2012. 08. 02.

A 20 schillinges kilátás

A Semmering-vasút Európa első igazi hegyi vasútja volt, melynek műszaki megoldásai a mai napig lenyűgözőek. Az osztrákok büszkék is vasútjukra, mely 1998-ban a UNESCO világörökségi listáján is helyet kapott. De miért „20 schillinges” a panoráma, és hogyan kapcsolódhatott volna a Semmering-vasút technikája az erdélyi hegyi vasutakhoz? Kattintsanak a folytatásért!



Ausztria a 19. században komoly infrastruktúrális problémával szembesült: az ország földrajzi adottságai miatt a birodalom széleit Béccsel összekötni hivatott vasútvonalak építésének nyugat és dél felől hegyek állták útját. A nyugati probléma lényegében Vorarlberget érintette csupán, de a déli már keményebb dió volt: Stájerország, Karintia, és ezzel együtt az Adriai-tenger kikötői felé is csak közúton bonyolódhatott a forgalom. Viszont az 1728-ban, VI. Károly császár uralkodása alatt átadott, Semmering-hágón átvezető út egyre kevésbé volt alkalmas a forgalom lebonyolítására – a vasút elkészülte előtt 12 lóval húzott szekereket is bevetettek az kiadós árumennyiség elszállítására. Nem volt más megoldás, vasutat kellett végre építeni! A Magyarországon át vezető, komoly kerülőt jelentő, ámde „lapos” nyomvonalat politikai okokból hamar elvetették, így bele kellett vágni Európa első igazi hegyi vasútjának építésébe.

Semmering állomása szolidan megbújik a hegyoldalban. Maga Semmering település (helyesebben üdülőfalu) a közeli hegytetőn található. Az állomás felénk eső végén a közel másfél kilométeres főalagutak bejárata található, míg a távolabbi végen a Gloggnitz-ig tartó 30 kilométeres, átlagosan 15 ezrelékes lejtő kezdődik

A vasút Alsó-Ausztria felől 1842-re érte el Gloggnitz-ot, míg déli oldalon 1844-re értek az építők Mürzzuschlagba. A fennmaradó, légvonalban 21 kilométeres táv volt az igazi kihívás, melnyek tervezésére a velencei Carl von Ghega mérnököt kérték fel 1841-ben. Ghega előzetes tanulmányai és a tervezési fázist követően 1848-ban indult meg a csúcsidőben húszezer munkást foglalkoztató kivitelezés. A számok impozánsak: a vonal 41 kilométerén 14 alagút, 16 nagyobb viadukt és több mint 100 kis híd és áteresz épült. A leghosszabb, tetőpont közelében lévő alagút 1500 méter hosszú – ne feledjük, a dinamit feltalálása előtt vagyunk, ezt tehát kézzel kellett kibányászni. Az átlagos lejtés 15 ezrelékes, a legnagyobb 28 ezrelék, a táv 60%-án pedig legalább 20 ezrelékes – az északi oldalon 450 métert emelkedik a vasút. A legkisebb ívsugár 190 méteres, ami a lejtviszonyokkal társulva a mai napig komoly üzemviteli kihívás. A vasutat ennek ellenére 6 év alatt építették meg, és 1854 május 16-án Ferenc József Carl von Ghega táraságában utazta be az új vonalat. Illendő megemlékezni a munkálatok során balesetekben meghalt 89 munkásról is.

Az 556-os számú Graz–Bécs Railjet húz be Semmering állomás első vágányára dél felől

A Railjet után hamarosan induló, 2956-os számon Payerbach-Reichenau-ig közlekedő motorvonat pózol a Grazból érkezett csatlakozó járattal

Semmering állomáson halad át az 1144 208-as és 1116 272-es gépek alkotta tandem egy kiadós tehervonattal - mivel Semmering állomás tengerszint felett 896 méteren fekszik, az előttük álló alagútban pedig 898 méteren tetőzik a vonal, az út további része kellemes gurulás az eddigiekhez képest

Érdekesség a tervezés egyik speciális nehézsége: 1842-ben még nem állt rendelkezésre a hegyi vonalon adhéziós üzemben is megfelelő teljesítmény nyújtó gőzmozdony, ezért hosszú ideig reális vészforgatókönyv maradt a fogaskerekes szakaszok beiktatása – szerencsére a vonal építése alatt a mozdonykonstruktőrök sem tétlenkedtek.

A Semmering-vasút építésének vezetője, Carl Ritter von Ghega emlékműve a semmeringi állomáson. Ghega és csapatának teljesítménye előtt a kor technikai színvonalát ismerve csak csodálattal adózhatunk

A semmeringi állomás épületében kisebb kiállítás adózik az építők emlékének, melyből a terepasztal sem hiányozhat

Semmering műszaki megoldásai mögött Carl von Ghega volt a kulcsfigura. Az albán származású szülők gyermekeként 1802-ben, Velencében született Ghega érdeklődése korán a műszaki tudományok felé fordult, a padovai egyetemen építészmérnöknek tanult és matematikából doktorált. Velencében városépítészeti munkákon dolgozott, majd hamar a kor legnagyobb mérnöki kihívása, a vasútépítés felé fordult. Miközben a Monarchia kisebb vasútépítésein dolgozott, 1836-1837 során Angliában tett tanulmányutat. Élete nagy lehetőségét 1841-ben kapta: felkérték a Semmering-vasút tervezésére. Ghega jó mérnökhöz méltóan nem akart felkészületlenül nekifogni Európa első komoly hegyi vasútjának, ezért 1842-ben egy éves tanulmányútra indult az Egyesült Államokba. A fő cél az akkor létező egyetlen, a Semmering-vasúthoz fogható műszaki megoldásokat felvonultató hegyi vasút megismerése volt – ez pedig a Baltimore & Ohio Railroad Washintontól nyugatra induló és az Allegheny-hegységen átkelő vonala volt. Ghega a B&O vasút vonalának lejt- és ívviszonyairól német nyelvű értekezést is írt, melyet 1844-ben adtak ki Bécsben. Ghegát még Semmering-vonal építése alatt, 1851-ben lovagi (Ritter) címmel tüntették ki, majd 1854-től az egész Monarchia vasútépítéseinek műszaki felelősévé nevezték ki - beleértve Erdélyt is, különös tekintettel az ottani, Semmeringhez hasonló terepviszonyokra. Sajnos az erdélyi vasútépítések már nem viselhették Ghega keze nyomát, ugyanis hősünk 1860-ban tuberkolózisban elhunyt. Díszsírhelye a bécsi központi temetőben (Zentralfriedhof) található. Fő műve, a Semmering-vasút fontos mérföldkő lett a vasútépítésben, és minden bizonnyal ez adta a hátteret és önbizalmat közel három évtizeddel később a stratégiailag kiemelkedő fontosságú, „egy mérettel nagyobb” Arlberg-vasút építéséhez is.

A semmeringi állomás állandó lakója az egykori VT44-es, később 5044-es sorozat egyik tagja, az 5144 001-es muzeális motorkocsi

Az 1938-1940 között gyártott 5044-es sorozat öt tagját 5144-es sorozattá építették át, ezek közül a 001-es pályaszámú került a semmeringi állomás emlékműve mellé szobormozdonynak. A sorozat fénykorában a Westbahn és Südbahn gyorsvonatait is továbbította, így Semmeringben is előfordultak. További helyi vonatkozás, hogy a közeli, 1996-ban leállított és mára kerékpárúttá átalakított Mürzzuschlag - Neuberg vicinális volt a sorozat egyik utolsó menedéke.

A 673-as pályaszámú 1142-es előfogatol egy Taurust a Semmering állomás előtti utolsó métereken

Az 1144 067-es jár kitérőbe egy néhány kocsis eleggyel Semmering állomás kezdőponti váltókörzetében

Az 1044 089-es gurul lefelé egy kiadós eleggyel Wolfsbergkogel megállóhelynél...

... a vonat végén pedig egy 1142-es mellett az 1144 032-es dolgozik. A háttérben látható alagútkapu a 440 méteres Wolfsberg-alagút déli portálja

Wolfsbergkogel megállóhely közelében két kilátó is található, melyeket feltétlenül érdemes felkeresni - az alábbiakban bemutatott képek ezen kilátókból készültek.

Breitenstein állomáshoz közelít a felfelé kapaszkodó 533-as Bécs–Villach Railjet

A Railjet végére hanyag eleganciával rádobtak két kocsit erősítésnek - a közbesorozva dolgozó gép német nyelvterületen (főleg Svájcban) nem ritkaság, de hazai Nemzeti Közlekedési Hatóság vélhetőleg sikítva elmenekülne már a gondolatától is

Két tológépként dolgozó 1144-es tér vissza gépmenetben Gloggnitzba – itt éppen a rövidke (240 méteres) Weinzettelfeld-alagúton készülnek áthaladni Breitenstein állomásnál

A korábban már látott, Payerbach-Reichenau és Semmering között pendliző 4020-as motorvonat ezúttal völgymenetben halad ki Breitenstein állomásról R 2960-as vonatszámon

Egy 1044-es géppel előfogatolt autószállító halad át a völgy felett 46 méteres magasságban átívelő Kalte Rinne viadukton, mely a vonal talán legimpozánsabb műtárgya

Ugyanaz a szerelvény röviddel később a 337 méter hosszú Polleros-alagútból kibukkanva halad át a Krausel Klause viadukton

Így fest a híres „20 schillinges kilátás”. A bal szélen „uralkodó” hegycsúcs a Rax vonulatát délről lezáró 2007 méteres Heukuppe, a jellegzetes szikla a Polleroswand, míg a jobb alsó sarokban a Krausel Klause viadukt látható

Hogy mitől „20 schillinges”, azt bizonyára sokan kitalálták: az euro bevezetése előtt használt schilling 20-as címletének hátulján a Pollereswand és a Kalte Rinne viadukt stilizált ábrázolása szerepelt
(fotó: Wikipedia)

Nem meglepő módon a 20 schillinges bankjegy másik oldaláról Carl Ritter von Ghega arcképe köszönt vissza – hazai szemmel nézve viszont szokatlan, hogy nem költő vagy politikus, hanem egy mérnök szerepel a bankjegyen
(fotó: Wikipedia)

A vonal jelene sem mentes az érdekességektől. A kiadósabb tehervonatok bizony ma is előfogatot és/vagy tológépet igényelnek, tipikusan Gloggnitz és Mürzzuschlag között. A forgalom fővonalhoz méltóan élénk, és látszik a vonal távolsági szerepe is – a kétóránként pendliző Semmering–Payerbach-Reichenau személyvonat nem sok vizet zavar a számos Railjet, IC és a még több tehervonat kavalkádjában. A vonal felett sokáig sötét felhők gyülekeztek, ugyanis a Gloggnitz–Mürzzuschlag között építendő Semmering bázisalagút megvalósulása esetén múzeumvasúttá minősítené át a hegyi pályát. Azt se feledjük, hogy a GYSEV Sopron–Szombathely–Szentgotthárd vonala ma is élő, szinte vízszintes vonalvezetésű alternatíva, így a bázisalagút a magyar-osztrák közös vállalkozásnak is hátrányos lenne. Szerencsére a bázislagút-projektbe még az infrastruktúrába egyébként bőven fektető osztrák vasút a bicskája is beletörni látszik jó ideje. A magas költségek remélhetőleg hosszú időre a hegyi pályán tartják a tehervonatokat a vasútbarátok (és persze a GYSEV) örömére!

A korábban tológépként látott 1144 032-es itt már egy felfelé kaptató tehervonatot előfogatol Wolfsbergkogel megállóhelynél...

... a vonat végén pedig az 1142 586-os teljesít szolgálatot tológépként

A 158-as számú Zágráb– Bécs Eurocity tekereg Wolfsbergkogel megállóhelynél

Régi ismerősünk, a 212-es (kissé viharvert) pályaszámú 4020-as motorvonat bújik elő a Wolfsbergkogel-alagútból

Ami a Semmering-vasút felkeresését illeti, az utóbbi évek egyik nem éppen utasbarát fejleménye, hogy a vonalat személyvonati szempontból feldarabolták. Így a Bécs felől órás ütemben érkező RegionalExpress járatok Payerbach-Reichenau állomáson fordulnak, míg Stájerország felől Mürzzuschlag a végpont. A két állomás között csak a fentebb is látott, kétórás ütemű motorvonat teremt kapcsolatot. Öröm az ürömben, hogy az utóbbi években – főleg hétvégén – több távolsági járat áll meg Semmering állomáson. A vonal mentén viszont kiváló túraút áll a látogatók rendelkezésére, mely Carl von Ghega nevét viseli, és már a könnyen elérhető Gloggnitz állomásról elindulhat rajta az elszánt vasútbarát. A kisebb gyerekkel érkezők számára is könnyen felkereshető a túraút két kilátója, Semmering állomásról vagy Wolfsbergkogel megállóhelytől. De vigyázat, Semmering állomásról indulva útközben a haladást lassító „csapda” is van, egy állomást mintázó játszótér képében.

A túrázókat egy vasúti témájú külön útvonal, a Ghega Bahnwanderweg várja, mely alapvetően a vasút nyomvonalát követi, de közben a vasútra jó kilátással rendelkező helyekre is eljut. A túraút jelzése stílusosan egy viadukton áthaladó gőzmozdony

Semmering állomás kezdőponti váltókörzetében található ez a „gyermekpályaudvar”, ahol egészen élethű belsejű (fapados) személykocsi és karos jelző mellett csúszdaként működő víztorony is található. Nos, a játékot is lehet nagyon komolyan venni...
(a szerző felvételei)

Magyarics Zoltán

2 megjegyzés:

  1. A Payerbach-Reichenau és Mürzzuschlag közötti kétórás személyvonat sajnos megszűnt, csak napi néhány pár vonat jár végig.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Való igaz, elfelejtettem hangsúlyozni, hogy a két órás ütem csak Semmering és Payaerbach - Reichenau között igaz, Mürzzuschlag felé csak hétköznapokon megy tovább pár vonat.

      Érdekes amúgy, hogy a menetrend (azon belül is a semmeringi tartózkodás) úgy van kiszerkesztve, hogy mindegyik mehetne. Nem tudom, mennyit spórolnak így meg, egy kis áramot meg pár kilométer futást.

      Törlés

Figyelem!

Oldalunkon bizonyos esetben, elsősorban régebbi írások esetén vagy időszakosan valamennyi írás esetén előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.