2023. 05. 24.

Videó után nyomoznak a fotel-balesetvizsgálók

A MÁV-csoport május 22-én posztolt egy gyalogoselsodrást megörökítő videót a Facebookon. A közösségi portál, legalábbis magyar szinten nézve felrobbant: mindenki a gyalogosan közlekedőt szidalmazza és válogatott kínok közötti pusztulását várja. De vajon valóban lehet egy 14 másodperces videóból megítélni, hogy mi történt? És vajon jó gyakorlat-e ennek a videónak a tulajdonképpen minden kommentárt mellőző posztolása?


Május 22-én posztolta azt a videót a MÁV-csoport a Facebook-oldalán, amely egy dátum és minden bővebb körülményleírás nélkül csak annyit üzent:
Ő túlélte… szerencséje volt...
A motorvonatvezető, amint meglátta a gyalogost azonnal gyorsfékezni kezdett és hangjelzést adott.
Mindig nézz körül! A vasút veszélyes üzem, közlekedj körültekintően! Érj haza biztonságban!


Aki esetleg nem látta a videót, a felvétel azzal indul, hogy a ruházata és a mozgása alapján egy beazonosíthatatlan női gyalogos az elsodrási határon belül áll és arra figyel, ahogy az Óbuda állomás 2. vágányára érkező vonat éppen megáll. Feltehetően hallja a kürtöt is, hiszen megretten és a 3. vágány tengelyétől visszalép, miután megindult, de ő ezt a kürtöt az általa látott FLIRT jelzésének vélte. Ekkor sodorja el az éppen az elsodrási zónában lévő gyalogost az Angyalföld felől érkező szóló motorvonat, aki néhány métert repül és láthatóan a hátizsákjának tartalma szóródott csak szét a földön. Az érkező motorvonat megállt, szerencsére baja senkinek sem történt. Ennyi a videó.
Előrebocsátjuk: a vasút veszélyes üzem, körültekintően kell közlekedni a vasúti területeken, ehhez nem férhet kétség.

Azonban van itt több jelenség, amit érdemes szintén kiemelezni.
Először is: azt nem tudjuk, hogy a gyalogos körülnézett-e korábban vagy sem, mivel a felvétel indulásakor már bőven az elsodrási zónán belül van. Feltételezhető, hogy így tett, hiszen látható, hogy figyel a beérkező és megálló vonatra is. Azonban valószínűleg, amikor körülnézett, akkor a másik irányból érkező vonat vagy nem látszott vagy még túlságosan távolinak tűnt. Másodszor pedig fontos megjegyezni, hogy Óbuda állomás átmenő – 2. és 3. – vágányán a pályasebesség, ha nincs egyéb korlátozás elrendelve, 100 km/h. Ennek ellenére a felvételen is jól látszik, hogy nincs semmilyen figyelmeztető tábla, jelzés sem a peron felől érkező, sem pedig az északról, az Aranyhegyi út felől érkezők számára sem. Az átjáró nem szolgálati átjáró, annak használatát nem tiltja semmi. Olyannyira nem, hogy az állomás átépítésekor még arról volt szó, hogy a budapesti helyi autóbuszok megállója is erre lesz megközelíthető, ám végül a forgalomtechnika a közúti részen nem ennek megfelelően került kialakításra.
Harmadszor: Óbuda állomáson jelenleg (néhány peremidőszaki kivételtől eltekintve) csak a Rákos és Pilisvörösvár között közlekedő S76-os viszonylat vonatai állnak meg, óránként egyszer-kétszer: Rákos felé a reggeli csúcsban Rákos felé óra :06 és :36 perckor (majd napközben csak :36-kor már), míg az ellenkező irányban minden óra :25 perckor teszik ezt a vonatok. A többi vonat, azaz a Z72-es, Budapest-Nyugati–Esztergom viszonylatú vonatok nem. A videón látható helyzetből az vezethető le, hogy (pontos vonatközlekedést feltételezve) egy esztergomi zónázó vonat sodorta el a gyalogost, mert ez 10 perccel a megálló S76-os mögött érkezik. Itt kérdés, hogy vajon a peronon volt-e bármilyen jele az áthaladó vonatnak? Volt-e vajon abban az időszakban hangosbemondás, illetve egyéb jelzés akár az utastájékoztató kijelzőkön?
De inkább nézzünk körül magunk is a helyszínen!

Angyalföld felől Óbudára érkezve ez a látvány fogad minket. Ha a vonattól jövünk, akkor sejthető, hogy akár tovább is mehet a járat, de a gyalogos nem tudhatja, hogy mennyi ideig marad állva a vonat és semmi sem figyelmeztet a vonat felől érkezve, hogy itt azért más vonat is közlekedhet. A helyismerettel való bírás meg ugye nem elvárás az utastól, honnan tudja, hogy itt nincs utasvédelem és akár Esztergom felől a kijárat felé vezető vágányt is keresztezheti egy áthaladó szerelvény?

A régi 60-as busz végállomása felé vezető kijárat. Semmi sem figyelmeztet, ha jön a vonat, még figyelemfelhívó táblára sem futja.

Ha a balesetben érintett peron északi oldala felől érkezünk (mert ezt nem tiltja ám semmi!), akkor nehezen belátható a 3. (átmető fő)vágány Angyalföld felé.

Kicsit közelebb lépve már egy fokkal jobb a helyzet, de itt már alapvetően a másik irányba is tekintget az utas, pláne, ha érkező vonathoz igyekszik.

A parkoló és a régi 60-as busz (ma sajnos már nem használt) fordulója felől érkezve is csak a nagyfeszültségre figyelmeztető tábla van az átjáró mellett.

A peron végén lévő térvilágítási oszlopokon a baleset nyomán elhelyezhető lenne talán akár egy figyelmeztető tábla is.

A balesetet rögzítő kamera.

Ha az Angyalföld felé tartó vonathoz igyekszünk, érdemes körülnézni!

Az Aranyvölgy utca és a vonalat felügyelő KÖFI tornya felől érkezve is csak a nagyfeszültségre figyelmeztető táblát találtunk. Pedig a labirintkorlát, sőt, a fénysorompó fényjelzője is igazán elérne itt.

Egy megállóval arrébb, Aranyvölgynél a vasút két oldalán labirintkorlát és fényjelző készülék óvja az utasokat és az arra járókat. Óbuda állomáson erre miért nem futotta? Hiszen vadonatúj biztosítóberendezést telepítettek az átépítés folyamán így is, úgy is.

Akinek a fényjelző nem elég, még a burkolatra festett figyelmeztetés (ami nyilván nem szabványos megoldás) is segít.

Táblára fujta – ott, ahol ennek semmi értelme sem lenne, mert itt ugyan ki mászná meg a patakpartot? Jó, persze, láttunk már Magyarországon mindent is.

Ezek azok a körülmények, amelyek a videó megítéléséhez hiányoztak. És a MÁV-csoport videóját kommentelő felhasználók ez az, amit nem vettek figyelembe. Mi több, már előre prejudikálják azt is, hogy a gyalogos fülhallgatóval, esetleg zajszűrő fülhallgatóval közlekedne. Mondjuk ennek mond ellent, hogy megretten a megálló vonat kürtjelzésétől.
Szintén a szemére hányják, hogy nem nézett körül. Ez az, ami a videóból nem derül ki, mivel a videó azzal indul, hogy már halad a gyalogos a 2. vágány felé.
A felhasználói kommentek stílusa igazán vérlázító: gyalázkodó, prejudikáló álláspontokat olvashatunk. Megannyi rossz kívánalmak olvashatók, amelyek a gyalogos személyét és családját is érintik.

De azt is nézzük: mit lehetne csinálni? Az nyilvánvaló, hogy az akadálymentesítést szolgáló szintbeni átjáró komoly veszélyforrás. Nyilvánvalóan megvan az a mutatószám az utasforgalomra nézve, ahol már mindenképpen szükséges a különszintű gyalogos-átvezetés. Nyilván ennek a költségei sokkal magasabbak, mint a szintbeni átjáróé. Viszont a szintbeni átjáró bármiféle figyelmeztetés nélkül valóban veszélyes. Persze: harminc-ötven évvel ezelőtt a vonatok zajosabbak, sokszor az állomásokon lassabbak is voltak, így az állomási gyalogátjárók hasonló kialakítása nem okozott gondot.

Újpalota megállóhelyen, bár egy korábbi gyalogosátjárónál épült a megálló peronja, de vadonatúj labirintkorlátokat telepítettek a körvasút mellé.

Szép (bár baleseti veszélyforrásokban bővelkedő) példája ennek Rákos állomás – ellenpéldája pedig az 1960-as évek végén felújított nagykátai vonal néhány állomása: Rákoshegy, Maglód és Mende is ekkor kapott magas- és középperont, aluljárót, perontetőt. Emellett pedig azt is meg kell jegyezni, hogy az ilyen helyeken a legtöbbször volt forgalmi szolgálattevő is, tehát személyes felügyelet, akik tudtak szólni a gyalogosoknak, ha veszély fenyegette őket. Óbudán viszont már nincs jelenlétes dolgozó sem, a közeli KÖFI-központban dolgozók pedig nem csak a helyi állomást felügyelik.

Rákos állomás ékes példája a szintbeni gyalogosforgalomnak. Itt nagyjából átlag öt percenként jön megy a három, gyalogosok által szintben keresztezett fővágányon valamilyen vonat. Ráadásul szűkek a peronok, mégis talán itt történik a legkevesebb gyalogosbaleset.

Talán azért, mert ilyen helyen van állomási személyet, aki erre is ügyel?

Strausberg állomás átépítése során új helyre kerül a regionális vonatok peronja, ahova az utasok az S-Bahn (alsóvezetékes!) vágányait szintben keresztezve jutnak el. Az építkezés során készült képen már látszik az amúgy beüzemelt csapórudas sorompó is.

Itt pedig már üzemel az átjáró és a biztosítás: érkező vonatok esetén nem lehet keresztezni a vonatok vágányútját. A biztosítóberendezés adott, ahogy Óbudán is, ebbe beköthető lenne az utasokat védő berendezés, pedig itt nem 100 km/h-val járnak a vasúti járművek.

Az ÖBB Kleinreifling állomásán már 2009-ben ilyen táblák hívták fel a szintben a vonatokhoz igyekvők figyelmét a veszélyre. Erre sem futotta a MÁV-nál, pedig semmibe sem kerülne legalább ez a fajta  táblázás.

Lorsch állomásának 2014-es állapota nem volt túl szívderítő, de a második vágány peronjára csak a szolgálattevő engedélyével lehetett kijutni. 2016 közepére pedig a peronokat megemelték 55 centiméteresre, hogy a frissen vásárolt LINT-ekbe akadálymentesen lehessen beszálni.
(fotó: Adorján Péter)

Persze a szintbeni átvezetés sem ördögtől való: ehhez vannak technikai megoldások, amiket telepíteni lehet. Nyugat-Európában a labirintkorlátok szinte alapvetőek, de emellett fény- és hangjelző eszközök is telepíthetők, ezek kezelése az útátjárókhoz hasonlóan működhet. Sőt, akár konkrét gyalogos útátjáró és az azt fedező jelzőberendezés is simán megoldható, erre is láttunk példákat már Nyugat-Európában (is), sőt, az akadálymentesség is megoldható. Ha valakit részletesen érdekelnek az akadálymentességi előírások, az megtekintheti a 1300/2014/EU rendelet vonatkozó passzusait.

Tessék figyelni, a vonat bárhonnan jöhet!
(fotók: Halász Péter)

Összességében elmondható tehát, hogy a MÁV-csoport videója igencsak megosztó lett és sajnos rámutat arra, hogy a vasúttársaság részéről sokkal komolyabb körültekintés szükséges az ilyen anyagok közlésénél, hiszen a fotel-balesetvizsgálók és a kommenthuszárok billentyűzetéből kifejezetten sértő, akár az érintett emberi méltóságát sértő kommentek születhetnek. A MÁV-csoport helyében – amennyiben valóban a gyalogos volt a baleset okozója – egy kicsit többet mutattunk volna meg az előzményekből és leírtuk volna részletesebben az esemény körülményeit, nem adva táptalajt a gyűlölködő kommenteknek. Arról nem is szólva, hogy a visszafogottságra figyelmet felhívó kommentelők észrevételét a többi felhasználónak jó lenne megfogadni. Mert valljuk be: a videó, elnézve a mainstream online média híradásait valóban sokkolóan edukatív. Kérdés, hogy milyen mellékhatásokkal sikerül célt érni? A magunk nevében ezúton is megkövetjük a gyalogost a gyalázkodó hozzászólások miatt, de ugyanitt ismét felhívjuk a figyelmet: a vasút veszélyes üzem, a területén csak fokozott figyelemmel szabad közlekedni!

Halász Péter

Írásaink kommentálására a RegionalBahn Facebook-oldalán van lehetőség.