2016. 09. 16.

InnoTrans 2016 – Előhang

Az idei InnoTrans járműkínálata némi eltolódást mutat a korábbi évekhez képest és a hagyományos gyártók jelenléte is csökkent a feltörekvők javára. Természetesen idén is megtelnek majd a szabadtéri vágányok, mai előzetesünkben pedig számba vesszük, mire számíthat majd a berlini vásárra kilátogató vagy jövő heti bejelentkezésinket követő érdeklődő.



Az idei InnoTrans járműfelhozatala sok szempontból felemásnak ígérkezik. A hagyományos vonali mozdonyok piaca láthatóan „leült" Európában - Berlinben gyakorlatilag néhány, egyébként unásig ismert Vectron és a lengyel NEWAG Dragon képviseli majd a szegmenst. (Ezzel összefüggő hírt volt, hogy Prima-mozdonycsalád gyenge eladásai miatt az Alstom fokozatosan leépíti nagy múltú Belfort-i gyárát.) A félig-meddig újdonságnak számító Stadler/Vossloh EuroDual sem egészen új, a Vossloh már 2014-ben is hozta a platform egyik kivitelét, a UKLight dízelmozdonyt. A gyártók listája is foghíjas lesz a szabadterület vágányain – az Alstom például elég „vékonyan” reprezentálja magát idén (az ismétlésnek számító Prima H3 hibrid tolatómozdony és a „nullemissziós vonat”), Bombardier-járművet pedig egyet sem láttunk a kiállítók listájában. A feltörekvő gyártók közül a PESA is csak motorvonatot hoz, a román Softronic pedig a 2014-es Transmontana-szerepléssel a jelek szerint letudta a berlini marketinget. A másik látványos jelenség a hagyományos személykocsik hiánya – a Stadler azerbajdzsáni megrendelésre készült hálókocsiján kívül csak a Locomore felújított Bmz-kocsija lesz a kiállításon: ilyenekkel indítják be a Berlin–Stuttgart járatukat idén decemberben. A trend világosnak tűnik, a motorvonatok és motorkocsik napjaink üzemeltetői igényeit hatékonyabban elégítik ki, és a személykocsi- illetve a mozdonypiac átrendeződése most ért abba a fázisba, hogy már a berlini seregszemlén is alig találni ilyen járművet (ami van, azt pedig képletesen szólva „lepi a por” – a Vectront már nehéz újdonságnak nevezni).

Természetesen azért nem lesznek üresek a berlini vásárváros vágányai. A gyártók közül a legkomolyabb, széles portfóliót felvonultató jelenlét a Siemens és a Stadler oldaláról várható – előbbi kötelező kör a cég méretét ismerve, utóbbi pedig annak a jele, hogy a svájci gyártó bebiztosította helyét az első ligában. Sőt, brillírozik, miközben a hagyományos „nehézfiúk” egy része (pl. Alstom, Bombardier) láthatóan kifogyott a lendületből. Személyszállítási vonalon a következő újdonságok érkeznek:
  • A Stadler elhozza a 2014-ben megrendelt, Giruno fantázianevű nagysebességű motorvonat első szerelvényének egy részét – az előzetes hírek egy kocsiról szóltak, a helyszínrajz alapján viszont nagyjából három járműegységre számíthatunk, a közösségi médiában keringő felvételek szerint viszont lehet, hogy még ennél is nagyobbat villantanak a helvétek;
  • A méltán sikeres FLIRT-családból már a harmadik generáció érkezik, ezúttal a holland vasút színeiben. A városi és „nagyvasúti” szegmens határvidékéről a CityLink fantázianevű tram-train, a városi vonalról pedig a már ismert Variobahn villamos érkezik – ezekről korábbi beharangozónkban már megemlékeztünk;
  • A Siemens komoly játékoshoz híven ezúttal is mindent hoz, ami a gyártósoron adódik. A premier tárgya a Mireo motorvonat, mely a Desiro-családot váltja majd, míg a leköszönő járműcsaládból az ÖBB CityJet-ek egy példánya és a brit Southwest Trains számára készülő Desiro City SWT érkezik Berlinbe. A Siemens hozza a Giruno mellé az idei kiállítás másik nagysebességű vonatát: a TCDD török vasúttársaság számára készülő Velaro Turkey papíron új, de tulajdonképpen csak egy újabb Velaro-variáció. Kötelező kör a Vectron is – az országok közötti átjárhatósági tekintetében erős és állandó bútordarabnak számító Vectron MS mellé fűszerezésnek ezúttal egy finn megrendelésre készülő változat érkezik majd, hogy azért egy kicsit mégis új színe legyen a dolognak.
  • Komoly újdonságnak ígérkezik és egyben a feltörekvő gyártók irányából érkező legnagyobb dobás a lengyel PESA DART fantázianevű nagysebességű motorvonata, melyet a lengyel vasút megrendelésére gyártanak. Papíron a Stadler Giruno kihívója az új nagysebességű (250 kilométer/óra) jármű, így kíváncsian várjuk, hogyan viszonyul egymáshoz a két jármű megjelenése élőben.
  • Szintén kilóg a sorból a horvát Končar villamossági gyár – az eddig régebbi gyártmányai felújításával foglalkozó üzem most saját, alacsonypadlós dízel-villamos motorvonattal rukkol elő Berlinben.
  • Ami a városi szegmensben jeleskedő gyártókat illet, új villamost a fentieken kívül négy gyártótól várhatunk: a HeiterBlick a TW3000 sorozatú Stadtbahn-kocsit mutatja be, az aradi Astra vagongyár Autentic fantázianevű járművével érkezik, a török Durmazlar Anatolian nevű járművét hozza, míg a PESA a krakkói megrendelésre gyártott 2014N típusú villamost állítja ki Berlinben.
A déja vu érzésről gondoskodnak még jónéhányan: a lengyel NEWAG az Impuls 36WE villamos motorvonattal és az eddig egyedül a hazai piacon eladott Dragon villamosmozdonnyal, a Skoda a pozsonyi ForCity villamossal és az Emil Zátopek fantázianevű mozdonnyal (a ČD 380-as sorozat Németországba szállított, 102-es sorozatjelű változata), a HeiterBlick a Vamos fantázianevű villamossal; utóbbiak már szinte leltári tárgyak a berlini vásárvárosban. A PESA korábban már látott LINK dízelmotorkocsiját hozza az ismétlések sorába.

Teherkocsiból és tolatómozdonyokból idén sem lesz hiány, sőt, mintha a szokásosnál is nagyobb helyet foglalna ez a szegmens. A mozdonyokkal kezdve a kötelező körök:
  • Vossloh (illetve most már Stadler) DE18 és G6 dízel-villamos illetve dízel-hidraulikus tolatómozdonyok
  • Alstom Prima H3 hibrid
  • Gmeinder / Zweiweg International DE60 C hibrid tolatómozdony (ez a jelek szerint egy V60 alapú átépítés)
  • Schalker Eisenhütte Maschinenfabrik MMT-M270-BDE és MT-S-600-BE speciális ipari/vasútüzemi tolatómozdonyok
  • CZ Loko Effishunter 1000, mely szintén egy átépítés
  • A bolgár Express Service MDD 4-00 típusú dízel-hidraulikus tolatómozdonya
Ami már valamelyest újdonságnak mondható, az az ÖBB és TecSol GmbH közös produktuma, az InnoShunt néven futó, 1063-as sorozatú villamosmozdony alapjaira épülő, tisztán akkumulátoros üzemű tolatómozdony.
A teherkocsik palettája idén is széles, és viszonylag komoly kínálattal érkezik az aradi Astra vagongyár: az Astra Rail néven futó teherkocsi-üzletág idén tartály- és önürítős kocsikon kívül egy brit vasutak számára kifejlesztett 60 köbméteres nyitott (Eas) kocsit is hoz. A további teherkocsis kiállítók főleg önürítős és tartálykocsikat hoznak: Tatravagonka A.S. Poprad, Greenbrier Europe (Lengyelország), Legios Loco a.s. (Csehország), Ateliers d’Orval (Franciaország). Hangsúlyosan jelen lesznek az intermodális forgalom járművei is, többek között a CargoBeamer JetModule fantázianevű, felsővezeték alatt is rakodható és szinte mindenféle tehergépkocsi-szerelvény szállítására alkalmas kocsija.

Pályás vonalon elsőként szólhatunk az egyetlen magyar járműről: a MÁV FKF új fejlesztésű és a minap Szolnokon is látott FMK-008-as mérőkocsija érkezik Berlinbe; prototípus IC+ viszont ezúttal nem jön, sorozatpéldány pedig még nincs az új kocsiból.
A két évvel ezelőtt látott nagysebességű síncsiszoló gépek és az ennél mélyebb felületi beavatkozást végző „rail milling” berendezések több gyártó színeiben is jelen lesznek. Nagysebességű síncsiszoló szerelvényt hoz az osztrák Linsinger, a német Schweerbau GmbH pedig önjáró, nagysebességűként hirdetett „rail milling” járművet hoz – kérdés, hogy ez a gyakorlatban mit jelent, ugyanis a legutóbbi kiállításon a szakemberek 2 kilométer/órás munkatempóról beszéltek a „rail milling” technológia esetében. Más szempontból hoz újdonságot a Linsinger ezen a területen, ők ugyanis egy városi vasutak számára kifejlesztett, szállítható gépet hoznak. A cég emellett egy hagyományos, kis sebességű nagyvasúti alkalmazásra szánt „rail milling” szerelvényt is hoz majd.

A kismozdonyok és telephelyi járműmozgatásra szolgáló vontatók piacán a szokásos szereplők hozzák aktuális járműveiket: az olasz Zephir (CRAB sorozat), a német Zweiweg International (E-MAXI sorozat), a Windhoff és a G. Zwiehoff (Rotrac-sorozat). A kínálatot elnézve egyre inkább elmosódik a határ a fűtőházakba szánt, vezetőfülke vagy vezetőállás nélküli távirányíttott „minimozdonyok” és a hagyományos tolatómozdonyok között – a Zwiehoff Rotrac RR típusú járműve, mely a termékpaletta felső végén helyezkedik el, már komolyabb tolatómozdonyokkal összemérhető képességekkel bír az alacsony sebességtartományú vonatmozgatásban. Egyre tipikusabb a nagyméretű tolatógépek közúti közlekedési képessége is, melyre szintén a Rotrac RR kínál kézenfekvő példát.

Magyarics Zoltán, Halász Péter

Írásaink kommentálására a RegionalBahn Facebook-oldalán van lehetőség.