Az előzőekben feltett kérdést megválaszolva: alapesetben az első ajtón kell felszállni és a menetjegyünket a járművezetőnek bemutatni, esetleg tőle megvenni – Budapesttel ellentétben mindennemű felár nélkül. Ezután pedig fáradjunk a kocsi belsejébe, neadjisten az emeletére, ha éppen van ilyen. Ez az alapszabály nem változott meg, nem szűnt meg a Berliner Verkehrsbetriebe, a BVG közlése szerint. Alapesetben így kell eljárni és kész. Annak ellenére van ez így, hogy a sajtó és a városi politika is már úgy tálalta a BVG intézkedését, amelyet még hónapokkal ezelőtt hozott, hogy akkor most vége a kötelező elsőajtózásnak, fel lehet szállni mindenhol a buszra. No, ez az, ami nem igaz továbbra sem!
Autóbuszok a végállomási felszállóhelyeknél a Zoologischer Garten pályaudvarnál – itt akár fel is függesztheti a buszvezető az elsőajtózást
A BVG buszvezetőinek a szabályok szerint eddig is lehetősége volt felfüggeszteni saját hatáskörben és egy-egy megállóra az elsőajtózást, amikor látszott, hogy az utascsere olyan mértékben meghosszabbítaná a megállóban való tartózkodást, hogy az menetrendszerűség kárára menne. Csak egy példa: a Zoologischer Garten felől érkező M45-ös buszok szinte mindig összajtóznak Rathaus Spandau csomópontnál, hiszen itt majdnem teljes utascserét láthatunk. A Johannesstift felé közlekedő kocsikra bárhol fel lehet szállni és kész. Így is komoly perceket töltenek a buszok a megállóban, főleg, ha még a sofőrök váltanak is. Ez eddig is így volt és ezután is így lesz és lehet is a BVG szerint.
A hosszabb tartózkodást kínáló végállomásokon szinte biztosan marad az elsőajtós felszállási rend. Ilyen az M19-es nyugati vége, Grunewald S-Bahn-állomásnál
De akkor mi történt és mitől vadult meg a sajtó és a városi politikusok nagy része is? A dolog igen egyszerű: az eddigi viszonylag homályos és nem egyértelmű szabályozáson valóban változtatott a BVG, de nem most, hanem még az ősz folyamán. A dolog lényege az, hogy pontosították, mikor nagyjából milyen utasmennyiségnél célszerű valamennyi ajtón engedélyezni az utasok felszállását a járműre. Cserében viszont a BVG jelentősen meg kívánja erősíteni az ellenőrzéseket a felszíni járműveken, elsősorban az autóbuszokon. Ezzel azonban a buszvezetők nagyobb szabadságot is kaptak, több helyen engedélyezik a szabályok konkretizálása után az összes ajtón való felszállást – és ezt értelmezik tévesen nagyon sokan olyan formán, hogy a városvezetés megszüntette az elsőajtós felszállási rendet.
Az egyértelműbb szabályozásnak köszönhetően a buszvezetők bátrabban alkalmazzák az elsőajtózás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést – itt éppen a tömeg egy M49-es buszt „támad meg” a Messe Nord S-Bahn-megállónál
(fotók: Halász Péter)
(fotók: Halász Péter)
Igaz, az elsőajtózás régóta szúrja sokak szemét Berlinben. Azzal érvelnek: nem hatékony a jegyellenőrzés, lassítja az utascserét, eleve kivétel alóla a kerekesszékes és a babakocsival utazó utas és a buszvezetőkre is többletfeladatot ró. Ez a mantra Budapestről is ismerős, egyes szakszervezetek amióta létezik, azóta támadják hasonló érvekkel a rendszert, miközben az is kiderült: a rendszer hatására is növekedtek a bevételek, csökkent a jegy nélkül vagy jogosulatlanul utazók száma és a buszokon is nagyobb rend van, lévén egy normális ellenőrzési folyamat során akárki nem szállhat fel a kocsira.
Halász Péter
