Buszgarázs a határsávban – 8. Ikarus-találkozó Meiningenben

Bevált és megszokott váltásban, egyik évben Magyarországon, másik évben Németországban rendeznek a tavasz végén-nyár elején nagyszabású Ikarus-találkozót, melyre minden évben szép számban érkeznek szép és érdekes magyar gyártású buszok, illetve látogatókból sem szokott hiány lenni. Ezúttal Németország volt soron és a 8. Ikarus Találkozónak a dél-türingiai Meiningen adott otthont.

A már évek óta hagyományosnak mondható munkamegosztás alapján elmondható, hogy páros években a magyarországi Tapolca, páratlan években pedig valamelyik (kelet-)német város ad otthont az Ikarus autóbuszok egyik legnagyobb nemzetközi találkozójának minden év májusában, jellemzően pünkösd környékén. Az idei, 2025-ös találkozó helyszíne a valamikori NDK-NSZK határhoz, egyben a kelet-német határsávhoz közeli, színházművészetéről és gőzmozdonyjavítójáról is ismert Meiningen lett, ahol a vendéglátó a helyi buszközlekedési cég, az MBB Meininger Busbetriebs GmbH volt.

A rendezvény központja és a hagyományos délutáni felvonulás kezdőpontja is a cég eme alkalomra kiürített, 1993-ban átadott sülzfeldi telephelye volt, magától a várostól egy jó 5 kilométerre délnyugatra. Ide – parkolóhelyek híján – a város által biztosított más parkolókból lehetett eljutni az ünnepi járattal. A járat érdekessége, hogy alighanem az 1991-es alapítású MBB GmbH egyik legsűrűbben indított, közszolgáltatás keretében közlekedő járatáról van szó: 9 és 16 óra között 15 perces követéssel közlekedtek a buszok, melyeken egyedi jegyet kaptak az utasok. A meghirdetett indulások között pedig 11 óra után nosztalgiakocsikkal is lehetett némileg magasabb díjért cserében utazni, ami egyben adományként is funkcionált az adott jármű részére.

A bevezető után, de még a képek előtt ajánlanánk elindítani a Közvetlen Kocsi aktuális adását, amelyben főleg az eseménnyel foglalkozunk, de megemlítjük a város más közlekedést érintő érdekességeit és programjait is. Az elhangzó hivatkozásokat bejegyzésünk végére helyeztük el.

A nagyjából három hónapos intenzív előkészítés után reggel fél kilenckor találkoztak a vasútállomás mellett a cég dolgozói, hogy a már előző nap megérkezett kiállítókat Suhl felől összegyűjtő különjárattal kiutazhassanak a telephelyre, ahol a már előkészített standot készre szerelték és eközben a társszervező Freundeskreis Ikarus koordinálta a folyamatosan érkező autóbuszok beállítását az előre kijelölt helyekre. Mint azt a házigazda MBB ügyvezetőjétől, Mirko Petertől megtudtuk, előzetesen 60 járművet regisztráltak a tulajdonosaik, de végül 47 darab autóbusz érkezett a rendezvényre. Ezzel ugyan „csak” beállítani sikerült a két évvel ezellőtti chemnitzi rekordot, a megérkezett buszok közül pedig a délutáni felvonuláson 40 mozgott is. A járművek Magyarország mellett Lengyelországból és persze Németország számos városából érkeztek a garázsba, hogy a látogatók megcsodálhassák és részben kipróbálhassák őket. Emellett az ilyen események a járműtulajdonosok közötti beszélgetések és kapcsolatépítések mellett alkatrész-beszerzésre is kiválóak, ahogy azt ezen a napon is hallhattuk.
Képválogatásunk nem törekszik minden megjelent jármű bemutatására, de jó keresztmetszetet ad a különféle típusokból és kialakításokból.

Érkezik Meiningen vasútállomására a vállalat jelenlegi összes csuklós autóbusza, a 2023 áprilisában forgalomba állított SM-B 2333 Suhl felől, a kijelzőn pedig az Ikarus-találkozóra készült különleges kijelzőkép egyik lapja látható.

Évek óta megmosolyogjuk a hallei egyesület buszának hátsó ablakát, miszerint hiába keresünk klímát, fedélzeti mosdót, szórakoztató elektronikát és hővédő üvegezést.

A 2023 szeptemberében forgalomba állított két elektromos meghajtású Ikarus 120e egyike, az SM-B 2336E készülődött induláshoz a járműtárolóból a rendezvény központi csarnokává avanzsált épület mellett. Mögötte az Electrobus Europe Zrt. által kiállított darab várt a helyére.

Eközben az ingajárat másik végpontján, a kerületi hivatal melletti buszállomáson is megkezdődött a nagyüzem: az első órában minden indulás tervezetten két busszal lett kiszolgálva, hogy a belvárosban is legyen elegendő kapacitás.

A ráhordó járatok sorát nem a képen látható SM-B 2333 nyitotta, de önmagában a legnagyobb kapacitást jelentette, amire szükség is volt a rendezvény során.

A 2012 decembere óta dolgozó SM-B 1651 2023 szeptemberében, a városi buszközlekedés 60. évfordulójához kapcsolódóan kapta meg jelenlegi matricáit, melyet helyi óvodások rajzai alkotnak.

A látogatók a Landratsamt melletti nyilvános parkolóba az A71-es autópálya lehajtóitól a kihelyezett táblákat követve juthattak el, ahol a cég fiatal dolgozói segítették az eligazodást.

A garázsban a buszokat főként a típusok szerint szortírozták, így egymás mellé kerültek az azonos alapokra épülő darabok.

A németeknél „Szivar” vagy „Rakéta” néven ismert 55-ös és 66-os típus képviselői a terület északi részén kaptak helyet.

A 250-est és annak változatos kialakítású variánsait a főút felőli, nyugati oldalon kellett keresni.

Ugyanide, a járműtároló csarnok felőli oldalra kerültek a 260-as típus tagjai.

A 280-asok – méretük és az ingajárati szerepük miatt – a déli placcon álltak. Természetesen ugyanitt állt a Heiko Wolf által teljesen újjáépített 180-as is.

Mögöttük a 255-ös, 256-os és C56-os sorfal a déli kerítés előtt.

A terület keleti oldalán a kisebb méretű járművek kaptak helyet, itt eléggé változatos volt a felhozatal.

Belföldön a legnagyobb távolságot a rostocki egyesület tette meg: közel 600 kilométer után érkezett meg a Barkas B 1000-es a 66-ossal párban, előző nap reggeltől estig.

Az autóbusz kialakítású Robur LO 3001 a szomszédos Untermaßfeldből érkezett és a helyi rendezvények rendszeres résztvevője.

Kicsivel nagyobb méretű a szintén Wolf úrhoz köthető Z-IK 311H, amely a rendszámából is leolvasható típus tagja. A mozgatásához Budapestről kölcsönzött munkaerőt a tulajdonosa.

Elmaradhatatlan ilyen rendezvényeken a KGST ipari együttműködésének egyik példája, az IFA W50-es alapjaira szerkesztett 211-es. A kék-fehér darab Berlinből, az szürke a közeli Waldauból érkezett.

A Budapesten csak „Dodzsem” becenévvel illetett, kétes hírnevet szerzett típus egy közel eredeti állapotban megmaradt példánya is megnézhető volt, melyet eredetileg a wuppertali WSW számára gyártottak. A felvonuláson nem vett részt, végig a parkolóban maradt.

A házigazda közlekedési vállalkozás kerületi tulajdonban áll és a közüzemeket összefogó cégcsoport tagja. Standjukat nehéz volt eltéveszteni, hiszen a csarnokból kilógó autóbusz adta a stand hátterét.

A 2024 májusában forgalomba állított SM-B 2451 rendszámot viselő MAN R60 Lion's Intercity típusú autóbusz dekorációja a másodlagos feladatára hívja fel a figyelmet: amikor nem valamelyik vonalon dolgozik, akkor a járművezetők képzésében segédkezik a partner autósiskolánál.

A stand két részre volt felosztva: elől a megvásárolható termékek…

…hátul a díjmentesen elvihető ajándéktárgyak várták új gazdáikat.

A cég alkalmazottai folyamatosan állták a látogatók hadát és adtak felvilágosítást a záporozó kérdésekre.

Bár a nap elején a menetrendkönyvek fogytak jobban, később a cég valós buszai alapján készült buszmodellek és a 2021-ben ünnepelt 30 éves évfordulóra készült USB-kulcs vette át ezt a szerepet.

A jubileumra kiadott puhafedeles könyvből is fogyott jó néhány darab, hiszen dél körülre pótolni kellett a reggeli készleteket.

Specifikusabb termék volt a találkozóra kiadott hűtőmágnes és az ugyanilyen mintával ellátott műanyag pohár. Ha valaki lemaradt volna, nyugodt szívvel rendelhet akár magyarországi címre is a weboldalon megadott elérhetőségeken keresztül.

Amint említettük, a kommunális szolgáltatásokat ellátó cégcsoport is kiállított. Az MAN TGS alapú hulladékgyűjtő célgép március eleje óta reklámozta az eseményt az egész kerületben.

A kerületi cégek mellett a járműjavítót üzemeltető FHS GmbH is kiállított egy MAN TGX vontatót és egy TGE kisáruszállítót, de jelen volt a VI Verkehrsinstitut GmbH Thüringen is, akik a 2451-hez hasonlóan szintén az MBB-hez tartozó és pótpedálokkal is felszerelt SM-B 1808 előtt állítottak ki. Kisebb méretű járművek is voltak a csarnokban: két német és egy magyar modellárus kínált nem csak buszokat.

Fotósokból nem volt hiány, mindenki vihetett haza megfelelő mennyiségű képet a kiállított és dolgozó járművekről.

A telephely déli részén általában átadásra vagy javításra váró teherautók parkolnak, de erre a napra az FHS mindent elrámolt innen.

Különleges életút áll a jelenleg N-BF 280H rendszámot viselő 280.27 mögött. Évtizedeken át a móri RÁBA-gyár dolgozóit szállította, majd néhány éve a Markt Erlbachban székelő BusCompany Franken tulajdonába került. Hivatalos bemutatkozása a jelenlegi formájában 2023 nyarán történt Nürnbergben.

A Personennahverkehrsgesellschaft Merseburg-Querfurt mbH 260-asa szintén állandó résztvevője a buszos rendezvényeknek, a busz gárdája többekhez hasonlóan eredeti NDK-s egyenruhában dolgozott egész nap.

Az 1999-ben a Harz-hegységből Halle (Saale) mellé került autóbusz feltűnő matricázást visel magán.

Zwickauból érkezett egy német viszonylatban különlegesnek számító típus, az Ikarus 263-as képviselője. A szocializmus utolsó évében került a főképp autógyártásáról ismert városba, ahol 28 éven át dolgozott.
Ezzel a busszal már találkozhattak az olvasók a tavaly tavaszi drezdai beszámolónkban.

Apolda azonosítóját viseli rendszámának elején ez a 280.03 típusjelet viselő autóbusz, amelyik Andreas Hernich tulajdonában áll. Az autóbusz nagyfelújítását Magyarországon végezték és ekkor kapta meg a ráncajtók helyett a bolygóajtókat, illetve a turista modellekre jellemző műanyag lökhárítót. A kelet-németek az egyenesfutása miatt a „Schlenki” becenevet adták a típusnak és máig nosztalgiával gondolnak rájuk.

Nem csak márkatalálkozókon, hanem sokszor más rendezvényeken is találkozhat a nagyérdemű a GRM-I 82H rendszámú 255-össel, melyet akár magáncélra is lehet bérelni.

Sokaknak ismerős lehet az MGN-NV 24H, bár egy teljesen másik rendszámmal. A Lutz Cürten által megőrzött autóbusz 1989 és 2009 között állt szolgálatban, ezután az elismert gyűjtőnél többször még vonatpótlásokon is segédkezett ZR-IK 89H rendszámmal. Az MBB GmbH alig egy héttel a találkozó előtt vehette át egy kisebb rendbehozatal után a beltérben ugyan némileg átépített, de üzemeltetői oldalról kifogástalan gépet.

Szintén állandó szereplő a CVAG sárga 280-asa, amely dekorációjával a május 1-jei felvonulásokat is megszégyeníthetné.

A Sachsen-Anhalt tartomány déli részén fekvő Köthenben honos Danilo Hafermalz egyedi, távirányítós buszmodelljeit hozta el, melyek különleges, 1:14,5 méretarányúak és a valós buszokra megszólalásig hasonlító funkciókkal is bírnak.

Több generációnyi autóbuszt fogott át a mini buszgarázs: 180-as és 66-os…

…120e, 260-as és 211-es is forgalomba állt a nap során.

A kicsinyített autóbuszokat kézzel gyártotta le Hafermalz úr és szinte megállás nélkül körözgetett velük a telepen, a buszok ugyanis rádiós távirányítóval irányíthatók.

Hol a 180-as körül forgolódott a kicsi 180-as…

…hol a két villanybusz egyike mellé szegődött a kisebb verzió.

Egyértelmű közönségkedvenc és látogatói mágnes az Ikarus 180-as, amely 2024-ben Tapolcán is megtekinthető volt.

Folytassuk a bemutatást a járműcsarnok nyugati oldalán, ahol nem csak a madár járt.

A Regionalverkehr Erzgebirge GmbH parádés lova a korábban a vállalati arculat szerinti bézs-zöld mintát hordta magán, melyet 2019-es felújításakor cserélt a sokkal jellemzőbb fehér-piros kombinációra cseréltek. A hivatalos ERZ-RV 67H rendszámot levéve az eredeti TMY 6-09 kombináció tűnik fel.

Az 1989 és 2018 között a nagykőrösi Toldi Miklós Középiskola diákjainak emlékeit gazdagította szolgálataival a manapság C-IK 250H rendszámot viselő autóbusz, amely szintén Heiko Wolf és családjának gyűjteményét gazdagítja.

A halberstadti illetőségű GKS Gerloff spedíció Harz Reisen márkanéven gyűjt öreg autóbuszokat is, a kollekció egyik darabja a feltűnően világoskék, HZ-OF 60H rendszámú 250-es.

Bár már 2019-ben a drezdai egyesülethez került a JOB-745, a felújítása és DD-VK 412H rendszámmal forgalomképessé tétele egészen 2024 augusztusáig tartott. Az első túrát az egyesület tagjai számára 2025 áprilisában tudták abszolválni.

Szintén magyarországi történettel rendelkezik a GR-FK 250H, amely 2023-ban került Németországba.

Nagy érdeklődést váltott ki a buszmosó meglátogatása is, ide fél óránként ment be újabb busz.

Az Elekrobus Europe Zrt. által a MÁV-csoport részére gyártott AI-JJ-655 is meglátogatta a járműmosót.

A helyben elhangzottak alapján nem tudták az előző nap végén feltölteni a 310 kW kapacitású akkumulátorokat, ezért rögtönzött bemutató keretében még a töltést is be tudták mutatni az MBB-s házi töltőoszlopon. 23%-ról 99%-ra tölteni 3,5 órára volt szükség, ezalatt 241 kWh áramot vett magához a rendelkezésre álló 70 kW teljesítményű töltőből.

A szervezés során ügyelve lett arra is, hogy az ingajáraton mindig más párosításban és sorrendben közlekedjenek a nap során az ide beosztott autóbuszok. Ebből adódóan a gázolajkút és a műhelyépület közötti területen folyamatosan változtak a felállított buszok.

A nap egyértelmű közönségkedvence az SM-B 2333 volt. Mi tagadás, szép ez a kocsi, még ha nem is Ikarus.

A cég másik retró busza a szóló Mercedes-Benz Citaro 2-es, az SM-B 2338, melyet a schmalkaldeni üzemrész használ és a város évfordulójára kapott különleges matricázást.

Az SM-B 2336E az Ikarus márka legújabb reinkarnációjának 28. legyártott példánya. Az elektromos buszokat a közlekedési vállalat 8 éves tartós bérlet keretében üzemelteti.

A D2156-os motorral szerelt MGN-NV 24H és a még Euro 5-ös motorú SM-B 1651 adott találkát egymásnak. 23 évnyi korkülönbség és megannyi újítás rejtőzik a két busz között.

A Shuttle-parkoló minden negyed órában újabb képet mutatott, ahogy a nyolc beosztott busz váltotta egymást.

A tartalék szerepét az SM-B 1839 kapta aznap. A 2020-ban beszerzett hosszúderekú Setra S 418 LE business két éve Zella-Mehlis várost reklámozza és jellemzően a 400-as vonalon lehet vele találkozni.

Az SM-B 196 rendszámot korábban egy Rošero-P First FCLLI viselte, de tavasszal a VUW-tól érkezett erősítésként a korábban EA-HZ 25 rendszámot és 8307 azonosítót hordó, 2009-es évjáratú Mercedes-Benz Citaro.

Nem csak buszok voltak a rendezvényen kiállítva, hanem a környékbeli veterán-tulajdonosok is hoztak egy-két járművet. Ezek a kis méretű buszok mellett kaptak helyet.

Az NDK rendőrsége, a Volkspolizei színeiben díszelgett ez a Zsiguli, amit a tulajdonosa minden szükséges tartozékkal is felszerelt.

Az NVA színeiben prezentált Robur LO 3000-es. A négyhengeres, 75 lóerős benzinmotor jellegzetes hangja mára gyakorlatilag teljesen kikopott a forgalomból.

Nini, egy Barkas! A sárvédőkbe süllyesztett lámpáiról felismerhető V 901/2 modellt viszont többnyire az 1956-ban végleg eltüntetett Framo márkanévvel azonosítják, amely még a II. világháború előtti konstrukciójú V 500-ra alapul. Utódja a szinte mindenki által ismert, Karl-Marx-Stadtban gyártott Barkas B 1000 lett 1961-től.

A nap fénypontját jelentő felvonulást idén rendőrségi felvezetés és biztosítás mellett tartották, ehhez a tartományi rendőrség a két személyautós mellé motoros egységeket is küldött. A résztvevő járművezetőknek 13 órakor tartott eligazításon minden fontos információt átadtak a szervezők és a rendőrök is.

A látogatók között volt néhány előre bejelentett, jellemzően nyugdíjasokból álló csoport is, akiket különjáratok hoztak. Ezeket a buszokat a terület egyik félreeső, de nem elzárt részére állították.

Manapság már ritkaságnak számít a Mercedes-Benz O 303-as, A PM-SB 906H rendszámú, korábban a Svájci Nemzeti Gárda zenekara használta. Jelenlegi tulajdonosa a Buteo Busservice, mely a Berlinhez közeli Kloster Lehnin településen székel.

Elsőre sokan hihették, hogy az MBB GmbH egyik buszát látják érkezni, de a PM-RB 257 rendszámot viselő 2022-es Mercedes-Benz Citaro LE Ü hybrid a Bad Belzigben honos Regiobus Potsdam-Mittelmark állományába tartozik. A jól látható jelzés szerint a szövetségi főváros környékén aktív Nancy Tours bérelte erre a napra, ami oda-vissza 800 km hosszú utazást jelent.

A rendezvényen hagyományosan versenyt is tartanak: a közönség által legszebbnek ítélt busz mellett díjazzák a résztvevő legöregebb és a legnagyobb távolságot a rendezvényre tartó úttal leküzdő autóbuszt. A díjakat Peggy Greiser, Schmalkalden-Meiningen kerület vezetője; Mirko Peter, az MBB GmbH ügyvezetője és Roy Glaser, a Freundeskreis Ikarus nevében adták át. Ezek a díjak sorrendjében a következők lettek:

• Az RU-07784 ideiglenes rendszámot viselő Ikarus 255.70 lett a közönség szerint a legszebb
• Az aktuálisan GC-IK 66H rendszámot viselő Ikarus 66.62 kapta a legöregebb busznak járó díjat az 1966-os évjáratával
• Legmesszebbről a dombóvári illetőségű AA-FB-209 rendszámú, a tulajdonosok szájíze szerint módosított Ikarus 256.21H érkezett

A serlegek még kiosztás előtt

Peter Ritze járműve 157 szavazatot kapott a 13:30-kor zárult szavazáson. A kép bal szélén Mirko Peter, mellette hátul Roy Glaser, zöld kabátban pedig Peggy Greiser állja körbe a díjazottakat.

David Wolf vezette a legöregebb autóbuszt.

A Széles család 977 km megtétele után állíthatta le a motort Meiningenben.

A várakozásokat bőven meghaladóan, a szervezők és a kiállítók becslései alapján – pontos szám beléptetés híján nem áll rendelkezésre – mintegy 3000-4000 főnyi látogató vett részt a 10 és 16 óra közötti nyilvános programon. Egyik jó mutatószám ehhez, hogy az büfét üzemeltető vállalkozó elmondta: a reggeli adag nagyjából 1500 ember ellátásához volt elég, de napközben további két teljes fuvarnyi ellátmányt – a szomszédos Stedtlingenben gyártott friss kolbászt és hozzá való zsemlét – kellett kérnie, hogy ne éhezzenek meg a látogatók és a résztvevők. Még egy érdekesség: a helyszíni beszélgetésekből kiderült, hogy ez volt az Ikarus-találkozók sorában az első, ahol nem fogyott ki estére a sör a kínálatból! A sült kolbász és a sör minden német rendezvény elmaradhatatlan kelléke, de Türingiában előbbi a mindennapok része is. Emellett hamburgerek, fagylalt, palacsinta és lángos is kapható volt, ahogy különféle üdítőket is kínáltak.

Délidőben kígyózó sorokban álltak a látogatók az étel- és italstandok környékén, elmondások szerint háromnegyed vagy akár egy teljes órát is kellett állni, mire sorra kerülhetett a nézelődés során megéhezett résztvevő.

A felállított sörpadoknál körülbelül 400 ember foglalhatott helyet egyszerre – keresgélni is kellett néha a szabad helyeket.

A látogatók visszaszállítása sem lett a véletlenre bízva, a reggelhez hasonlóan az utolsó órában ismét másodrésszel közlekedtek az indulások. Szükség is volt erre, hiszen a 16:05-kor induló felvonuláshoz egyesek annak útvonalára kívántak eljutni és ehhez időben el kellett indulni az egyéb vonalak ritkás hétvégi menetrendjei miatt.

Az utolsó körének végén érkezik a leszállóhelyre az SM-B 2336E a kijelölt parkoló melletti buszállomásra.

Nem sokkal később követte az SM-B 2338 is.

A zászlóshajó, az SM-B 2333 fordul be a napon utoljára Kiliansberg városrész autóbusz-állomására.

A közszolgáltatási ingavonal megszűntét jelezte 16:25-kor az SM-B 2337E megérkezése a kerületi hivatalhoz.

A békeidőben 40 autóbusz és körülbelül ugyanennyi teherautó tárolására és javítására méretezett telephelyen gyakorlatilag teljesen szabadon mozoghattak a látogatók, nem történt jelentősebb baleset és hangos szóváltást sem lehetett hallani. Az ingajáraton fizetendő menetdíjat előzetesen ugyan kritika érte néhány vendég részéről, de végül a jegyet megváltó utasok örömmel fizették ki a néhány euróra rúgó tarifát – hozzájárulva ezzel a rendezvény sikeréhez. Nagyon fontos azt is kiemelni, mert mi is fültanúi voltunk nem egy ilyen esetnek: helyben és utólag is számtalan dícséret érkezett a szervezőkhöz és a dolgozókhoz, akik mindent megtettek a pozitív élmények érdekében.

A felvonulás útvonalát nem volt egyszerű kijelölni, mivel a domborzati viszonyok által meghatározott utak közül kellett választani. A közös nevező végül a városhatárt nem hagyta el, valamint felkereste a nap folyamán nem érintett Walldorf városrészt is, hogy végül a Landratsamthoz betérve a vasútállomás felé vegyék az irányt a buszok. A rendőri biztosítás egészen sokáig, a B19-es főút vonalának elhagyásáig tartott, innen mindenki az általános közlekedési szabályok szerint kellett közlekedjen. Szervezési oldalon kihívást jelentett, hogy a korábbi évek során gyakran szétszakadozott a menetoszlop, emiatt a sor elején idén a kevésbé jól motorizált autóbuszok haladtak. A Landratsamt autóbusz-állomás mindössze nyolc megállóval rendelkezik, de ebből egyet félig le kellett zárni a kifordulás miatt – kihívást jelentő feladat volt a 40 autóbusz koordinálása és a fennakadások elkerülése.

Rostock diszpécseri Barkasa volt a másodlagos felvezető, így a 46 lóerővel kistafírozott kisáruszállító érkezett meg elsőként.

HRO-IK 66H, Ikarus 66.62, 1971

Z-IK 311H, Ikarus 311.51, 1968

HAL-R 316H, Ikarus 630.65, 1967

WAK-ES 7H, Ikarus 66.62, 1973

GC-IK 66H, Ikarus 66.62, 1966

DD-VB 72H, Ikarus 66.62, 1972

Z-IK 55H, Ikarus 55.52, 1969

HZ-OF 50H, Ikarus 55.62, 1970

Egy rövid pillanat erejéig csak gömbölyű járművek álltak a kocsiállásokon.

C-NV 264H, Ikarus 280.02, 1990

Kiszállítás után az autóbuszok a területről jobbra kifordulva folytatták útjukat a vasútállomás felé, utána vagy hazafelé vagy a buszgarázs felé vették az irányt. Az utasokat nem szállító járművek nem tértek be a szűk térre, hanem egyenesen továbbhaladtak a lakótelep másik oldala felé.

C-IK 180H, Ikarus 180.22, 1971

MGN-NV 24H, Ikarus 280.03, 1989

HZ-OF 60H, Ikarus 250.59, 1981

RU-077784, Ikarus 255.70E, 1980

MQ-TP 911, Ikarus 260.43, 1989

UH-IK 86H, Ikarus 256.75, 1992

AA-FB-209, Ikarus 256.21H, 1997

Kifordulásra várakozott a Z-I 263H (Ikarus 263.01, 1989), miközben a Jerusalemer Straßén elhaladt a Thüringen Express feliratos EF-IK 256H (Ikarus 256.51, 1986)

GRM-I 82H, Ikarus 255.70, 1991

1997 és 2018 között a Balatonboglári Általános és Zeneiskola diákjait szállította szorgalmasan a manapság GR-FK 256H rendszámú Ikarus 256.21H

A Sachs Busreisen GmbH állományát gyarapítja az ANA-UU 3H rendszámmal ellátott Ikarus 255.70E, melyet 1982-ben gyártottak.

Újabb busz a Wolf-család gyűjteményéből: GC-IK 256H, Ikarus 256.50V, 1991

Adorján Péter szerzőtársunk ezúttal mint az MBB GmbH helyi illetékese, minden egyes autóbuszhoz odasietett, hogy a megfelelő továbbhaladási irányt gyorsan elmondja.

A Közúti Közlekedési Emlékekért Alapítvány által megvásárolt GXD-566 rendszámú Ikarus C56.42 V3 1999-es évjáratával egészen fiatalnak számított. Aktív éveit Tatabánya környékén töltötte, a Vértes Volán színeit kivonásáig megőrizte.

A kevés külföldi megjelenő egyike volt a lengyel csoport által gondozott, STA 93 veteránrendszámot hordó, 1987-es Ikarus 260.32, melyet a BPR-677 plakett lecserélése óta lényegesen nem változtattak meg.

1992 és 2014 között a Kapos Volán jellegzetes zöldjét viselő BPG-224 (Ikarus 250.93, 1992) GR-FK 250H rendszámmal egy magángyűjtőnél talált új hazát.

DD-VK 412H, Ikarus 250.59, 1988

C-IK 250H, Ikarus 250.59, 1991

A harmadik magyar résztvevő az I-57AI|25 ideiglenes rendszámot viselő Ikarus EAG E95.70 (E95M) volt, melyet a honvédségi évei után kívánnak megőrizni tulajdonosai.

A felvonulást az SM-B 2336E zárta.

Teltház a buszállomáson és ekkor a felvonuló buszok töredéke volt csak a treffeken.

A diszpécseri Barkas mögött látható Ford Transit Custom volt a szervezői forgalomfelügyeleti gépjármű, amely elzárta a nagytestű járművek elől az utolsó utat, hogy mindegyik ki tudjon fordulni jobbra.

BK-IK 260H, Ikarus 260.43, 1988

A teljes felvonulásról két videót választottunk, melyek a városba behaladáskor és Kiliansberg előtti utolsó fordulónál mutatják a menetoszlopot.

Miután kiürült az állomás, további jó 10 perc kellett a Leipziger Straße eléréséhez, mivel a jelzőlámpánál egyszerre csak 2-3 autóbusz tudott kifordulni a lakótelepről lefelé – itt már nem biztosítottak a rendőrök, alighanem egyben Meiningen egyik legnagyobb forgalmi torlódását sikerült a buszokkal előidézni.

A garázsban éjszakázó buszok és előre bejelentett utasaik, valamint a cég dolgozói részére estebéddel készült az MBB GmbH, a résztvevők között élénk beszélgetések alakultak ki és nem maradhatott el egymás járműveinek nyugodt körülmények közötti megtekintése és esetleges kipróbálása sem – ez utóbbi persze csak a sörözés előtt.

Mirko Peter minden megjelentnek megköszönte a jól sikerült napot és megnyitotta a gazdag kínálatú büfét.

Este 21:30-kor újfent autóbuszok indultak a buszgarázsból, ezúttal Suhl és Schmalkalden felé, hogy szállásaikra vigyék a csak másnap hazautazó autóbuszok vezetőit és utasait. Voltak viszont, akik saját busszal oldották meg a szállásra jutásukat és így akár éjfélig maradtak. Másnap Suhl felől háromnegyed tízre érkezett meg a hoteljárat, majd nehéz szívvel, de szépen sorban mindenki távozott.

Az utolsó felügyelet alatti próbakörök egyikét abszolválja a Z-IK 311H.

A rostockiak Barkasa is besegített a csomagok szállításába.

Két korszak járművei, mindkettő chemnitzi illetőségű.

Egy manapság lakóautóként használt tárgyaló és egy hagyományos kialakítású 250-es.

Délután nem feltétlenül a reggel látott sorrendbe kerültek vissza a buszok, hiszen nem mindenki maradt a vacsorára.

A drezdaiak is megérkeztek a rövid éjszaka után, hogy búcsút vegyenek a többiektől.

Érkezik a hotelbusz Suhl felől.

A 180-as is tett még néhány tiszteletkört, mielőtt Heiko Wolffal a kormány mögött útnak indult otthona felé.

Az MBB GmbH legújabb és legrégebbi busza egymás mellé került – a legújabbat lehet modellként megvásárolni, ráadásul a kicsinyített változat ráadásul limitált szériában készült.

A sokak által csak találgatott célú C56.42 V5 sorsa egyelőre a német hatóságokon múlik, de pozitív elbírálás esetén iskolásokat fog szállítani. Korábban a Vértes Volánnál és utódainál dolgozott 2000 és 2023 között HHF-930, majd SXD-326 hatósági azonosítóval.

A garázsban nem maradhatott gyakorlatilag egyetlen busz sem, emiatt a városi vasútállomás melletti autóbusz-állomásra kerültek azok a buszok, amelyeket nem vittek haza a járművezetők. Az állomás napjai meg vannak számlálva: a város határozata szerint a 2025. augusztus 10-én kezdődő új menetrendi évaddal együtt megszűnik itt az utasforgalom és a Lindenallee mentén kijelölt megállók veszik át a szerepét.

Ezúton is köszönjük az MBB Meininger Busbetriebs GmbH segítségét, melyet beszámolónk elkészültéhez nyújtott!

---

A podcastban elhangzó hivatkozások:

15:15: Az Extra 3 szatíraműsor vonatkozó adása.
17:05: A berlini központú OBVB 5 éves évfordulójáról szóló cikkünk itt olvasható, illetve egy aktuális adás róluk a tartományi közmédiából.
20:20:

A találkozóra készült három különböző jegytípus próbanyomata.
(fotó: Mirko Peter / MBB GmbH)

30:30: Az MBB GmbH álláshirdetései.
36:33: helyesbítés: az üléseket Móron gyártották. Részletes összefoglaló a termékeikről Sonfalvi Áron oldalán olvasható.
37:55:

Így nézett ki az Ikarus 280-as a '80-as évek végén az akkori buszállomásnak helyet adó Lindenallee egyik megállójában.
(fotó: Norbert Seufert † / MBB Archívum)

49:55: Az MDR Thüringen Journal bejátszása az Ikarus-találkozóról.
1:07:40: Minden évben szeptember első hétvégéjén rendezik a Meininger Dampfloktage elnevezésű eseményt, azon kívül szombatonként vezetett túrát is tartanak.
1:10:20: A Dampflok Erlebniswelt megnyitójáról készült tudósításunk.

Életkép a Landratsamt buszállomásról: Adorján Péter szerzőtársunk, itt, mint az MBB GmbH helyszíni forgalomirányítója érdeklődik a felvonulás aktuális pozíciójáról.

---

Adorján Péter, Halász Péter