2013. 02. 07.

Jön az általános távolsági felár?

Az utóbbi időben mérsékelt optimizmus lett úrrá rajtunk, nem ok nélkül. A fecskésedő posta-Bhv-k mellett a sima távolsági flotta járművei közül is fiatalító kúrán esett át néhány kocsi, a friss hírek szerint pedig az érintett teljes sorozatok átesnek a minőségjavításon. Ebből a derült égből mára megjött a villámcsapás is: az egész rózsaszín történetben csak annyi hiba van, hogy a háttérben sima pénzbehajtás készül – a távolsági forgalomban általános felár bevezetésén munkálkodnak az érintettek.

Az elmúlt napokban „túl szép ahhoz, hogy igaz legyen” jellegű érzésünk volt, de végül is miért ne mosolyoghatna rá a szerencse 20-30 év után egyszer a sima, nem minőségi távolsági flotta járműveire és utasaira is. Főleg úgy, hogy ezek a szekerek bizony a guruló vashulladék szókapcsolattal definiálhatók legpontosabban. Végre történik valami, gondoltuk és írtuk, az utas két szép szeméért és az alapáras jegyéért cserében is kaphat kipofozott 29-05-ös Bp-t, vagy xx-30-as gyorsvonati kocsikat. Tegnap aztán a MÁV-START sajtóválaszában megbújt valami, ami nem hagyott minket nyugodni: ahogy a „Talányos jövő” címet viselő keretes írásunkban is írtuk, egy „később bevezetendő szolgáltatásról” hullott alá némi információmorzsa. De vajon miféle szolgáltatást lehet felépíteni az áthúzott ülésekkel és lecserélt belső burkolattal ellátott, ám alapvetően másod-, vagy még inkább harmadvirágzását élő kocsiflottára?

Voltak persze ötleteink, például a lengyel TLK-vonatok mintájára létrehozott, közszolgáltatással párhuzamosan létező, piaci árazású vonatokra gondoltunk. A valóság ennél egyszerűbb, a „minőségi gyorsvonatok” című tipp a győztes, azonban nem pont úgy, ahogy azt elképzeltük. A hírek szerint a háttérben a teljes távolsági forgalom felárasításán dolgoznak az illetékesek, (szándékosan nem a „szakemberek” kifejezést írtuk...), és erre enged következtetni a „Hova megy ez a vonat?” blog alapos elemzése is. Akármilyen politikai mázba lesz is becsomagolva, a jelenlegi szolgáltatási szint mellett ez tisztán kimondva nettó pénzbehajtás. A többi már játék a szavakkal. Aki hozzánk hasonlóan eddig azt hitte, hogy a távolsági flotta minőségének a reálisan elvárhatóhoz történő ilyen léptékű közelítése csak úgy történik, annak ideje felébredni.

Ezek a járművek megújulnak, és a hírek szerint egyúttal felárassá is válnak – vajon ugyenezt a szerelvényt feláras vonatként majd kívülről is lemossák?

Az ötlet forrása sem nagy talány annak, aki legalább érintőlegesen belemártotta már a lábát a magyar vasútpolitika mocsarába. A vasúttársaságok nyilván nem akarják saját piacukat rontani, ráadásul a helyjegy fix 180, illetve márciustól sok esetben 300 forintos ára miatt már eleve hátrányban vannak a minőségi (?) vonatok a buszokkal szemben – a részletekért ismét a „Hova megy ez a vonat?” blog írását ajánljuk. A megrendelő államnak, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak viszont komoly érdeke lehet úgy csavarni az egyébként is egyre komplikáltabb és sok tekintetben elavult tarifa- és kedvezményrendszert, hogy a végén politikai arcvesztés (2014-ben választási év jön, ez nagyon fontos!) nélkül tudjon mintegy észrevétlenül több pénzt beszedni. Úgy csökken, hogy emelkedik – ezt ugye mindannyian értjük? Adva van tehát a „zseniális” ötlet: míg a regionális forgalom közszolgáltatás, mert iskolába, orvoshoz, hivatalba be kell járni, addig a távolsági luxus (ebben a fonák logikában legalábbis), amit az állam helyett tessék a dőzsölő (?) kuncsaftnak kifizetni. Hasonló logikát legfeljebb a román vasúti tarifákban látunk, ahol minden gyorsvonat pót- és helyjegyes, de nyilván nem kell ecsetelnünk, hogy társadalmi mobilitás szempontjából Románia nem feltétlenül követendő példa.

Az axióma a jelek szerint annyi, hogy a felújított kocsi jobb minőséget ad, amiért tessék fizetni. Ez még akár rendben is lenne, az egyébként bontóba való kocsik kipofozására költött összeget valaki (a MÁV-START vagy az állam) szeretné viszontlátni. Viszont ha már minőségről beszélünk, akkor ezen a ponton tisztelettel elővennénk mindazon kritikákat, amelyeket a felújítás tartalma kapcsán bent tartottunk afelett érzett örömünkben, hogy végre történik valami a távolsági flottával. Ha felárra érdemes, minőségi terméknek kiáltjuk ki a most megfiatalodott kocsikból kiállított gyorsvonatot, tessék mondani, hol van a klíma, zárt rendszerű WC, a működő (!) vizuális és hangos utastájékoztatás, a korrekt futásminőséget biztosító forgóváz? (A szitáló Bp-kocsi nyilván minden kedves olvasónak ismerős...) Ebből a szemszögből nézve kicsit pofátlan húzás a lángvágótól néhány évre megmentett, ám a padló alatt azonos műszaki tartalmú, 30-40 éves kocsikra felárat kérni. Egy Európai Uniós tagországban 2013-ban bizony abban semmi feláras nincs, hogy egy több órás úton nem ragadunk bele a műbőr ülésbe a függönyök nélküli ablak mögött sülve. Sőt, ma már az elővárosi vonatok is egyre gyakrabban légkondicionáltak. Aki Hatvanba utazik, és történetesen FLIRT-el, az alapáron megkapja a klímát, míg aki Kál-Kápolnára, az fizessen felárat, mert a kikopott 30 éves bordó plüss helyett kék szövetülést kap egy 29-05-ös kocsiban? Ez tényleg fair valaki szerint?

Az Usgyi annyit tud majd felár nélkül is, mint egy ráncfelvarráson átesett 29-05-ös Bp-kocsi – csak éppen a távolsági forgalom önmagában luxuscikk?

Ami a távolsági felár további vetületét érinti: nem minden távolsági utazás esik a luxus kategóriába, még akkor sem, ha a politika valószínűleg ezt a lepedőt próbálja majd ráhúzni. Visszatérő vád, hogy a magyar munkaerő mobilitása a nyugati országokhoz képest alacsony. Eleget hallottuk mostanában (újra), hogy a nyugatnak vége, de álljunk csak meg egy pillanatra! A munkaerő alacsony mobilitásán nem pont a jól működő, elérhető közlekedési rendszerek tudnának segíteni? Míg egy nürnbergi munkavállaló akár a 180 kilométerre fekvő Münchenbe is tud napi szinten ingázni (egy óra vonattal), addig nálunk kihúzogatják az ütemes menetrendből a vonatokat csökkentik a teljesítménykibocsátást és a valamilyen, szinte biztosan vitatható alapon definiált távolsági utakra felárat vezetnek be? A Nürnberg–München távolság pont olyan, mint Püspökladányból Budapestre járni dolgozni. Valóban feláras luxus ilyen távolságra utazni? Aki ma Püspökladányban elveszti a munkahelyét, mégis mekkora sugarú körben kereshet munkát úgy, hogy tömegközelekedéssel tudjon dolgozni járni? Komoly fogalmi zavarok sejlenek fel a távolsági felár hátterében... Attól, hogy valami mondjuk 100 kilométernél messzebb van, még nem biztos, hogy luxuscikk.

Tavaly december óta a 190 kilométeres Bécs–Linz távon a legrövidebb menetidő 1 óra 15, sokan szinte napi szinten ingáznak a két város között. A határ innenső oldalán feláras luxus, a túlsón csak elérhető mobilitás és versenyképesség?

A bevezetés mikéntje még nyilván ismeretlen, de a Közszolgáltatási Szerződés jelenlegi, járatszegmensekre vonatkozó definíciói nem jelentenek majd komoly segítséget a feláras vonatok körének meghatározásához. A távolsági felár szempontjából még rendben is van, hogy a Baja–Kecskemét InterRegio nem távolságinak, hanem regionálisnak számít, viszont az már kevésbé, hogy a gyakorlatilag agglomerációsnak tekinthető Budapest–Dunaújváros vonatok távolsági szegmensbe tartoznak. Ha a járművek felől indulunk ki, a záhonyi sebes feláras lesz – pedig mivel minden bokornál megáll, jelentős részben hivatásforgalmat lát el (például Debrecen, Nyíregyháza vagy Szolnok vonzáskörzetében). Nyilván a munkába és iskolába járók mentesülnének a pótdíj alól, de akkor azt büntetjük, aki ritkábban ül vonatra? Túl azon, hogy ez csökkenti a pénzbehajtás tarifareform hatékonyságát mennyiségi szempontból, újabb anomáliát vet fel - ugyanaz az újrahúzott szövetülés valakinek alapdíjért jár, valaki pedig felárat fizet érte? Megannyi kérdés, melyeket normálisabb vasútszakmai és vasútpolitikai viszonyok között sem lenne egyszerű ésszerűen megválaszolni. A kiszivárgott információk alapján azonban ilyen jellegű józanságra és egyúttal túl sok jóra ezúttal nem (sem?) számíthatunk...

Egy kis ötletbörze...
Felmerül a kézenfekvő kérdés, hogy ha már egyszer pénzt kell behajtani (márpedig azt kell), akkor miért nem emelik meg egyszerűen az alap viteldíjakat annyival, amennyit az NFM-nek előirányzat szerint be kell hajtani hogy javuljon az egyenleg. Távolsági felár helyett lehetne mondjuk az infláció feletti emelést végezni az alap viteldíjakon, ami muszáj, az muszáj. Sajnos arra nyilván rámozdul az ellenzék (nem mintha ők tudnának mást tenni), valamint a választói hangulatot önmagában is rontja, még úgy is, hogy az utasok kétharmada szociálpolitikai kedvezménnyel utazik. A távolsági forgalom felárasítása viszont kiválóan becsomagolható lesz majd politikailag: ahhoz hogy Pista bácsi a szomszéd városba továbbra is olcsón utazzon orvoshoz, az államháztartás bajai iránt érzéketlen, felelőtlen módon az ország másik végébe buliba/kirándulni/barátokhoz utazó fiatalokat/felnőtteket/akárkit kell büntetni differenciáltan sarcolni tarifálni. A munkaerő mobilitásáról szóló korábbi eszmefuttatásunkkal mondjuk nem fér össze, de sebaj. Viszont miért van az, hogy a szociális kedvezményrendszer felülvizsgálata továbbra is tabu?

Ha már ennyire ad hoc és nehezen átlátható a politika hozzáállása a közúti és vasúti tarifákhoz, nem járnánk esetleg jobban, ha a gondoskodó állam legalábbis részben levenné a kezét a területről? 2014-ben elvileg piacnyitás következik a vasúti személyszállítások terén is, miért nem megyünk elébe a folyamatnak? Ha ennyire ragaszkodunk a monopóliumhoz, akkor mégis jó üzlet a vasúti személyszállítás? (Nyilván nem, csak a foglalkoztatási részének erősek a politikai vetületei.) Miért nem lehet a román, cseh vagy lengyel vasúthálózathoz hasonlóan valamilyen formában alternatívát nyújtani az állami vasút mellett, azaz a döntés szabadságát adni az utasoknak? Ha csak a bajok vannak a buszos és vasúti közlekedés finanszírozásával, miért nem lehet például a vasúti szolgáltatások csökkentésével párhuzamosan az adott útvonalon/régióban liberalizálni a közúti piacot? Úgy tűnik, az állami oldalon álló szereplők csalhatatlannak képzelik magukat - pedig a jelek szerint ez ritkán volt a mostaninál kevésbé igaz.

Magyarics Zoltán

15 megjegyzés:

  1. Még egy nagyon fontos része van ennek: minél kisebb részét teszi ki a mentdíjnak a jegyár és minél nagyobbat valamilyen pótjegy, annál kisebb fogyasztói árkiegészítést kell egységnyi bevételhez kicsengetnie a büdzsének. Nagyon ügyes!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pontosan így van. Úgy hírlik az ötletgazda egyébként a KTI. Az nyugdíjasok kedvezményekor is felvetették, hogy be kellene vezetni a minden gyorsvonatra helyjegy román elvet, amit akkor elvetettek. Nem lepődnék meg, ha előbb utóbb keresztülvinnék ezt. Az NFM-ben most felismerték azt, hogy ezt egyféleképpen lehet keresztülnyomni a szavazók torkán, ha fejlesztésként adják el.

      Törlés
    2. @Benbe: így van, és hasonló okokból gyökerezik mélyen az IC-pótjegy is a vasúti tudatban. Csak ha ennyire nehezére esik az államnak felköhögni a pénzt, akkor komolyabban kellene azzal a gondolattal foglalkozni, hogy bevonjuk a magántőkét a buliba. Hogy lenne-e rá fizetőképes kereslet, azon nyilván lehet és kell is vitázni, mi is fogunk a témával foglalkozni.

      @Aachen blog: köszönöm a kiegészítést! A nyugdíjasokat és más, komoly kedvezménnyel utazó csoportokat fajlagosan jobban fogja terhelni a fix árú pótjegy, mint a teljes árat fizetőket, tehát papíron még ez a része is rendben van.

      Már csak 3 bökkenő van...
      1) Ettől még a nyolcvanas évek nyugat-európai színvonala elvi szinten továbbra sem olyan extra, ami felárat indokol. (Nyilván lehet és fogunk is arról értekezni, hogy az alapár olcsó vagy drága, a fenti kitételt elvi tarifaképzési szinten értem.)
      2) A román tarifarendszer semmiképpen sem utasbarát, viszont legalább rugalmatlan és elavult. A szánalmas minőségű pályák mellett talán a tarifarendszer a másik fő oka annak, hogy a román vonatok gyakorlatilag kiürültek. Ha a KTI-nek ez szimpatikus, akkor én már csak egy sört kérnék...
      3) Továbbra is sumák és a szimpla hülyének nézés határát súroló politikai hozzáállásnak tartom azt, hogy a szociális kedvezményrendszerhez tabu hozzányúlni, miközben a pótjegy-helyjegy témakör egyre bonyolódik. Ebben a helyzetben lehetne gondolkodni például a 90%-os kedvezménykulcs 80-85%-ra mérséklésén, akár csak bizonyos tarifaövezetekben (pl. 100 km felett), vagy minden kevezménykulcs 5%-os csökkentésén, és a többi. Álságos az, hogy a Szent Tehén szintjén lévő nyugdíjas szavazóbázis jóindulatának megtartása érdekében az - adott esetben valóban indokolt - áremelést az emelt (mihez képest?) komfortra mutogatva adjuk el. Nincs "emelt" komfort, ez rossz mese.

      Törlés
  2. Szerk.: elgépelések javítva.

    Kifejezetten kedvelem a szerző írásait, de most meg kell állapítanom, hogy ennél azért színvonalasabb cikkeket olvastam eddig tőle. Ez a bulváríromány a Blikkben, a Borsban, vagy akár - horribile dictu - az IHO-n is megjelenhetett volna.

    - nem értem a politikai felhangot, amikor az utóbbi évtizedben valamennyi politikai irányvonal elveszítette a vasút kérdésében a hitelét (Antali K., Kóka J., Völner P.). A sugallt vélelmen túl milyen konkrét tendenciát kíván meghatározni a szerző?
    - nem értem a gondolkodás menetét. Ha a MÁV pótdíjas szolgáltatásként kívánja csatasorba állítani a járműveket, az emelt nagyjavítás eredményeként létrejött IC kocsikhoz hasonlóan miért nem eleve aszerint közlekedteti már most azokat? Nem lehet, hogy az "új szolgáltatás" esetleg a fakultatív helybiztosítást jelenti? Annál is inkább, mert az 1991 után újból - feltételezett - bevezetendő gyorsvonati pótdíj nem új, hanem a meglévő szolgáltatás pótjegyesítése lenne, míg a - többek által szorgalmazott - fakultatív helyjegy valóban új szolgáltatás lenne.

    Érdemes volna megtartania a Reginalbahn weboldalnak azt a színvonalat, amiért az olvasó más vasúti hírportálokról ide csatlakozott. A szerzőnek pedig az eddig tőle megszokott kiváló minőségű munkát kívánom.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az első megjegyzésedhez: azt gondolom, hogy ez a fajta gondolkodás pártoktól független. A MÁV-ot és az utasokat fejőstehénnek nézik, csak nem tesznek azért, hogy fejőstehén legyen, mert lassan már elfog a tehén maga is. Az meg különösen édes, hogy az aktuális kormánypárt bőszen "elmúltnyolcévezik", miközben megannyi takács... izé tanácsadó átmenthette magát a Kóka-féle GKM-ből a mostani NFM-be. Túlságosan meglepő? A csuda tudja.

      A második megjegyzésre pedig a szerző fog reagálni.

      Törlés
    2. Közben okosodtam egy telefonbeszélgetés révén, úgyhogy most már értem a hátteret.
      Korábbi mgegjegyzésem tehát tárgytalan, sok erőt kívánok a Regionalbahn-nak a don-quijote-i szélmalomharchoz!

      Törlés
    3. Köszönöm a kommentet, differenciált véleménnyel lehet egyezkedni. :)

      Ami bulvárt illeti, kész tények hiányában ez egy vélemény-cikk. Nem MTI-hír, nem MÁV-START sajtóközlemény, mert olyasmiről szól, amiről a dolog kényes természeténél fogva információmorzsákat is nehéz kapni. Innentől kezdve színvonalról értekezni kapásból nehéz, mert még az is lehet, hogy a végén egy szó sem lesz belőle igaz - én örülnék a legjobban, ha hamut kellene majd szórnom a fejemre, mikor a lehull a lepel!

      Politikai felhang: nehéz összehasonlítani az elmúlt kormányok közlekedéspolitikáját, jó és rossz is volt szinte mindenkinél. Személy szerint a mostani gárdától többet vártam annál, minthogy újrahasznosítják az előző gárda kétes szakértőit. A cikk üzenete annyi, hogy veszélyes dolognak tartom a távolsági-regionális forgalom árbeli megkülönböztetését, több okból is - az egyik a fent említett munkaerő-mobilitás. Nyilván végleges véleményt akkor tudunk majd mondani, ha lesz kézzel fogható tény a tágyalásokból.

      Gondolatmenet: lehetne akár fakultatív helybiztosítás is, de nem erről szólnak a hírek - ez egyébként még támogatható is lenne. Ami itt szerintem sántít, az a tálalás: belengetjük a távolsági kocsik kipofozását, fanfárok, majd szépen kitalálunk rá valami felárat. Még ezzel sem lenne baj, ha valóban lenne többletszolgáltatás! Viszont - és ez korábbi cikkeinkből egyértelmű és állandó üzenet - úgy gondolom, hogy még a jelenlegi IC-vonatok sem jelentenek semmi "extrát" színvonalban, egy 15 évvel ezelőtti osztrák regionális járat színvonalára felhozott 29-05-ös kocsi pedig főleg nem. A mostani programmal gyakorlatilag utolérjük azt, ami a szomszédban egy-két évtizeddel korábban adott volt, de semmi több (gyk. előűll egy klasszik Schlierenwagen, csak WiFi-vel). Tehát nem a távolsági felár ellen vagyunk, hanem a tényleges színvonalnövelés nélkül kivetett felár ellen!

      Színvonal: igyekszünk, ám ez a mostani nagyon hálátlan műfaj. "Cinkos aki néma" alapon szükségesnek tartjuk a nyilvánosságot szerintem ok nélkül kerülő vasútpolitikai egyeztetések átláthatóságának növelését, ez egy elvi cél. Ugyanakkor nem hozhatunk senkit kellemetlen helyzetbe, és adott esetben visszakérdezni sem tudunk egy ilyen kényes ügyben. Innentől kezdve véleményt írunk, vállalva a bulvár vádjának kockázatát is. Naiv olvasóként az egyik természetes reakció valóban ez. Legyen igazuk, és ne legyen nekünk igazunk!

      Törlés
    4. Igen, ezek a szempontok váltak számomra is világosabbá.

      Törlés
  3. Segítsetek ki egy picit. Milyen plusz információ derült ki a "Sok fecske jöhet még" és jelen írás kelte között?

    A "jelenleg egyeztetés alatt álló és később bevezetendő szolgáltatásról" az előbbi cikk még csak 5 sorban találgatott. Jelen cikk 5 oldalon keresztül ír a bevezetendő felárról, kész tényként kezelve azt, de akárhogy is bogarászom, e második cikk _információtartalma_ annyival több az elsőénél, hogy elrejtettek benne egy "A hírek szerint a teljes távolsági forgalom felárasításán dolgoznak" félmondatot.

    Honnan származik ez az információ? Megtudhatunk többet róla, ha már 5 kerek oldalt végigolvastunk?

    Vagy csak nem akartátok leírni, hogy "neve eltitkolását kérő informátorunk szerint"? Valóban, e félmondattól hatásvadásszá, fontoskodóvá vált volna az írás.

    Nélküle viszont csak egy nem megalapozott bulvárcikk érzetét kelti.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sajnos nagyon is megalapozott. Érdemes elolvasni a szomszédblog, a Hova megy ez a vonat (nem véletlenül álnéven író) szerzőjének írását, amit hivatkozunk is:
      http://hovamegyavonat.blog.hu/2013/02/07/tarifavaltozas_ki_akarta_s_ki_nem
      Konkrétan az utolsó keretes írásban foglaltak és annak értelmezése teszi jólértesültté ezt a neve elhallgatását választó forrást.

      Törlés
    2. Izé... fogalmazzunk úgy, hogy a szar valós, és a szerző túl mélyre nyúlt a duguláselhárítás során. De remélem, tényleg jön a szerző, és elmondja, amit lehet. Én nagyon kíváncsian várom.

      Törlés
    3. A "Sok fecske jöhet még" cikkben egy MÁV-START sajtóválaszt dolgoztunk fel, ahol a politikai korrektség keretein belül leírták: (lefordítva) jelenleg zajlik a dögönyöző a háttérben a START és az NFM/KTI között, hogy mi legyen a felújított kocsikkal.

      Mivel ilyenkor motoszkál a kíváncsiság, bennünk és az olvasóban is, utánanéztünk. Így derült ki, amit a hivatkozott oldalon is olvashatunk: a távolsági forgalomban felár bevezetése van napirenden. EZ az egy mondat(rész) az új információ. Lehet, hogy van tovább is a történet, de hozzánk ennyi jutott el.

      Egy ennyire kényes ügyben nyilván az informátor is védi magát, mi is védjük őt. Írhattam volna azt is, hogy meg nem nevezett informátorunk, valóban elég hatásvadász. Sőt, még az is lehet, hogy a végén nem lesz belőle semmi (ebben a formában reméljük nem), és utólag kordokumentum jellegű vegytiszta bulvár lesz a cikk. Ezt is vállaltuk, ez egy ilyen műfaj. Mi sem szeretjük a bulvárt, és ilyen jellegű anyag elég ritkán kerül elő nálunk. Ez viszont profilba illik, mivel sokat foglalkoztunk a feláras vonatok, hibrid-IC-k és egyéb állatfajok kérdéskörével. A folytatást mi is kíváncsian várjuk, szívesen írnék majd helyreigazítást is.

      Törlés
  4. Köszönöm a választ. A hivatkozott blog-bejegyzést korábban is olvastam, ugyanis a cikk is már erre a bejegyzésre hivatkozik forrásként. És ez volt kérdésem egyik indítéka is, ugyanis a nevezett cikkben sem találtam meg azt a hiteles, konkrétumoktól hemzsegő információdömpinget, ami a regionalbahn.hu csapatát ilyen terjedelmes és részletes elemzés megírására sarkallta.

    Újabb füstbombát dobott a félhomályba a hivatkozott cikk szerzője, amikor új kiegészítésként a következőt írta: "a találgatásaink – úgy tűnik – nem voltak alaptalanok" (hab lenne a tortán, ha ez az "update" a regionalbahn.hu eme cikkje alapján született volna :)

    Mindazonáltal a fenti válasz alapján joggal feltételezem, hogy a regionalbahn.hu-nak van valami konkrét (ám nem említett) információforrása, és valóban folynak azok a bizonyos tárgyalások?...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Van forrás, és vannak tárgyalások - a végkifejlet bizonytalan, itt ugye politikai szempontok vannak. Például tudok olyan vezető kormánypárti politikusról, aki zárt ajtók mögött rendszeresen szorgalmazza a nyugdíjasok ingyenes utazásának eltörlését, míg a kamerába természetesen már elmúltnyolcévezik és a rászorulók védelméről hablatyol. Ez egy ilyen szakma. (Mielőtt jönnének a kommentek: a másik oldalon pont ugyanilyenek vannak/voltak.)

      Információdömping: nálunk a felárról szóló füles találkozott azzal az elejtett megjegyzéssel, hogy a most felújított kocsikra lesz kitalálva "valami". Innentől az irány adott, a cikkben szempontokat szerettem volna felvillantani, tényleg véleményként - a messzire utazás önmagában nem kiváltság, és nem látom a fene nagy extrákat az új kocsikban, már a felár szemszögéből nézve.

      Hab a tortán: nem hiszem, hogy ránk támaszkodott volna a szerző. Ezen a vonalon köztudottan végfelhasználók vagyunk, célzottan nem keressük a hasonló ügyeket, személy szerint csak muszájból nyúlkálok ebben a szennyvízgödörben. Nem tartozunk például azon szerencsések közé, akiknek pl. a KTI-s munkatárs őszinteségi rohamáról megküldték anno a teljes hangfelvételt. Pedig az milyen jó kis anyag volt. :)

      Törlés
    2. Azért így a cikk utáni kialakult párbeszédet is beleértve már szépen körvonalazódik a dolog. Köszönöm a választ, és várom a fejleményeket a témában. Bízom benne, hogy mihamarabb kiderül, mi is fő a kondérban, és reménykedek, hogy utólag fölöslegesnek bizonyul ez az egész találgatás...

      Törlés

Figyelem!

Oldalunkon bizonyos esetben, elsősorban régebbi írások esetén vagy időszakosan valamennyi írás esetén előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.