2012. 10. 25.

Menetrendváltás 2012 – Mégsem lesz IC az egri személyvonat?

Múltkori, menetrendváltással kapcsolatos cikkünk megjelenése után égni kezdtek a vonalak – és az is kiderült, hogy nem minden az, ami IC-nek látszik, illetve nem mindenből lesz ténylegesen IC, ami a tervezetben annak tűnik. A hírek szerint mégsem lesz személyvonatnak álcázott IC, illetve IC-nek álcázott személyvonat... Lássuk, miről is szól ez a történet!


Míg az ÖBB már végleges 2012-2013-as menetrendet tett közzé (és a menetrendi keresőben is elérhetőek a végleges adatok), itthon a jelek szerint még nem ért véget a menetrendi egyeztetésnek keresztelt szellemi pankráció. Az egyik forró pont éppen a múltkor kritizált egri sebes- gyors- IC-vonatok ügye. A korábban nálunk járt tervezetben még minden állomáson és megállóhelyen megálló hajnali 5509-es IC, valamint hasonszőrű, sebesvonati megállási renddel bíró esti társai (5508 és 5501) a véglegeshez közeledő tervezetben már nem a minőségi szegmenst gyarapítják, ami logikus döntésnek tűnik. De miről is van szó a háttérben?

Amint már korábban is fejtegettük, az InterCity mint termék megítélése közel sem egyértelmű, és ez a döntéshozói szintekre is igaznak tűnik – elég csak az elmúlt évek trendjeivel szembemenő vezérigazgatói megjegyzésre gondolni. Az egri gyorsvonatok újra felszínre hozták a MÁV-Start, mint szolgáltató, valamint a Regionális Közlekedésszervező Irodák, mint a közszolgáltatást megrendelő minisztérium képviselője közötti felfogásbeli ellentéteket.

Ebben a játszmában úgy tűnik, a MÁV-Start felfogásában az InterCity egy adott szolgáltatási szintet jelenít meg, amit értelmezhetünk az adott kocsihoz, és nem az egész vonathoz tartozó tulajdonságként - ha például egy gyorsvonatba IC-kocsit keverünk, a felár az adott kocsi színvonaláról szól, nem az egész vonatról. (Extrém példa, de az első osztály is azért került többe, mert magasabb komfortot ad – de egy szem első osztályú kocsi miatt nyilván senki nem fogja a záhonyi személyt „első osztályú vonatnak” hívni.) Szerintük az IC-szintű kocsival felextrázott gyorsvonat nem válik törvényszerűen IC-járattá, maradhat példának okáért expressz.
Ezzel szemben úgy hírlik, a megrendelő (vagy csak a képviselője?) könnyebben osztaná az IC-megnevezést, azaz fordított a logika: minden vonat IC, amelyik már látott távolról IC-szintű kocsit. Ebben a logikában a végén egy szem IC-kocsit cipelő egri személy is kötelező jelleggel IC – ami finoman szólva is vicces. Valószínűleg az is megbújhat a háttérben, hogy jó színben tűnik fel az állam, ha a közszolgáltatás szintjének látványos emeléseként (?) szaporodik az IC betűkapcsolat a menetrendben. Jó lenne kideríteni, de az RKI nem kommunikálhat, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal levelezni pedig nagyjából olyan, mint amikor kavicsot dobálunk egy fekete lyukba. A lényeg, hogy a jelek szerint a meccs a kétféle felfogás között nem dőlt el véglegesen.
Baloldalt szegedi hibrid, a választás szabadságával – lehúzható ablak a vasútbarátoknak, klímás kocsi a pollenallergiásoknak. A MÁV-Start jelenének ideális kompromisszuma?
(a szerző felvétele)

Ha már belevágtunk a témába, engedtessék meg a száraz tények után a személyes állásfoglalás is! Az egri vonal régi fejfájás, és megítélésem szerint a MÁV-Start ezen a viszonylaton az utolsó ütőkártyáját húzza elő a hibrid IC-k (vagy valami ahhoz hasonló) képében. Becsülendő, hogy szűkös lehetőségeikhez képest felveszik a kesztyűt! Adva van ugyanis egy város (mi több, megyeszékhely), amely bár vasúti fővonalról megközelíthető, mégis Budapest viszonylatában buszos felségvíznek számít hosszú ideje. A végső megoldást keresve (?) a MÁV (Start és elődszervezetek formájában is) sok patront ellőtt már a Budapest–Eger viszonylaton: volt már nemzetközi gyorsból (Salgó, Urpin) leakasztott közvetlen kocsi, sebesnek álcázott személy keresleti alapon, napi kétszeri túlméretezett IC, ütemes sebes, és ki tudja mi más az elmúlt 10-15 évben. Spórolni sem ártana, a meglévő komolyabb párhuzamosságok egyike pedig pont a Budapest–Eger viszonylat, így a vonatokat könnyen utolérheti a minisztériumi kaszás – főleg ha még nyomokban sem versenyképesek. Az utolsó adu: klasszikus gyorsvonati gyökerekhez visszanyúló menetrend, IC-kocsival felextrázott szerelvényekkel. A saját nyomorunk (értsd: a MÁV-Start nem megfelelő szerkezeti összetételű személykocsiparkja és a politikai játszmák) kontextusában a hibrid IC itt és most nagy dobás! És hogy mitől lesz vagy lenne akkor InterCity az IC? Erről szól majd következő írásunk...

Magyarics Zoltán

Írásaink kommentálására a RegionalBahn Facebook-oldalán van lehetőség.