2014. 11. 07.

Próbaüzem a négyes metrón

A bécsi metrószerelvények így vagy úgy, de a város jelképévé lettek. A világító fénycsík az orruk közepén meghatározó és markáns megjelenést biztosít az immáron közel négy évtizede működő bécsi metróhálózatnak – ezt az arculatot viszi tovább a v/V sorozat is a maga módján. Ezúttal azonban még a próbaüzem időszakára emlékezünk egy igazi csemegének számító fényképfelvétellel.


A Wiener Linien sajtófotó-archívumában egy igazi csemegének számító képet tett közzé. Ma már természetes, hogy az egykori, a Duna-csatorna és a Wien partján futó vonalakon az SGP által gyártott „Ezüstnyilak” koptatják a vágányokat. Ám nem volt ez mindig így: az 1970-es évek második felében kezdődött az 1925-ben beindított Stadtbahn-hálózat átépítése a metró igényei szerint: először a D jelzésű vonal Heiligenstadt és Friedensbrücke állomások közötti szakaszát alakították át: előbb még egy-egy vágányon egymás mellett működtek a Stadtbahn vonatai és az új metrók, amelyek itt futották próbaköreiket.
A próbaüzem – egy vágányon – 1976. május 5-én indult meg a Heiligenstadt és a Friedensbrücke közötti szakaszon. Az egyetlen állomásközben – akkor még nem létezett Spittelau állomás – fel-alá ingázva teljesítették próbaköreiket az első U sorozatú metrókocsik. A prototípusok két éven keresztül koptatták próbamenetként a síneket, majd 1978. február 25-étől már az utasok is használhatták a járatokat a két állomás között. Sőt, még ebben az évben hosszabbították meg a metróközlekedést a Schottenringig.


A Wiener Linien által most közzétett képen a két U sorozatú kocsi várakozik valamikor 1976-ban a heiligenstadti végállomáson. Ekkoriban már zajlottak az építkezések, a Stadtbahn-vonatok nem hurokban, hanem csonkavágányon fordultak. Ráadásul gőzerővel zajlott a Wasserleitungswiese kocsiszín kivitelezése, amely a bécsi metróhálózat szíve lett nem sokkal később. Érdekesség a képen a metrókocsik fekete alapon fehér célfilmje is. Ennek a színkombinációja mellett az is érdekessége, hogy a metróvonal száma előtt még nem szerepel az U betű, azonban rövidesen – 1978-tól – már ez is felkerült a célfilmre, de később le is került onnan és csak a célállomást mutatta a kijelző – a célfilm pedig a ma már szintén csak emléknek számító fehér alapon fekete lett.
A képet nézve érdekesség még az is, hogy a harmadik sínről működő nehézmetró vágányai felett még ott van a Stadtbahn felsővezetéke, bár azok nem használták a magasperont, ami szintén látszik a vonat mellett. Ellenben a kép jobb szélén látható fényjelző szintén a hőskorra utal: üzemszerűen a nehézmetrók folyamatos vonatbefolyásoló rendszer segítségével közlekednek, fényjelzők csak az U6-os metró vonalán üzemelnek manapság – kivéve a Längenfeldgasse megállónál az U6-os vonalról érkező, csatlakozó szerelvény bevárására az U4-es metró vezetőjét utasító jelzőt.

szöveg: Halász Péter
a kép forrása: Wiener Linien archívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Figyelem!

Oldalunkon bizonyos esetben, elsősorban régebbi írások esetén vagy időszakosan valamennyi írás esetén előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.