötétebb napjaiban járva bemutatta, hogy miként maradhat egy szakmai sajtómegkeresés érdemi válasz nélkül, majd hogyan tűnhetnek el a legegyszerűbb forgalmi adatok is a vállalati kommunikáció útvesztőjében. A helyzet azóta sem lett megnyugtató. Szerkesztőségünk 2026-os, dokumentált tapasztalata szerint a kifejezetten sajtókapcsolati címre küldött megkeresés is ügyfélszolgálati ügyként jelent meg. A BKK mindeddig nem adott kielégítő magyarázatot arra, milyen belső útvonalon, milyen hozzáférési körrel és milyen adatkezelési rend alapján történt ez – mondjuk semmilyen választ nem kaptunk az eredeti kérdéseinkre és a sajtókapcsolati munkatársak sem tudnak arról, hogy eljutott volna hozzájuk a kérdéssor. Az ügyben felmerülő adatvédelmi kérdések vizsgálata folyamatban van, ezért jogsértést nem állítunk. Adatvédelmi és etikai aggályokat viszont igen.
De több adatigénylési ügyben, amelyet a BKK ügyfélszolgata teljesít, tehát Diószegi Ágnesnek vezetőként ha nem is látnia kell minden levelet, de felelősséget kell vállalni érte, hasonlóan jártak el. Tudunk olyan esetről, hogy a BKK nemcsak az adatok kiadását tagadta meg, hanem a kérelmező állítólagos rosszhiszemű személyes motivációját is értékelte. Ez a hangnem egy közpénzből működő közlekedésszervezőtől elfogadhatatlan, függetlenül attól, hogy az adatigénylés terjedelméről vagy teljesíthetőségéről milyen jogi vita folytatható.
Diószegi változatlan igazgatósági jelenléte ezért finoman szólva sem alátámasztható és szakmailag sem indokolt. Pont azért, mert az általa vezetett területen évek óta ugyanazok a tünetek jelentkeznek: az információ akadályozása, a sajtó és az ügyfélszolgálat szerepének összekeverése, valamint a megkereső személyének minősítése a kérdések megválaszolása helyett.
Egy biztos: ha Bodor valóban új korszakot akar, ezt a problémát nem örökölheti tovább változatlanul.
A Vitézy Dávid által 2010-ben létrehozott BKK eredeti értelme az integrált közlekedésszervezés volt. Egy helyen kellett találkoznia a hálózattervezésnek, a menetrendnek, a tarifának, az utastájékoztatásnak, a beruházás-előkészítésnek, a közlekedésbiztonságnak és a megrendelői ellenőrzésnek. A későbbi átszervezések ebből a szerepből sokat elvettek: önállósodott a közútkezelő, a Budapest Közút; nem lett egységes parkolási rendszer Budapesten, azt a kerületi érdekek szabályozzák és irányítják, miközben a főváros a maga tehetetlen állapotában képtelen a kerületi igényeket nem csak kiszolgálni, de egyáltalán azok érdekében fellépni. A BKK-s Walter-korszak lapunk megítélése szerint pedig tovább gyengítette a szakmai központként működő BKK-t: túl sok lett a trendi és fancy vállalati kommunikáció, a márkaépítés és az önmagát ünneplő sajtóanyag, miközben a közlekedésszervezői döntések szakmai indoklása és társadalmi elfogadtatása rendre elmaradt. Ez Walter Katalin felelőssége és hibája.
Így hát most Bodor Ádám előtt valódi lehetőség áll a változtatásra. Ismeri az uniós intézményeket, a fenntartható mobilitás szakmai környezetét és a BKK apparátusát. Válóczi István belépése visszahozhat valamennyit a műszaki és beruházói szemléletből. Az új kormányzati helyzetben pedig olyan fejlesztések készülhetnek elő, amelyek évek óta csak térképeken léteznek. Ehhez azonban Bodornak nem Walter Katalin helyére kell egyszerűen beülnie, hanem tennie kell annak érdekében, hogy a Walter-korszakot végleg lezárja és a BKK ismét közlekedésszervező legyen.
Bodornak mérnie kell, de nemcsak azt, ami a már eldöntött intézkedést igazolja. Egyeztetnie kell, még mielőtt kihirdeti a döntést: a kerületekkel, az utasokkal, a társszervezetekkel. És nem csak látszategyeztetésről van szó, hanem valódi egyeztetésről: közszolgáltatásként, közszolgáltatóként kell a BKK-nak működnie, nem pedig valami igazgatási, hatósági szervként látnia magát. A BKK-nak és a vezérigazgatónak (ha épp rossz a kedve, akkor is) válaszolnia kell a sajtóna és nem ügyfélszolgálati labirintusba terelni őket. Tudnunk kell, hogy meddig ér a takaró, mit gondol a BKK.
Ha Bodor Ádám ebbe az irányba fordítja a BKK-t, akkor valóban örülhetünk a kinevezésének. De ha minden marad a régiben, csak a neve került feljebb a szervezeti ábrán, akkor nem új korszak kezdődött, hiába ez a címe a közlemények.
Bodor Ádámtól interjút kértünk podcastunk, a Közvetlen Kocsi számára. Az interjú időpontját szándékosan október elejére kértük a BKK sajtókapcsolati munkatársaitól, hiszen addigra azért lesz már tapasztalata is az első időszakból az új vezérigazgatónak. Visszajelzést e sorok megjelenéséig még nem kaptunk a sajtókapcsolati munkatársaktól (az ügyfélszolgálattól igen, akik 30 napon belül válaszolnak – talán), de Bodor Ádám számára nyitva marad a stúdióajtó és sok sikert kívánunk az új feladatához!
Halász Péter
