2012. 07. 18.

München anno

Tíz esztendő látszólag nem sok idő. Ámbár ha végiggondoljuk, mennyi minden változhat ennyi idő alatt, beláthatjuk: ha úgy nézzük, igenis sok idő. Tíz esztendővel ezelőtti képekkel kedveskedünk most olvasóinknak – ezúttal Münchenben járunk. Abban az időszakban, amikor már a Vekrehrsrot uralta a DB AG járműveinek színezését, de még azért akadt hírmondója a lassan eltűnő típusoknak is.


Tíz esztendővel ezelőtt járunk most, egészen pontosan 2002. július 14-én reggel. A Kálmán Imre EN fedélzetén érkeztünk a bajor fővárosba, ahonnan hamarosan indulunk is tovább, de néhány fotó elkészítésére azért akad idő.
A Budapestről érkező éjszakai vonatra ezúttal két gép is jutott. Mind a kettő a DB AG új távolsági mozdonytípusából, a 101-es sorozatból került ki. Elől az új Mini Morrist reklámozó 101 086-7-es, míg mögötte a 101 055-2-es pihen azon a vágányon ahova tíz évvel később is befut a szóban forgó éjszakai járat. A Mini Morrist a gép még csak pár napja, 2002. június 21. óta reklámozza s egészen 2003 áprilisáig megtartotta e ruháját. A másik mozdony a hazai élelmiszerek mellett agitált 2000. szeptember 12. és 2003. augusztus 7. között

ICE-orrok a csarnokban. Hozzánk közelebb egy ICE-T pihen, mögötte pedig két ICE 3-as várja az indulást. Távolabb pedig egy ICE 2-es, majd egészen távol egy ICE 1-es látszik

Az előbbi képet „kicsiben” is meg lehetett ismételni. itt két ICE 3-as előtt egy ICE 2-es orra látszik. A háttérben pedig a Holzkirchner Flügelbahnhof vágányain (azaz München Hauptbahnhof 5-10. vágányain) egy egykori Silberling sejlik a Salzburg felé induló vonatba sorozva

A 111 068-as számot viselő gépen ránézésre nincs semmi különleges. Verkehrsrot, mint immáron valamennyi társa. De azért a története mégis érdekes: a nyolcvanas évek végén a 111 069-essel közösen e két gép volt az új színtervek „próbababája” s ennek megfelelően a sorozatból elsőként kapta meg az 1980-as évek végére és az 1990-es évek első felére olyannyira jellemző Orientrot színtervet.
A gép egyébként DBS 54-es típusú áramszedőt visel a mai napig. Eme áramszedő-típust eredetileg a 103-as sorozatú gépekre tervezték, azonban 160 km/h felett nem megfelelően működtek, így a 111-esekre felkerült SBS 65-ösökkel cseréltek ki jópárat

Indulásra kész a hamburgi ICE. A vonatot egy ICE 1-es szerelvényből állították ki.

Rövid beszámolónk végére egy igazi csemege. Sajnos, fotós szempontból nem a legjobb felvétel, de vasúttörténeti szempontból mindenképpen érdekes. Egy egységes InterRegio-szerelvény élén érkezik a csarnokba a DB Cargo állagába tartozó 139 262-0 pályaszámú gép. A villamosfékkel is ellátott tehervonati masinából 2012-re már csak három (a 139 311-es, 313-as és 314-es) van állagban a DB-nél. A többi gépet vagy szétvágták, vagy éppen magánvasutaknak adták el. Igaz, ez utóbbi példa a ritkább. A 139 262-est 2006. május 5-én állították le, azóta várja sorsát Maschen Rangierbahnhofon.
Érdemes szólni a vonatban közlekedő, másodiknak besorozott kocsiról is. Az egykori DR állagába tartozó, majd a DB AG-hoz került személykocsi valaha a DR komfortkocsija volt. Néhány évvel ezelőtt került a típus a Regentalbahnhoz, így a jármű ma jó eséllyel rendszeresen megfordul a müncheni pályaudvaron – igaz, a Netinera-csoport vonataiban, azaz az Alex-ekbe sorozva.
A 139-es egyébként a pasingi előkészítő pályaudvar felől érkezik. A főpályaudvar és a pasingi telephely közötti ingajáratokat általában a selejtezés előtt álló mozdonysorozatokra bízták – így volt ez sok más típus esetében is

képek: Halász István
szöveg: Halász Péter

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Figyelem!

Oldalunkon bizonyos esetben, elsősorban régebbi írások esetén vagy időszakosan valamennyi írás esetén előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.