Vitatott döntést hozott utolsó napjaiban a Deutsche Bahn örökségét és múzeumait kezelő cég vezetése, amely természetesen heves reakciókat váltott ki. Egyes vélemények szerint több forog kockán, mint pusztán a még látogatható gyűjtemény sorsa.
Meglepő bejelentéssel zárta regnálását a Deutsche Bahn Stiftung gGmbH vezetése szeptember végén, alig néhány nappal azután, hogy biztossá vált a Deutsche Bahn AG új vezérigazgatójának személye. A hivatalosan Dr. Oliver Götze, a DB Museum igazgatója által jegyzett szűkszavú közlemény értelmében a cégcsoport működésének átvilágítása során arra a döntésre jutottak, hogy a három látogatható múzeum (Nürnberg, Halle (Saale) és Koblenz) közül a legkisebb területű halleit 2026-tól csak raktárként használnák, annak látogatására nem lenne lehetőség. Egyfajta cinizmusról tesz tanúbizonyságot, hogy a lipcsei főpályaudvar múzeumi vágányát és a különböző múzeumoknak kölcsönbe adott járművek megtekintését ajánlja az iromány.
Könnyen elmehetünk mellette, ha nem figyelünk eléggé. A nagyobb közönséget vonzó programok szervezésekor is évek óta háttérbe szorították a „keleti oldali” telephelyet.
A város főpolgármestere, Dr. Alexander Vogt erős szavakat használva kritizálta döntést: „A módja, ahogyan a Deutsche Bahn ezt a nagy horderejű döntést közölte, nem csak tiszteletlen a városunkkal szemben, hanem a múzeumot évek óta nagyra értékelő számos látogatóval és vasútrajongóval szemben is. Egy ilyen jelentős kulturális intézmény bezárása a város vezetésével folytatott előzetes megbeszélések nélkül sajnálatos módon a partnerségi viszony hiányát jelzi.”
A város történelmében fontos szerepet játszott a vasút, amely nem csak munkahelyek ezreit biztosította, de az 1920-as évektől egészen 1993-ig fontos kísérletek is folytak a vasúti járművek – különösen a mozdonyok – tekintetében a város közepén többszöri racionalizáció után is jelentős területet elfoglaló vágányokon. Maga a múzeum a korábbi IV-es fűtőház területén található, a bejárata a Halle Steintorbrücke S-Bahn-peronról nyílik. A területnek a fordítókorong segítségével aktív vágánykapcsolata is van a DB Regio műhelyén keresztül a külvilággal. Gyűjteményében főképp az NDK államvasútjának, a Deutsche Reichsbahnnak tárgyi emlékei találhatóak meg, illetve egyes keleti mozdonysorozatok különlegesebb darabjait is itt őrzik.
Az 1937-es építésű E 18 31 érdekes életutat tudhat maga mögött: 1972 és 1982 között a kísérleti üzem egyik mozdonya volt.
Kifejezetten fontos műszaki emlék a 211 001-3, amely az NDK első nagyszériás villamos mozdonyának prototípusa.
A '70-es évek második felében kezdődött meg az akkori 250-es, későbbi 155-ös sorozatú, hattengelyes univerzális mozdonyok gyártása az LEW-nél. A fűtőházban egy korai modell tekinthető meg a tervezés korából.
Nem csak a városvezető, hanem civilek is félnek a kultúrális örökségük és vele az identitásuk egy részének elvesztésétől, emiatt online petíciót indítottak a helyi önkéntesek a múzeum megmentésére, ahová néhány nap alatt bő négy és fél ezer aláírás érkezett. A főpolgármester szeretné az összes lehetőséget kihasználni, ezért párbeszédet kezdeményezett a DB AG vezérigazgatójával, a szövetségi közlekedési miniszterrel és Szász-Anhalt tartomány miniszterelnökével is, hogy a legjobb megoldást dolgozhassák ki.
Igazi különlegesség is látható itt az FLC 3 jelű tűz nélküli gőzmozdony képében, melyet az LKM gyártott. 1969 és 1979 között a VEB Orbitaplast műanyaggyárban, majd 1994-es leállításáig a Reichsbahnkraftwerk Muldenstein területén dolgozott.
(fotók: Adorján Péter)
(fotók: Adorján Péter)
A múzeumot hivatalosan fenntartó cég élére október elsejével Ralf Thieme került, aki főállásban a DB InfraGO AG személypályaudvarokért felelős igazgatója. Elődje a DB ingatlanvagyonáért felelős Sebastian Lange volt, aki a konszernen kívül folytatja pályafutását. Nem lesz könnyű feladat a frissen hivatalba került vezetésnek ebből a konfliktusból kikecmeregnie.
Adorján Péter
