2016. 02. 05.

Föld alá a vasúttal! – Épülő vasúti alagutak Ausztriában

Az ÖBB komolyan gondolja a vasúti infrastruktúra fejlesztését. Ez onnan is látszik, hogy amellett, hogy van rá pénzük – még ha hitelből is –, olyan projektekbe fognak bele, ami az alpesi országon kívül mások számára is komoly elönyökkel jár és ez pont az osztrákoknak hozhat bevételt, például a pályahasználat miatt. Nézzük hát, melyik a három legnagyobb alagútépítési projekt Magyarország nyugati szomszédánál.


Az osztrák vasút soha meg nem álló fejlesztése részeként jelenleg három meglehetősen hosszú alagutat is építenek, három európai fontosságú vasútvonalon. A Koralmbahn 32,8 kilométer hosszú alagútja, a Semmeringbahn 27 kilométeres föld alatti áthidalása és a Brenner-hágó alatti bázisalagút építési munkálatai is megállás nélkül haladnak.
Mindegyik projekt kulcsfontosságú az Alpokon át Észak-déli irányban haladó vasúti forgalom leegyszerűsítése és felgyorsítása érdekében. A három alagút közül kettő, a Semmering és a Brenner ma meglévő vasútvonalak alatt húzódik, megkímélve majd a vonatokat a hegymászástól és ezzel sok időt is spórolva az utasoknak. A Koralmbahn azonban egy máig hiányzó elemet tesz a helyére az osztrák vasúti közlekedést tekintve, a Graz és Klagenfurt közötti közlekedést rövidíti majd le igen komoly mértékben.

Koralm Semmering Brenner
Tartomány Stájerország, Karintia Alsó-Ausztria, Stájerország Tirol, Olaszország
Vasútvonal Graz-Klagenfurt Bécs-Graz/Klagenfurt München-Innsbruck-Verona
Honnan? Sankt Andrä Gloggnitz Mürzzuschlag
Hova? Frauental an der Laßnitz Mürzzuschlag Fortezza/Franzensfeste
Tervezett befejezés 2022 2025 2025
Hossz 32,8 km 27,2 km 55 / 63 km
Legnagyobb meredekség 5,44 ‰ 8,4 ‰ 6,7 ‰
Legnagyobb pályasebesség 250 km/h 230 km/h 250 km/h
Utazási idő megtakarítás nincs adat

(teljesen új vonal)
30 perc 55 perc

Koralmtunnel



Hagyományos meghatározás szerint a Koralm nem bázisalagút, hiszen nincs „felette“ meglévő vasútvonal, ezzel viszont csak még nagyobb a jelentősége. A Graz és Klagenfurt között épülő Koralm vasútvonal nem csupán a két tartományi főváros közötti közlekedést fogja nagy mértékben leegyszerűsíteni, de a megnyitása után a Bécsből Klagenfurtba, Villachba vagy éppen Olaszországba tartó vonatok is Graz-on át fognak közlekedni, ezzel rengeteg időt megtakarítva az utasoknak és a teherforgalomnak.


A Koralm vasúti alagút nyugati portálja Sankt Andrä stájerországi település mellett található, ahonnan a keleti portál 32,8 kilométerrel arrébb, Frauental an der Laßnitz mellett lesz. A teljes vasútvonal 127 kilométeres hosszának ez több mint az egynegyede. Ebből is látszik, miért nem épült meg eddig ez a vonal; meglehetősen költséges a projekt. A legnagyobb megengedett sebesség 250 kilométer lesz óránként, ami alapján a Graz és Klagenfurt között az utazási idő egy óránál is kevesebb lesz, így összesen Bécsből Klagenfurtig a Semmering alagút megnyitása után a jelenlegi 3 óra 55 percről három óra alá csökkenhet. A vasútvonal legnagyobb meredeksége mindössze 8 ezrelék lesz, így a tehervonatok is komolyabb korlátozások nélkül közlekedhetnek majd.

Építési terület St.Andrä közelében a nyugati portálnál. Jól láthatóak a felhalmozott előgyártott betonelemet az alagút béléséhez
(forrás: ÖBB)

Az alagút két különálló, 3,95 méteres sugarú járatból áll, nagyjából 40 méterre egymástól, melyeket 500 méterenként menekülőalagutak kötnek össze. A földalatti szakasz közepén egy vészhelyzeti megállót is kialakítanak majd. A legmélyebb részen az alagút felett 1200 méternyi hegy van. A legmagasabb pont az alagútban a keleti portáltól nagyjából 18 kilométerre található, ahonnan keletre 5,44 ezrelékes, illetve nyugatra 3 ezrelékes ereszkedés található.
Jelenlegi állás szerint a vasútvonal teljes elkészülését 2022-re teszik, az alagút már ezelőtt kész lesz, hogy aztán próbajáratokat és mentési gyakorlatokat lehessen tartani, amik elengedhetetlenek a menetrend szerinti üzem felvételéhez.

Semmering bázisalagút


A Semmering-vasút az UNESCO-világörökségek listáján is szerepel, az első normál nyomtávú hegyivasút a világon, az első vasút az Alpokon át észak-déli irányban. A nyomvonala bármelyik vasútbarát tetszését elnyerné, igazi hegyivasút, szűk ívekkel és komoly emelkedőkkel. A maga korában a Semmeringbahn elképesztő mérnöki teljesítmény volt, azonban a technika fejlődésével lehetőség nyílt a hegyen való körülményes átkelést egy bázisalagúttal nagy mértékben leegyszerűsíteni.
A Semmering bázisalagút ötlete már évtizedekkel ezelőtt felmerült, azonban rengeteg nem várt akadály lassította az építkezések megkezdését mind a természet, mind a lakosság oldaláról. Ezeken azonban mostanra úgy tűnik sikerült túllépni és a fúrás mindkét oldalról megkezdődött már.


Az alagút keleti bejárata Gloggnitz állomás után van 439 méteres magasságban, majd 27,2 kilométerrel később Mürzzuschlag állomás közvetlen közelében, 681 méteres magasságban található a nyugati portál. Közben 242 méteres emelkedés a 27,2 kilométeren mindössze 8,4 ezrelékes meredekséget tesz ki, ami a tehervonatok közlekedését is lényegesen leegyszerűsíti, tekintve, hogy a jelenlegi vonal legnagyobb emelkedése 28 ezrelékes.

Gloggnitz bejárat középen a két új híddal. Balra az alagútportál, szemben a völgyben megy a jelenlegi vonal, jobbra Gloggnitz állomás
(forrás: Wikipedia)

Az alagút – a Koralmtunnelhez hasonlóan – két, egymástól átlagosan 50 méterre található járatból áll majd, melyeket 500 méterenként menekülőjáratok kötnek majd össze. A megengedett legnagyobb sebesség az osztrák újépítésű vonalaknál megszokott – és a Railjetek maximális sebességével egyenlő – 230 km/ó lesz.
A munkálatokat 2012-ben hosszú huza-vona után kezdték meg végül a gloggnitzi keleti portálnál. Itt a Schwarza folyó felett két acélhíd épült, amit jelenleg az építési területre tartó teherautók használnak, de később ugyanezeken a hidakon fog haladni a vasúti forgalom. A bázisalagútnak a jelenlegi tervek szerint 2025-re kell késznek lennie.

Brenner bázisalagút


A Brenner-vasút Nyugat-Ausztria egyik legfontosabb vasútvonala. Tirol tartomány és Olaszország közöt teremt kapcsolatot a Brenner-hágón keresztül alagút nélkül, 1300 méteres magasság fölé emelkedve. A vonal része a 2200 kilométer hosszúságú Berlin-Verona nagysebességű korridornak, és egyben az egyik utolsó nagy akadálya a teljes távon való közlekedésnek.


A hegyi vonal ugyanis sokban hasonlít a Semmering-vasúthoz, a legnagyobb meredeksége 25 ezrelék, a legszűkebb ív 264 méteres rádiusszal rendelkezik. Ezen értékek közül egyik sem a legkedvezőbb a nagysebességű közlekedésnek, így a Brenner alagút építése is nagyon régi álom.
Az elmúlt években ráadásul a teherforgalom a Brenner-hágón keresztül komoly mértékben megnőtt, ám mivel a vasútvonal már így is a kapacitása határán van, ennek a növekedésnek a nagy része a közúton zajlik. A hegyen át ma is közlekednek RoLa vonatok, ám a szűk ívek miatt csak csökkentett sebességgel haladhatnak, ami méginkább árt a vonal áteresztőképességének.

(forrás: bbt-se.com)

A személyforgalom is igen erős a München-Innsbruck-Verona útvonalon, az ÖBB EC vonatai ezen az útirányon mindig jó kihasználtsággal közlekednek, pedig jelenleg csak az Innsbruck-Verona út is három és fél órát vesz igénybe. Ezt az alagút elkészültével két és fél órára lehet majd csökkenteni, ami igen jelentős időnyereség.
A Brenner bázisalagút törzsvonalának Innsbruck után délre közvetlenül lesz az északi bejárata, majd innen 55 kilométerrel később Fortezza állomás mellett a déli portál. Az északi portál Innsbrucknál 606 méteres tengerszint feletti magasságban található, míg a déli 147 méterrel magasabban, azonban a kettő között biztonsági okokból a vonal 800 méteres magasság felé emelkedik, a legnagyobb meredekség így is mindössze 6,7 ezreléket tesz majd ki az eddigi 25-höz képest.

Ez az Innsbruck-elkerülő fúrópajzsa
(forrás: bbt-se.com)

A főalagúton kívül lesz északon egy földalatti elágazás, amin keresztül a teherforgalom elkerülheti majd az Innsbruck belvárosában húzódó vonalat. Ezzel a járattal együtt a Brenner-bázisalagút 66 kilométeres hosszával 9 kilométerrel lesz hosszabb a nemsokára megnyíló svájci Gotthard-alagútnál, így az elkészülte után a világ leghosszabb földalatti vasúti kapcsolatává lép elő. Sajnos utasként ezt valószínűleg sose élvezhetjük majd, hiszen a személyszállító vonatok továbbra is érinteni fogják Innsbruck főpályaudvarát és a törzsalagúton keresztül érik majd el Olaszországot.
Az építkezés egy tesztfúrással már 2011-ben megkezdődött és azóta folyamatosan halad, de a teljes megnyitás így is csak 2025-re várható, a menetrend szerinti forgalom pedig 2026-tól használhatja majd az alagutat.

Berky Dénes

5 megjegyzés:

  1. Ezt el lehetne küldeni a MÁV-nak. Eszembe jut egy levél, amit egy felháborodott utas írt. "Az, hogy nincsen rá pénz, az a legkevésbé sem tud érdekelni. Oldjátok meg, mert a MÁV szolgálatában álló Cic Imre kalauz sem viccel, kíméletlenül leficcent a szerelvényről, ha nincs elég kabala a zsebembe, hogy megvegyem a jegyet!" Ez egy teljesen jogos álláspont.

    VálaszTörlés
  2. Jó hogy nincs rá pénz mert nem is kérnek az EU-tól pedig adnának!

    VálaszTörlés
  3. A térképet elnézve a Semmering bázisalagút elég nagy "kanyart" ír le, azt elehet tudni, ennek mi az oka? Úgy értem látszólag van sokkal rövidebb és egyenesebb út is a két pont között, de nyilván nem az alagútfúrás öröméért választották a hosszabbat...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Így van, eredetileg egy északibb útvonal volt tervben (lásd itt: http://www.tunneltalk.com/Austria-Feb1996-Semmering-baseline-railway-pilot-tunnel.php), de azzal voltak problémák - ha jól sejtem geológiai és/vagy fiskális.

      Törlés
    2. Az egyik legegyszerűbb oka a hosszabb vonalvezetésnek, hogy így jön ki a 8 ezrelék körüli meredekség, ami a tehervonatok korlátozás nélküli közlekedéséhez szükséges. Emellett a terepviszonyok és a geológiai körülmények is ezt a vonalvezetést hozták ki végül ideálisnak.

      Törlés

Figyelem!

Oldalunkon bizonyos esetben, elsősorban régebbi írások esetén vagy időszakosan valamennyi írás esetén előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.