2017. 04. 20.

Csak egy kép – Nincs kocsi!

Sokszor szoktuk idézni a címben is olvasható mondatot – nem véletlenül, hiszen a MÁV-csoportban a személykocsi-gazdálkodás finoman szólva sincs a csúcson. Sőt, igazából a felületes szemlélőnek a rendszerszerűen működő rendszer is ötletszerűnek tűnik, elég ránézni egy hétvégi, erősített IC-re, ahol ha mást nem, posta-Bhv-t biztosan találunk. Mai képünk pár nap híján öt éves és ezen is látszik, hogy igazából nem működött már jól akkor sem a MÁV-START kocsigazdálkodása...


Hatezernégyszáz kilowatt és nyolcvanhat tonna áll szemben kétszer negyvenegy tonnával – kicsit talán erősre sikerült 2012. április 22-én a Budapest-Keleti pályaudvarról Miskolc-Tiszaira közlekedő IC 504-es számú, Lillafüred nevű vonat összeállítása. Menetrend szerint persze nem így kellett volna lennie, hiszen a MÁV-START által féltve őrzött és közérdekű adatként sem kiadhatónak tartott Személyszállító Vonatok Összeállítási Rendje, azaz a SZVÖR szerint is a mozdony mögött két 20-67-es és egy 10-67-es IC-kocsi, majd egy halberstadti vezérlőnek kellett volna következnie. Viszont a jól működő üzemirányításnak köszönhetően a vonatnak pontosan a fele egyszerűen „elfogyott”.
Vajon mennyire örülhetett ennek az, aki nem kevés pénzt áldozott az 1. osztály kétes kényelméért cserébe és azért, hogy szabadnapos vasutasok és semmittevő vasútőrök között múlassa az időt Füzesabonyig, netán Miskolcig? Vajon hányszor harminc napig kellett a MÁV-START Zrt. Ügyfélszolgálatával küzdeni az osztálykülönbözetet visszaváltani óhajtó utasnak? És igen, most bizony saját tapasztalatból beszélünk, a vasúttársaság még a legkisebb és jogos tartozását sem akarja az esetek nagy többségében kielégíteni az utas felé – fordított helyzetben persze ők azért vernék az asztalt, hogy kell a pénz...


De maradjunk inkább a sínek mellett: az IC 504-es élére ezen a napon a 470 010-es jutott – az Aranycsapatnak emléket állító mozdony 2011 vége óta rótta a síneket, ekkoriban még igazi csemegének számított a fotósok között, hiszen a kevés magyar „Werbelok” egyike volt – mára már szinte teljesen megszokott, hogy valamilyen partnerség okán lefóliáznak egy-egy gépet – persze, a reklámmozdony igazi jelentését figyelmen kívül hagyva. Vajon Magyarországon a MÁV-START mikor ismeri fel a bevételi lehetőséget a guruló hirdetőtáblákban? Jó, a hazai óriásplakátok tartalmát elnézve azért mondjuk egy „Állítsuk meg Brüsszelt!” feliratos Teknőnek nem biztos, hogy mindenki örülne, legyen szó Magyarország területéről vagy éppen nyugati szomszédunkról.

Halász Péter

3 megjegyzés:

  1. Hű, egyre tematikátlanabbak ezek a MÁV-ellenes kirohanások... Elértéktelenítik a valós kritikákat is :-/

    Egyébként hogy kell érteni, hogy "a reklámmozdony igazi értelmét"? Hol van leírva, hogy egy Teknő, ha nem kék, akkor kötelezően üzleti reklámot kell viseljen? Csak azért, mert hochdajcsul Werbeloknak nevezik, már elég alap a németül beszélő magyar vasútbarátnak, hogy megrója a MÁV-ot, amiért "nem ismeri fel", és nem üzleti reklámot rak a gépére? Miért ne dönthetne a mozdony tulajdonosa szimplán valami közcélú mellett? Én speciel örülök, hogy nem az matricázza a mozdonyt, aki többet tud fizetni...

    Kicsit farok-csóválja-a-kutyát hangulata van ennek a cikknek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Önmagában nincs is baj azzal, hogy nem bevételi forrásként tekintenek erre a lehetőségre – csak akkor ne sírjon a MÁV-csoport szája, hogy milyen rosszul megy nekik, nincs bevétel, stb.

      Törlés
  2. Stimmel, de azért abban egyet érthetünk, hogy a 35x50 négyzetméternyi (kb. két Kombinónyi) reklámfelület jelentette bevétel egy MÁV-nyi szervezet életében kimutathatatlan. Ha már mindenképpen kimutatható mértékű reklámbevételt szeretne a társaság, ahhoz olyan mennyiségű felületet kellene beáldoznia "kommersz" (gyorsétterem, intimbetét, telefon, mosópor, satöbbi) reklámokra, ami szerintem Nálad is kiverné a biztosítékot, és visszasírnád az Aranycsapatot :)

    Egyébként ha már a felismerést boncolgatjuk, volt a fentiekre kísérlet, volt nekünk Pannon Praktikumos Bhv-nk. Érdekes lenne tudni, hogy mi vezetett a kísérlet bukásához (sok volt a macera a fóliával, megsérült, koszolódott, emiatt nem volt kellően vonzó; vagy csak szimplán valaki kiszámolta a MÁV-nál, hogy mivel járna egy értékelhető méretű felület felszabadítása, mennyi többletmunkára lenne szükség a fóliák gondozására és a normális tisztántartásra, adminisztrációra; majd hagyta a fenébe a gondolatkísérletet).

    (Akárhogy is van, továbbra is fenntartom, hogy kár volt a témát a nincskocsi-cikkbe belekeverni.)

    VálaszTörlés

Figyelem!

Oldalunkon bizonyos esetben, elsősorban régebbi írások esetén vagy időszakosan valamennyi írás esetén előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.