2016. 09. 02.

Csak egy kép – Hennigsdorfi kirohanós

A német szövetségi fővárost körülölelő vasúti körgyűrűnek manapság már jobbára a teherforgalomban van szerepe vagy akkor, ha éppen az egyik befutó vasúti tengelyről át kell terelni a vonatokat egy másikra. A helyi személyszállításban viszont már régen lecsökkent a jelentősége, hiszen ez abban állott, hogy az ország és a város megosztottsága idején Nyugat-Berlint az NDK és Kelet-Berlin polgárai el tudták kerülni. Ám ennek ellenére azért még most is van személyszállítás szinte a teljes külső vasúti gyűrűn, igaz, a korábbinak legfeljebb csak árnyéka. Csak egy képet hoztunk, ezúttal Hennigsdorfból.


Hennigsdorf neve sok magyarnak ismerősen cseng, főleg, ha már utazott a budapesti, manapság kényszerűen önállósodó HÉV-hálózaton és annak járművein. Igen, való igaz, hogy az MX és az MX/A sorozatú motorvonatok teljes egészében, az MIX/A-knak pedig a villamos berendezései itt készültek. A gyár ma is működik, a rendszerváltás után előbb az AEG-hez, majd az ADtranzhoz, végül a Bombardierhez került.
A henngisdorfi állomás ennek megfelelően a vasútfotósok egyik kedvelt helye, hiszen a gyári iparvágányokon időről időre feltűnik valami újdonság, valami frissen gyártott szerkezet, esetleg egy javításra érkező másik jármű.
De visszatérve a bevezetőben említett személyszállításra: elvileg lehetséges, hogy Berlint körbevonatozza az ember, igaz, erre jó sok időt kell szánni, mert a vonatok jellemzően nem egymáshoz csatlakoznak, hanem a kifutó tengelyeken közlekedő járatokhoz. Ráadásul vannak szakaszok, amelyek az aktuális menetrendi igények függvényében kimaradnak a sorból: így volt ez sokáig az Außenringhez köthető Potsdam-Pirschheide állomás felső szintjével is, ahova az elmúlt évek során tértek vissza a vonatok, ám megállás nélkül haladnak át az egykori potsdami főpályaudvaron.


Mai képünk bár fotótechnikailag nem nagy eresztés, számos érdekességet vonultat fel. Az egyik ilyen maga a mozdony: a 143-as sorozatú gépekkel a német főváros környékén már alig lehet találkozni, jobbára csak pótlásként vetik be őket a gyorsabb és fiatalabb rokonok, a 112-esek mellett. Ráadásul mozdonyos személyvonat az Außenringen már nincs 2011 óta, amikor sikerült végre a Bombardier Talent 2-es motorvonatait életre kelteni. A 135-ös számú gép pedig szerencsésen átvészelte a selejtezési hullámokat, legutóbb 2016. július 8-ával kapott IS930-as szintű javítást Frankfurtban és a hesseni vonalakon közlekedik a mai napig.
Nem ilyen szerencsések a gép mögött alig látható kocsik: ekkoriban az RB21-es viszonylaton két kocsis, egy betét- és egy vezérlőkocsiból álló ingavonatok jártak. Ezek a kocsik Magyarországon is ismerősek lehetnek, hiszen nem másról van szó, mint a sokak által imádott, mások által kifejezetten utált, de a vasúti közlekedés színvonalát a forgalomba állítással kétségtelenül növelő halberstadti kocsikról, amelyek időközben Németországban szép lassan eltűnnek a sínekről.
Itt érdemes megemlíteni, hogy felvételünk 2007. augusztus 31-én délután készült – egy évvel később már csak egy emeletes vezérlőkocsi jutott erre a járatra, amelynek kihasználtsága meglehetősen csekély volt. Cserében viszont idehaza teljesen utópisztikusan hatott, hogy a kocsik csendesen, egyenletes tempóval, 120 km/h-val szelték a brandenburgi tájat húsz perceken át, elrobogva a megszűnt megállók mellett. Itthon alig-alig találni ilyen vasúti pályát még kilenc évvel később is.

Halász Péter

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Figyelem!

Oldalunkon bizonyos esetben, elsősorban régebbi írások esetén előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.