2014. 11. 29.

Búcsú Schönefeldtől

A közeljövőben eltűnhet a német vasúttörténet egy jelentős darabja. Bár stílusa nem teszi egyedivé az épületet és az állomást, története, forgalma a mai napig kiemeli a számos másik vasútállomás közül. A hangzatos Flughafen Berlin-Schönefeld nevet viselő létesítmény már ma is csak árnyéka egykori önmagának, de talán hamarosan csak egy S-Bahn-megálló lesz a sok között.


A tervek szerint már régen nem így kellene kinéznie, hiszen a Willy Brandt egykori szövetségi kancellár és korábbi nyugat-berlini kormányzó polgármester nevét viselő repülőtér, avagy ahogy sokan ismerik, a BER már régen a berlini légiközlekedés egyetlen központja kellene, hogy legyen. Ám ez mégsincs így... Addig pedig marad a két másik repülőtér, Tegel és Schönefeld a légiközlekedés főhadiszállása. Ám ezúttal nem a repülőtéren, hanem mellette, Kelet-Németország, az egykori NDK első repülőtéri vasútállomásán kalandozunk.

Reptéri történelem


Mindazonáltal nem szabad elmenni szó nélkül a légikikötő története mellett sem. 1946-ban, egy évvel a II. Világháború után Németország szovjet megszállási övezetében, Berlin szovjet övezetének délnyugati csücske mellett alakították ki a Johannisthalból ide költözött szovjet katonai repteret – igaz, nem konkrét zöldmezős beruházásként, hiszen 1935-ben itt építették meg a Henschel Flugzeug-Werke gyárta, amely a II. Világháború végéig több mint 14 ezer repülőgépet gyártott és természetesen megfelelő létesítmények is tartoztak a gyárhoz a szükséges próbarepülések elvégzésére.

A schönefeldi reptér 1978-ra átadott új terminálépülete. Az épület előtt, a kép jobb széle felé egy hirdetőoszlopban az induló repülőjáratokat jelzik az érkezők számára

De vissza a reptérre: 1947-től a civilek is használhatták a repülőteret és az 1970-es években épült fel a mai terminálépület – ráadásul a nyugat-berlini polgárok is használhatták, hiszen Kelet-Európa felé remek repülési lehetőségeket kínált az akkor éppen Zentralflughafen Berlin-Schönefeld néven működő reptér. Igaz, Nyugat-Berlinben továbbra is működött Tempelhof és a háború után előbb szükségként, majd véglegesként kiépített tegeli Otto Lillienthal repülőtér – utóbbi a mai napig is fogadja a gépeket, Tempelhofot azonban 2008-ban bezárták, ma közparkként működik.
Az 1970-es és az 1980-as években fontos kelet-európai csomópont volt, a keleti blokkon belül előkelő helyet foglalt el a reptér. Rendszeresen megfordult itt a szovjet Concorde, a Tu-144-es is.
Az újraegyesítést követően megőrizte keleti kapu szerepét a reptér, majd idővel főleg a fapados társaságok vették igénybe a szolgáltatásait. A mai napig bázisreptérnek használja Schönefeldet az EasyJet – a Germanwings szintén így tett korábban, ám időközben átköltöztek Tegelre.

A vasútállomás és a terminál közötti kapcsolatot biztosító fedett járda

A BER tervezett megnyitása után is megmaradna a schönefeldi terminál: ám az elképzelések szerint a közforgalom helyett elsősorban a szövetségi kormányzat légi utazásait segítené. Igaz, az is felmerült, hogy a közforgalom is megmarad a terminálon, amelyet legutóbb a D épülettel 2005 végén bővítettek, hiszen a számítások szerint már most akkora forgalmat visz Schönefeld és Tegel együtt, mint amennyire az új BER-t méretezték és ez csak tovább fog növekedni, tehát a meg sem nyitott repteret máris bővíteni kellene...

Az új BER terminálépülete a schönefeldi reptér futópályáinak déli oldalán. Már most kicsinek tűnik és még meg sem nyitott...

Vasúttörténet kelet és nyugat határán


A vasúti közlekedés a közelben több mint évszázados múltra tekinthet vissza. Az első vonat 1900. szeptember 27-én érkezett meg az akkori Schönefeld (Kreis Teltow) nevet viselő állomásra a Neukölln-Mittenwalder Eisenbahn gondozásában. Később bővítették a vasúti hálózatot és 1938-ban, a Güteraußenring (GAR), a tehervonati elkerülőgyűrű építése során módosították a vasutak vonalvezetését, illetve akkor a településhez közelebb is épült egy állomás. A háború után a GAR-on felvették a személyforgalmat is. Azonban 1948-ban az NME vonalán megszakadt a forgalom, hiszen az Nyugat-Berlinből érkezett, a város(rész) blokádja nem tette lehetővé a forgalmat. 1949-re azonban egy összekötő vágánnyal ismét bekapcsolták a vasúti közlekedésbe az immáron Schönefeld (Kreis Teltow) Dorf nevet viselő állomást.
A két Németország megszületése után Berlin státusa is egyre inkább megszilárdulni látszott. A kelet-nyugat ellentétek miatt a nyugat-berlini részeket többször érintő GAR helyett megépült a mai Berliner Außenring, amely csak az NDK és Kelet-Berlin területén vezetett. A BAR-on 1951. július 10-én nyúlt meg a mai Schönefeld állomás, ám előbb csak ellenőrzési pontként, érdemi utasforgalom nélkül, hiszen ekkoriban még az NDK-ból Kelet-Berlinbe tartó utasokat is ellenőrizték, igaz, kevésbé szigorúan, mint a nyugat felől érkezőket – hiszen az országhatáron már állt a műszaki zár, ám Berlinben még mindig többé-kevésbé szabadon lehetett utazni a két városrész között. Az ellenőrzőponton egyedül a repülőtéri utasok szállhattak fel vagy le a vonatokról, de 1959-től megindult Berlin felé ismét a helyi személyvonati forgalom.
A Berlini Fal 1961. augusztus 13-i felhúzása után egyre inkább érződött a repülőtéri kapcsolat fejlesztésének igénye. Nem csak Nyugat-Berlin felől nehezedett nyomás az NDK-ra, hanem a saját polgárai is csak kelet felé utazhattak, már ha egyáltalán tehették. Eközben a repülés szerepe is felértékelődött és a belvárosi kapcsolat szerepe. Így 1962. február 26-án átadták az S-Bahn ide vezető vonalát és a külön S-Bahn-peront. Az ellenőrzések papírforma szerinti megszüntetésével 1962-től már a távolsági vonatokat is bárki használhatta. Érdekesség, hogy ebben az évben kétszer is átnevezték az állomást: 1962. március 25-től Zentralflughafen Schönefeld, majd később Zentralflughafen Berlin-Schönefeld lett a neve. A ma is használt elnevezést, a Flughafen Berlin-Schönefeld nevet 1976. június 1-jétől használják.

A belváros felől érkezik egy 481/482-es sorozatú kocsikból álló S-Bahn-szerelvény Schönefeldre. A gyorsvasút 1962 óta használja az állomást, a mai peront 1984-ben adták át

Bár számos épületet építettek a környéken a reptér miatt, az utasok kiszolgálását hosszú ideig provizóriumokkal oldotta meg a DR. Ám ez nem felelt meg annak az elképzelésnek, hogy a légi utasok számára ez a vasútállomás legyen az NDK és annak fővárosának kapuja. Számos elképzelés, terv született az átépítésekre az évek során, ám végül csak a reptér kapott új terminálépületet 1976-ban. A közlekedési kapcsolatokról sokat beszéltek a szakemberek és felmerült már akkor is, hogy az S-Bahn-t bevigyék a vasúttól párszáz méterre lévő terminálhoz (esetleg alá) vagy egy kis földalatti vonalat építsenek a vasútállomás és a terminálépület között.
Végül 1978-ban kezdődött meg a vasútállomás teljes átépítése. Új, széles és részben fedett peronok épültek és a régi felüljáró helyett aluljárót létesítettek. Az új felvételi épület és a nagyvasúti peronok 1984. június 29-én nyílt meg a közönség előtt, míg az S-Bahn új peronját 1984. december 14-étől használhatták az utasok.

A felvételi épületet 1984-től használhatták az utasok – akkor még nem sejthette senki, hogy csak harminc évig működik majd a létesítmény

Korszerűsítették a vasúti infrastruktúrát is: 1983. március 25-éről 26-ára virradó éjjel helyezték üzembe az új, korszerű biztosítóberendezést az állomáson és május 28-ától már villamos vontatással is közlekedhettek a vonatok a nagyvasúti vágányokon. Ebben az évben érte el Berlint a villamosítás és nyílt lehetőség a számos dízelmozdony kiváltására, amelyek üzemeltetése a sűrű elővárosi forgalomban Kelet-Berlin és Potsdam között finoman szólva sem volt gazdaságos a DR számára.
A Berlini Fal és az NDK határainak 1989 őszi megnyitása után a vasútállomás forgalma és annak jelentősége komolyan megváltozott. Igaz, az észak-déli nagyvasúti alagút és az új Hauptbahnhof 2006. május 28-i megnyitásáig megőrizte szerepét a távolsági forgalomban: belföldön Lipcse és Drezda felé és felől; valamint a Csehország és így Magyarország felé és felől közlekedő vonatok is megálltak itt. Sőt, a Stadtbahn 1990-es évek közepi felújítása előtt és alatt – 1993-tól – a nyugat felől Berlinbe érkező ICE-vonatok is megálltak itt. Sőt, az első berlini ICE-járatok csak erről érhették el Berlin-Lichtenberg pályaudvart a Stadtbahn dízeles mivolta miatt, a Zoologischer Garten felé tartó utasoknak például Michendorfban át kellett szállniuk a két 229-es sorozatú géppel továbbított „IC-Shuttle” szerelvényre...

A szomorú jelen


A 2000-es években a regionális közlekedési szövetség, a VBB a DB Regioval együtt az RB14-es, RB22-es és az RE7-es viszonylatokat kinevezte „Airport Express Schönefeld”-nek, ám ez néhány feliraton kívül sokat nem jelentett az emeletes kocsikban, majd 2013 óta a Talent 2-eseken utazó utasok számára.

A jelen vasúti járműve a Bombardier Talent 2-es motorvonata – legalábbis Schönefeld térségben

2006 nyara után az állomáson lényegében csak a regionális járatok és az S-Bahn szerelvényei állnak meg az állomáson. Az infrastruktúrát drasztikusan megcsonkították: egy teljes peront lezártak és összesen három peronos vágányt kötöttek ki a hálózatból. Jelenleg három peronos nagyvasúti és két S-Bahn-vágány üzemel a két, peronnal nem rendelkező átmenő fővágány mellett.
A tervek szerint azonban a regionális vonatok számára a BER megnyitása után megszűnik a megállás, ám a schönefeldi lakók továbbra is szeretnék megtartani a közlekedést. Valószínűbb azonban, hogy minden regionális vonat lekerül az új reptér alatt vezető alagútba, egyedül az S-Bahn áll majd meg a mai állomáson.
A hanyatlást jelzi, hogy az állomásépületben évek óta megszűnt az utasok kiszolgálása a vasút szempontjából: a pénztárak bezártak. Az épület utolsó három bérlőjének – két büfésnek és egy játékteremnek – 2014. szeptember 30-ával mondták fel a szerződését. Október 14-én az épületet végleg bezárta a DB AG, az aluljáró csak a buszállomás és a repülőtéri terminálépület felőli külső lépcsőkön át érhető el.

Búcsúzó állomás


A következő képek segítéségével invitáljuk olvasóinkat egy képzeletbeli látogatásra az egykor láthatóan szebb napokat megélt vasútállomásra. Felvételeink az elmúlt évek során készültek és már csak a schönefeldi állomás végnapjait tudtuk megörökíteni.

A környező lakóterületek és Berlin felé az egyik közlekedési kapcsolatot a BVG 164-es buszvonala jelenti. A buszjáratok nagy része betér a repülőtéri állomáshoz is, onnan pedig a terminálépülethez megy. De van olyan buszjárat is, ami közvetlenül csak a repteret és a volt nyugat-berlini U7-est metrót amolyan metrópótló jelleggel köti össze – ez az X7-es gyorsjárat és alapjárati párja, a 171-es busz

A Berlin környékén fekvő települések kapcsolatát a vasút mellett a térség „Volánbusza”, a Regionale Verkehrsgesellschaft Dahme-Spreewald mbH biztosítja. A képen a vasútállomás melletti, bizonnyal szebb napokat látott buszállomáson pihenő Mercedes-Benz Citaro, amely hamarosan az új reptér érintésével Königs Wusterhausen felé veszi az irányt

A repülőtér felől a fedett járdán érkezve ez a jelzés fogadja az utasokat...

...apró figyelmesség: az Airport Express Schönefeld szolgáltatásait a mai napig emeletes vonat jelzi a piktogramon. Pedig már egy ideje a meglehetősen kétes fejlődést jelentő Talent 2-esek viszik az utasokat Berlin belvárosa felé

A közút alatt átvezető aluljárószakasz még 2014 őszén is rendezett képet mutatott

A vasút alatti rész mér kissé kopottasabb, de rendezett képet mutat. Érdemes a kép bal alsó sarkában figyelni a padlón a jelzést: erre kell menni a reptér felé

Utasból akad bőséggel, de a DB AG a jegypénztárat már régen bezárta. Néhány automata állja a sokszor komoly mennyiségben érkező utazók rohamát

Időnként azért segíti a DB AG az utasokat az automatáknál is, talán így pörgősebben megy a sor

Az aluljáróban már kissé megritkították a piktogram-erdőt...

A 7-9. vágányok peronjához már csak a kiválasztottak mehetnek fel, az utasoktól rács zárja el a feljáratot

Jellegzetes „DDR-feeling”: keleten nem liftekkel, hanem rámpákkal oldották meg az akadálymentesítést. Ilyen rámpakomplexumokat találunk Berlin-Lichtenberg állomáson vagy éppen a berlini U5-ös metró vonalán is. Ez a rámpa is a 7-9. vágányokhoz vezetett valamikor

Az S-Bahn peronján álló információs vitrin se sok információt szolgáltat már. De az egykori fejléc, ami ma már a vitrin alján áll bizony látott a mainál jóval nagyobb vonatforgalmat is

A 3-5. vágány peronján érdekes helyre került az induló vonatok jegyzéke: eredetileg ide a távolsági vonatok kocsiösszeállítását mutató hirdetménynek kellene kerülnie – ám ilyen vonat 2006 óta csak alkalomszerűen fordul meg az állomáson...

A vágányok mellett a 2000-es évek elejének termékei, a legújabb generációs lapozós kijelzők tájékoztatják az utasokat, már ha van miről

Igaz, utastájékoztatásra az 5. vágány mellett sem sok szükség van már, hiszen a 7-9. vágány mellett ez a vágány is elvesztette a kapcsolatát a hálózat többi részével az elmúlt évek során

Nem mostanában járt vonat a hetedik vágányon sem...

Érdekes módon a lezárt peronon is minden megvan épségben. Sőt, ilyen szélvédett padot még a legtöbb forgalomban lévő állomás is megirigyelne

De épségben alussza Csipkerózsika-álmát az eredetileg az „Aiport Expres Schönefeld” utasainak szánt fűthető utasváró is az üzemen kívüli peronon

A perontető ép, a peron állapotát a legtöbb magyar vasútállomás megirigyelhetné, csak a kisebb erdőség zavaró: jár itt még vonat vajon? A felsővezetéket tartó oszlopok a mai napig használatban vannak: a keresztsodronyos megoldás tartja a forgalomban lévő vágányok felett még fent lévő drótot

Az 5., 7. és 9. vágányok pontosan a peronok végénél érnek véget. Nincs tovább...

A vasúti forgalom java részét az áthaladó tehervonatok és a Talent 2-es motorvonatokkal közlekedő regionális járatok jelentik. A képen egy ötrészes vonat érkezik Berlin felől

Nauen felé tart egy ötrészes Talent 2-es motorvonat...

...míg másik, csak háromrészes társa hamarosan indul Golm érintésével Potsdam felé. Óránként ismétlődik ez a „pók” Schönefelden – még egy ideig

A 2012-es repülőshowt, az ILA-t eredetileg már az új reptéren rendezték volna meg, ám végül úgy alakult, hogy a beton ugyan az új reptéré, de a terminál nem nyitott meg. Így maradt a régi megoldás: a belváros felől vonatok érkeztek a látogatókkal, ám a régi kerozinvasút már nem volt alkalmas erre, így a schönefeldi állomásra és villamos vontatással érkeztek az „ILA-Shuttle”-vonatok, innen (és még számos más pontról) buszos céljáratok vitték a látogatókat az ILA bejárataihoz. A képen látható vonat éppen érkezik Berlin-Lichtenberg felől, majd irányváltás és pár perc tartózkodás után fordult is vissza az emeletes inga
(valamennyi kép a szerző felvétele)

Halász Péter

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Figyelem!

Oldalunkon bizonyos esetben, elsősorban régebbi írások esetén vagy időszakosan valamennyi írás esetén előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.