2013. 10. 03.

Búcsú a menetrendkönyvtől?

Egyre több ország és vasúttársasága dönt úgy, hogy nem ad ki többet nyomtatott, a szó klasszikus értelmében vett menetrendkönyvet. Az „analóg” utastájékoztató eszköz hátrányai között sorolják fel a nehézkes kezelést és a nem mindig naprakész adatokat. De vajon tényleg kongathatjuk a vészharangot a papír alapú menetrend felett?



Hosszú évek óta folytatják a közlekedési szolgáltatók, különösen a vasutak azt a gyakorlatot, hogy a papír alapú menetrendi hirdetmények mellett online, jellemzően PDF-ként megjelenítik elektronikusan is az utazási információkat. A PDF-ek általában naprakészek, sokszor a vágányzári, tehát gyakran rövid távú változásokat is képesek megjeleníteni – jó példa erre a DB AG menetrendi rendszere, a kursbuch.bahn.de oldal.

Menetrendi oldal a DB AG-tól. Nem papír, hanem elektronikus adatállományban érhető el az infromáció

De tegyük gyorsan hozzá: a német vasút a 2008-2009-es menetrendi időszakban adott ki utolsó alkalommal nyomtatott, országos menetrendkönyvet. Érdemes megnézni az akkori számokat: 2003-ban még 53 ezer, 2005-ben viszont már csak 35 ezer példány fogyott el; 2007-ben pedig már csak 20 ezer darab került az utasokhoz, érdeklődőkhöz. A DB AG viszont méltóan búcsúzott a menetrendtől: 99 euróért ezüst színű, négy kötetes díszkiadás készült a menetrendkönyvből.

A DB AG utolsó nyomtatott menetrendkönyvének négykötetes díszkiadása
(forrás: Wikipedia)

Azóta a DB AG csak elektronikusan, az online és offline menetrendi keresőket, valamint a menetrendi mezőket elektronikus formában tároló felületeket használja. Viszont a tartományi közlekedésszervezők továbbra is készítenek saját menetrendkönyveket, ezek közül a legismertebb a bajor és a baden-württembergi kiadás.
Nyugati szomszédainknál, az ÖBB-nél lényegében 2011 óta nincs papír alapú menetrendkönyv. A 2011-2012-es idényben még lett volna, ám néhány napos árusítás után az ügy a versenyhivatalon bukott meg, ugyanis az ÖBB nem akarta a konkurens Westbahn GmbH vonatait feltüntetni a „hivatalos menetrendkönyvben”. Így viszont saját menetrendjét sem árulhatta a versenyhivatal döntését követően, és végül ebben az évben az online felületre sem kerültek fel a vonalankénti PDF-ek. A 2012-2013-as évben már igen, de akkor már nem készült nyomtatott menetrendkönyv.

Az utolsó téli menetrend, amelyet az ÖBB-nél még nyomtatva vehettünk meg. Őt követte még egy nyári kiadás és már csak egy kérészéletű, visszavont téli menetrendet élt meg a formátum... Azóta csak az internetes oldal PDF-fájljait nézegethetjük

Mindkét országra jellemző, hogy ennek ellenére a mai napig léteznek államvasúti, nyomtatott menetrendek: jellemzően egy-egy vonal vagy vonalcsoport menetrendi kivonatát tartalmazzák ezek az ügyfélpontokon hozzáférhető kiadványok.

Az ÖBB menetrendkönyve mindenféle módosítások nélkül. Vajon tényleg nem érte meg a színes nyomással készülő kiadvány?

Értesüléseink szerint Magyarországon is megszámláltatott a hivatalos helyett immáron a „Közforgalmú Menetrend” névvel illetett kiadvány hátralévő ideje. Tudomásunk szerint a 2013-2014-es menetrendi időszakra készít utolsó alkalommal ilyen, nyomtatott menetrendet a MÁV-csoport és a GYSEV. A menetrendkönyvekből általában ezer körüli példányszám készült eladásra és ezek egy része nem talált gazdára az elmúlt évek során. Pedig az ára nem volt túl magas: az éves menetrendkönyv 890-990 forint körüli összeget kóstált újonnan. Információink szerint ez a gyenge érdeklődés és a szabadkai nyomdával lejáró szerződés késztette a vasutat álláspontja felülvizsgálatára.

Szedte és nyomta a szabadkai Birografika. A menetrendkönyvekben ma már nem szerpel a nyomda neve. De vajon tényleg vége az együttműködésnek?

No meg az is a jelen formában nyomtatott könyv ellen szólt, hogy a megannyi vágányzári menetrend mellett – amelyek külön hirdetményen jelentek meg –, az éves módosítások jelentős része a fedvények és a kézzel módosítandó változások miatt áttekinthetetlen, kezelhetetlen lett. Ezt a hiányt igyekszik pótolni a MÁV-START azzal, hogy a pótlékok tartalmával egybe szerkesztve kínálja PDF-ként a hivatalos menetrend tartalmát a weblapján – ez a funkció pedig igen közkedveltté vált. A könyv formátumú menetrendet nehézkes javíthatósága, és ezzel összefüggésben a hazai vasúti menetrendben év közben bekövetkező temérdek változás egyértelműen hátrányba hozza a naprakész, otthon is kinyomtatható PDF-alapú megoldással.

Fedvénnyel, majd kézírással módosított menetrend és pótlékok a 2000-es évek közepéről. Ez már valóban nem korszerű


De merre tovább, ha nem lesz hivatalos menetrendkönyv? Magyarországon nem divat a nyugaton ismert vonali menetrendek terjesztése – tegyük hozzá, az ütemes menetrend miatt nem is feltétlenül szükséges ez.
A MÁV-START Üzletszabályzata is csak annyit mond: 
7.2. A vasúti társaság a menetrendet a honlapján közzéteszi, illetőleg annak az adott vasútállomást, vagy megállóhelyet érintő adatait tartalmazó kivonatát látható helyen kifüggeszti.
7.3. A menetrendről az utasokat a vasúti társaság az alábbi módokon is tájékoztathatja:
a) menetjegyirodákban elárusítható könyv, füzet formájában megjelenteti,
b) a kivonatát sajtó, szórólap, vagy más kiadvány útján terjeszti.
7.4. Ha a különböző módon megjelentetett menetrendek tartalma között ellentmondás van, irányadónak a könyv formájában megjelentetett, időszaki módosításokkal, pótlékokkal, vágányzári hirdetményekkel megfelelően javított menetrendet kell tekinteni. Ha a vasúti társaságnak az utassal a menetrendek ellentmondásos tartalma miatt vitás, illetve utánfizetési ügye van, az ügy elbírálásakor az utas számára adott helyzetben kedvezőbb menetrendi változatot kell alapul venni.
Tehát valaminek, nyomtatva mégis lennie kell – hacsak a vasút addig nem módosítja a saját üzletszabályzatát. Viszont ha már mindenképpen változtatni kell, érdemes lenne jó irányba lépni. A magyar vasút sajátosságai miatt el lehet gondolkodni a gyűrűskönyv formátumon.

Az Üzletszabályzat szerint nyomtatni kell. Ki lehet ez alól bújni?
(fotók: Halász Péter)

A dolog lényege az, amit a szolgálati menetrendeknél már jó ideje alkalmaznak, nevesül a borítót egyszer kell megvenni, beszerezni. A „belsőséget” pedig vagy a borítóval együtt, amolyan „kezdőcsomag” formájában kapná a felhasználó vagy az internetre feltéve, megfelelő méretben és formátumban, hogy nyomtatva és otthoni eszközökkel is lyukasztva elkészíthető legyen akár a személyre szabott menetrendkönyv. Az év közbeni a változásokat pedig az internetes oldalról letöltve, hasonló módon kinyomtatva, otthon kilyukasztva kaphatná meg az utas, vásárló.
A papíralapú menetrendre viszont – bátran állíthatjuk – szükség van. Viszont az ilyen módon „személyre szabható” lesz a vasúti menetrendkönyv, csak azt a lapot kell magával vinni az utasnak, amelyik vonalon utazik és amelyik érdekli. Az pedig már csak hab a tortán, hogy könnyebb lesz azoknak, akik dolgoznak a papír alapú menetrendből és minden nap használják azt. Szóval ne vegyünk búcsút a menetrendkönyvtől, de mindenképpen megérett a formája arra, hogy változtassuk, frissítsük – reméljük, hogy a MÁV-START vezetése is meghallja az idők szavát.

Halász Péter

Írásaink kommentálására a RegionalBahn Facebook-oldalán van lehetőség.