2014. 02. 22.

J. George Hardy emlékére

Kereken 100 éve, hogy elhunyt J. George Hardy mérnök, a vákuumfék feltalálója. Fékes sorozatunk különkiadásában róla, és az ő munkásságának nyomán kifejlesztett légűrfékről emlékezünk meg.


Hardy 1851-ben született a Rouen (Franciaország) melletti Sotteville-ben, és 1914. februárjában halt meg Bécsben, mint egyéni szabadalmi ügyvivő. Mérnökként 1886-tól a londoni székhelyű Vacuum Brake Co. kontinentális igazgatója volt, s e minőségében – többek között – az önműködő, egykamrás vákuumfék feltalálójaként tett szert széles körű ismertségre.

A levegő, mégpedig a sűrített, vagy ritkított levegő fékezésre, illetve parancstovábbításra való felhasználásának ötlete gyakorlatilag a vasúti fékezéssel egyidős. A légűrfék (más néven vákuumfék) a levegőt olyanképpen dolgoztatja meg, hogy azt ritkítja, és légköri állapotba történő kiegyenlítődésének nyomásfokozatait használja fel a fékrudazat feszítésére és a vonat fékezésére.

Légűrfékkel felszerelt motorkocsi a Rhätsche Bahnnál. A felvételen a Berninabahn ABe 4/4II-es motorkocsijának vezetőállása látható
(fotó: Magyarics Zoltán)

A légűrfékeknek több típusa alakult ki (Smith-, Hardy- Clayton–Hardy-, Körting-féle fékek), ezek működési elve egyetlen egyszerű, elméleti alaptípusra vezethető vissza, melynek kidolgozása Hardy nevéhez köthető: a fékhengerben a dugattyú egyik oldalára légköri, a másikon annál kisebb nyomás hat. A légkörinél kisebb nyomású oldal nyomásváltozásai késztetik a dugattyút mozgásra, ezáltal a rudazaton keresztül fékezésre, vagy oldásra.

A Mariazellerbahn vonalán 2013 végén búcsúztak a több mint száz éves 1099-esek a napi forgalomtól. A mozdonyokon jól látható a légűrfék vastag tömlője a menetirány szerinti jobb oldalon
(fotó: Magyarics Zoltán)

A légűrfék története nagy múltra tekint vissza, érdekes, hogy ezeket – nem csak nosztalgiaüzemben – a mai napig használják, s az utolsó ország, mely a légűrfékről a légnyomásos fékre állt át, Anglia volt, a múlt század hetvenes éveiben.

A légűrfékek világával sorozatunk IV. részében foglalkoztunk részletesebben.

Nánási Zoltán

Sorozatunk további részei ide kattintva olvashatók.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Figyelem!

Oldalunkon bizonyos esetben, elsősorban régebbi írások esetén vagy időszakosan valamennyi írás esetén előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.